A kormánykoalíció a munkaerőhiányt bevándorlókkal enyhítené, szeretnék, hogy szakképzett emberek érkezzenek az országba. Vannak olyan politikusok, akik szerint ennél is tovább kell lépni, ugyanis az emberek túl korán mennek nyugdíjba.
A héten Olaf Scholz kancellár is bekapcsolódott a vitába, úgy fogalmazott: "növelnünk kell azoknak az embereknek az arányát, akik valóban a nyugdíjkorhatárig dolgozhatnak".
Megjegyzései újabb vitát váltottak ki arról, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer megfelel-e a célnak, és mit kell tenni annak érdekében, hogy a 60 év felettiek ne hagyják hamar abba a munkát.
Még az is felmerült, hogy meg kellene szabadulni a hivatalos nyugdíjkorhatártól, és át kellene térni egy rugalmasabb rendszerre.
- írja a The Local.
Pontokat gyűjtenek a németek
Jelenleg Németországban, aki legalább 5 évig befizetett a rendszerbe, kaphat nyugdíjat. A szolgálati idő alatt az emberek pontokat gyűjtenek. Nyugdíjba vonulásakor a nyugdíjalapba befizetett minden egyes év után járó pontokat összeszámolják, és ezek alapján számítják ki a nyugdíjat. Ha elég sokáig fizetett be valaki, általában a nettó fizetésének körülbelül 70 százalékára számíthat.
Azok, akik legalább 35 évig dolgoztak, de az átlagbér 80 százalékánál kevesebbet kerestek, egy bizonyos "alapnyugdíjhoz" juthatnak.
Jelenleg a német nyugdíjkorhatár 65 év, de ezt 2029-ig fokozatosan 67 évre emelik. A korai nyugdíjba vonulás lehetséges - de ennek ára van. Általában az állam az éves nyugdíjából minden egyes plusz év vagy nyugdíjba vonulás után 3,6 százalékot von le, így a két évvel korábbi nyugdíjba vonulás 7,2 százalékos csökkenést eredményez.
Drasztikus emelés kellene
Egyes közgazdászok azon az állásponton vannak, hogy a nyugdíjkorhatárnak 2042-43-ra 68 évre, 2054-55-re pedig 69 évre kellene emelkednie.
Vagy éppen el kellene törölni a nyugdíjkorhatárt
Eközben a liberális FDP politikusai a svéd mintájú rendszerért lobbiznak, ahol a hivatalos nyugdíjkorhatárt teljesen eltörölték. Ehelyett az emberek megválaszthatják, mikor mennek nyugdíjba, és nyugdíjukat ennek megfelelően csökkentik vagy emelik.
Ne bolygassuk!
Hubertus Heil (SPD) munkaügyi miniszter azonban kategorikusan elutasította a nyugdíjkorhatár megbolygatására vonatkozó terveket.
A nyugdíjkorhatár további emelése 69, 70 vagy 75 évre helytelen és igazságtalan, mert ez valódi nyugdíjcsökkentést jelentene sok ember számára, akik egyszerűen nem tudnak addig dolgozni
- mondta. Szerinte a 67 éves nyugdíjkorhatár más országokhoz képest már most is magas, és a magasabbra emelése a fiatalabb generációt terhelné.