A Roszatom rekatorai helyett napelemgyárat építenek Kalinyingrádban. Nem egészen egy hónappal azután, hogy az atomerőmű gyártó állami mamutvállalat egyik leányvállalata bejelentette, hogy dél-koreai licensz alapján gyártható, főként autóipari energiatároló rendszerek építésére képes üzem létesítéséről döntöttek, az orosz enklávéban újabb megújuló energiás projekt indulásáról érkezett hír.

E szerint az Unigreen Energy összesen majd 1,3 GW teljesítményre képes, vertikálisan integrált gyár kalinyingrádi megépítéséről döntött. A balti-tengeri orosz zárvány-területre telepített üzem a nyitó évében a tervek szerint 500 MW napelemes termelőkapacitás legyártására. készül. A cégről egyelőre annyit lehet tudni, hogy áttételesen az orosz napelemes modulgyártó, a Hevel Solar irányítója, és hogy a poszt-szovjet térségben, illetve Lengyelországban és Litvániában szeretne elsősorban napelemes szerződéseket kötni.

Kapcsolódó

A PV Magazine a napokban rákérdezett minderre a müncheni Intersolar vásáron, ahol a cég szóvivőjétől azt a tájékoztatást kapták hogy a kalinyingrádi gyár 1,3 GW termelőkapacitásra épül, a magát szerényen csak a világ legjobbjának tartó dél-koreai Jusung Engineeringtől vásárolt gépsorokat használja majd, de a termékeikkel főként nem az orosz piac kiszolgálására készülnek.

A gyárépítési és napelemes termelési szándék komolyságát a Michail Sivoldajev személye garantálja; az orosz oligarcha a Hevel Solarral tavaly decembverben Kazahsztánban 2x20 MW napelemes park megépítését és üzemeltetését nyerte el - amit majd hozzácsapnak a már meglévő, mintegy 250 MW-nyi fotovolatikus összkapacitásukhoz.

A kalinyingrági napelemgyár tervezett költsége megközelíti a 350 millió dollárt, a gyár indítására 2023 márciusában kerülhet sor.

Színváltó Kalinyingrád

A kalinyingrádi helyszín azért érdekes helyszín, mert hivatalosan ma is építés alatt áll a Baltik-1 atomerőmű. A világban hivatalosan már-még építés alatt álló nukleáris projektről készített Energiaklub-tanulmányban egészen pontosan ott a dátum is: a Baltik-1 (vagy más néven: Kalinyingrádi atomerőmű) 2012. február 22. óta áll „építés alatt”. A tanulmányban az enklávé energetikai jövőjét - hivatalosan - biztosítani hivatott erőműről ez olvasható:

"A VVER-1200 reaktortípusból eredetileg kettő szerepelt a tervekben azzal, hogy 2016-ban az első, 2018-ban a második blokk kapcsolódik a hálózatra. A Baltik-1 afféle ellen-projektként indult a litván visaginasi atomerőmű terve ellen (amely azonban a hosszas előkészítések ellenére előbb egy 2012-ben tartott, a projekt számára kedvezőtlen kimenetelű népszavazás hatására, majd a kivitelezőül választott Hitachi eredménytelensége és az építkezés felfüggesztése miatt végül 2016-ban lekerült a napirendről.) A Litvánia és Lengyelország közötti orosz enklávé Kalinyingrád észak-keleti részén található Neman város közelébe megálmodott Balti atomerőmű geopolitikai célokat szolgálna: amellett, hogy a kalinyingrádi különleges státuszú régió áramellátását biztosítaná azzal, hogy egy blokk gyakorlatilag kiválthatja a helyi, földgáz alapú villamosenergia-termelést, a régióba (főként Litvániába, Lettországba és Svédországba) jelentős mennyiséget exportálna is.

Ezt a tervet húzta keresztül az a 2013-ban született döntés, hogy a három EU-tag balti állam ki akar lépni az oroszok által uralt villamosenergia-rendszerből, hogy átléphessen az Európai Unió áramhálózati rendszerébe. Ekkor a Baltik erőmű építését felfüggesztették, és bár a berendezésgyártás a már meglévő szerződések alapján folytatódott (az eszközöket azóta raktárokban tárolják), az építkezés valójában megrekedt. A Baltik-1 erőmű ez esetben túl nagyméretű, kiszabályozhatatlan termelőegység lenne a félmilliós Kalinyingrád számára, ezért szakmailag és gazdaságilag az volna logikus lépés, hogy ha az oroszok az atomerőművet megépítik, akkor Kalinyingrád szinkronizálódjon az uniós Az idő lett az atomerőmű-építés legnagyobb ellensége hálózatba, mert akkor volna hova eladnia az áramfeleslegét. Mindez politikailag egyáltalán nem ilyen egyszerű, és bár az orosz állami tulajdonban lévő RosEnergoAtom a Baltik erőműről nem mondott le, az oroszok 2019 tavaszán mégis inkább új gázerőművek telepítéséről döntöttek. Az InterRAO orosz állami energetikai ekkor jelentette be a Pregolsky gázerőmű (455 MW) beindítását, amely a korábban telepített két, egyenként 156 MW teljesítményű kisebb egységgel (a Majakovszkaja és Talahovszkaja erőművekkel) biztosítani képes Kalinyingrád áramellátását".

A jelek szerint viszont az atomerőmű helyett termelő üzemet és zöldenergiás kapacitásokat kezdenek telepíteni a területre - az legalább biztosabb, hogy el is készül.