A jegybank azután állt elő az összeggel, miután Branko Grgic, a kormány alelnöke kedden bejelentette, szeptemberben törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek a svájci frank alapú hitelek euróra váltásáról. Az alelnök elmondta, hogy hosszútávon kívánják megoldani a svájci frank alapú hitelesek problémáját. Utalt rá, hogy még 2014-ben csökkentették a hitelek kamatát, 3,23 százalékra, továbbá ez év januárjában egy évre rögzítették a svájci frank átváltási árfolyamát is.
"Abszurd, hogy az adósoknak 8 vagy 9 évnyi törlesztés után is magasabb a tőketartozása, mint az eredetileg felvett hitel kuna összege" - hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy a pénzintézetek elegendő időt kaptak arra, hogy a hitelesekkel közösen megoldást találjanak a problémára. Mivel ez nem történt meg, a kormánynak politikai döntést kellett hoznia.
Boris Lalovac pénzügyminiszter a horvát közszolgálati rádió szerda reggeli műsorában elmondta: a svájci frank alapú hitelek euróra váltása az aktuális piaci árfolyamon történik, azzal a kamattal, amely a hitelfelvétel időpontjában volt érvényes.
"A hiteleket azért nem válthatjuk át azon az árfolyamon, amely a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában volt aktuális, mert ezt már Magyarország megpróbálta, de az erre vonatkozó kormányrendelete megbukott az európai bíróságokon" - mondta. Az intézkedések nem vonatkoznak azokra a hitelekre, amelyeket már visszafizettek - tette hozzá.
A miniszter kijelentette: a hitelintézeteknek három hónapjuk van arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, a költségeket pedig saját maguknak kell állniuk, amit adókedvezmény formájában leírhatnak.
Ezt a harcot nem nyerhetik meg - mondta, majd hozzátette: "a bankok alakítják az árfolyamkockázatot, és a bankok be is biztosítják magukat ellene, hisz ezért fizetik őket" - fogalmazott a miniszter.
A horvát bankok egyesülete nem kívánt nyilatkozni. Mint mondták: hivatalosan még nem kapnak értesítést a döntésről, és a tervezetet sem látták.
A svájcifrank-hitelesek egyesülete elégedett a kormány döntésével. Horvátországban 53 ezer frankhiteles van, mindennaposak a kilakoltatások. Az érdekvédelmi szervezet korábban azt követelte, hogy a magyar modellhez hasonlóan a devizaalapú hiteleket Horvátországban is váltsák át a nemzeti fizetőeszközre. A pénzintézetek azonban erre nem voltak hajlandók. Nyolc hónapon keresztül próbáltak egyezkedni a bakokkal, de nem sikerült megegyezésre jutniuk.