Hollandia legnagyobb közműcége, a Liander úgy látja az adatokból, hogy a napenergia erőművek hálózati csatlakoztatását akadályozó korlátozások egyre erősödnek. Ennek egyszerű oka van: az elektromos hálózatok egyre több helyen megtelnek.

A cég listázta is a szűk keresztmetszetű tartományokat: Flevoland, Friesland, Gelderland, Észak-Holland és Dél-Holland azok a területek, ahol - zömmel egyébként a a középfeszültségű hálózati torlódás miatt - növekszika hálózatra kapcsolási idő, vagyis ahol napelemparki fejlesztőknek az átlagosnál hosszabb ideig kell várniuk. De van már olyan terület is, ahol jelenleg már egyáltalán nincs szabad hálózati kapacitás.

Kapcsolódó

"Azokon a területeken, ahol a villamos energia hálózat kapacitása elérte a határait, a nagy ipari ügyfeleknek, mint amilyenek a napelempark fejlesztői is, várniuk kell a kiegészítő hálózati kapacitás megszerzése érdekében" - közölte a cég. A frízföldi területen már 21 ilyen zóna is van, de Gelderland tartományban is van hat, a két Holland-régióban pedig további kettő-kettő. A Liander most azon dolgozik, hogy a hálózatbővítési programokat fel tudja gyorsítani, de az építkezések így is évekbe kerülhetnek. telt el a befejezésig. A Liander anyavállalata, az Alliander 2019-ben már meghirdette a nemzeti hálózatfejlesztési programot, melyre első körben 844 millió eurót (ez forintra átszámítva mintegy 280 milliárdot jelent) szánnak.

Ahogyan arról a PV-Magazine beszámolt, tavaly novemberben több hollandiai energiaszövetség is a parlamenthez fordult, hogy tegyen jogszabálymódosító lépéseket az egyre komolyabb hálózati csatlakozási problémák feloldhatóságára, mivel ideális esetben is csupán 30 százalékig tudna eljutni a megújuló energiák aránya az energiamixben, ha a szűk keresztmetszeteket nem számolják fel a hálózatokon. Márpedig a holland kormány vállalása továbbra is az, hogy nagymértékben növelni fogja a zöldenergia térnyerését.

Rotterdam, Központi pályaudvar - a napelemes tető már alapelvárás
Kép: Getty Images

Magyarországon jelenleg ilyen porblémáról még nem szólnak a hírek. Az Energiahivatal (MEKH) tavaly év végi, hivatalos közlése szerint Magyarországon 1,1 GW napenergia kapacitás dolgozik jelenleg. Ez ugyan tavaly már több napon is képes volt akár a Mátrai Erőműnél is több áramot termelni a hálózatra, de napelemekkel kapcsolatos hálózati problémákról (vagyisolyan esetekről, amikor a hálózat üzemeltetőjének be kellett avatkoznia a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében) csak háztartási méretű rendszerekre vonatkozóan kezdtek hírek keringeni.

A hollandiai helyzet azonban elgondolkodtató. Leginkább azért, mert Hollandia, amely az utóbbi években drasztikusan rákapcsolt a napelemtelepítésekre, alig néhány lépéssel jár előttünk. Ahogy a múlt pénteken - leginkább szóban - ismertetett új energia-, és klímatervbe a kormány beleírta: 2030-ra 6 GW, 2040-re 12 GW napenergiás termelőkapacitást látnának szükségesnek a magyarországi energiatermelői struktúrában.

E kapacitások eloszthatóságáról, illetve hálózati rendszerbe illeszthetőségéről (és kiszabályozhatóságáról) még nincs hír, de azt már biztosan tudni lehet, hogy e feladatot elméletben a MEKH-re, gyakorlatban a rendszerirányító Mavirra fogják terhelni. Utóbbi élén több mint fél éve volt vezércsere. Akkor azt írtuk, hogy az új irányítónak kinevezett Biczók András szakmai előélete és kinevezése "arra utal, hogy az MVM irányítói előtt szabaddá vált az út az elképzelt strukturális változtatások megkezdéséhez". Nos, azóta viszont a Mavir sem a kezdeményező, sem a változtatási szándékát nem mutatta még meg.