Matthias Machnig, a gazdasági minisztérium államtitkára, az ARD országos köztelevíziónak elmondta, hogy az Opel mostani és következő tulajdonosával, az amerikai General Motors (GM) és a Peugeot, a Citroen és a DS márkákat összefogó PSA francia konszern képviselőivel kezdett egyeztetések reménykeltőek, de nincs írásbeli vállalás arról, hogy a PSA tovább foglalkoztatja valamennyi munkatársat és megtartja mind a három németországi üzemet.
A német kormány ugyan közvetlenül nem vesz részt a GM és a PSA tárgyalásain, de az érintett tartományok vezetésével és a szakszervezetekkel együttműködve igyekszik képviselni a dolgozók és a német ipar érdekeit a két cégnél és a PSA-ban tulajdonrésszel rendelkező francia államnál.
Hétvégi német sajtóhírek szerint a PSA jelezte a német kormánynak, hogy nem lesznek elbocsátások és legalább 2020-ig folytatják a fejlesztéseket a három üzemben - az Opel rüsselsheimi központjában több mint 14 ezer embert foglalkoztató gyárban, a mintegy 2100 embernek munkát adó kaiserslauterni, és a bő 1800 embert foglalkoztató eisenachi gyárban -, valamint a 2014-es gyárbezárás óta alkatrészellátó központként működő bochumi telephelyen. Minderről "korai lenne még találgatni" - mondta Matthias Machnig az ARD-nek.
A berlini vezetés legfőbb törekvése nemcsak a munkahelyek megőrzése, hanem a beruházások, fejlesztések folytatása 2020 után és a kutatás-fejlesztési tevékenység megtartása Németországban, különös tekintettel az autóipar átalakulására, az elektromos meghajtási technológia és a digitalizáció előretörésére.
Nem jók az esélyek?
A Der Spiegel című hetilap a hétvégi számában azt írta, hogy az esélyek nem jók, mert Párizs az iparpolitikában a nemzeti érdekeket helyezi az első helyre, és a korábbi hasonló, határokon átívelő egyesülések esetében a stratégiai jelentőségű részlegeket rendre áttelepítették Franciaországba.
Ágazati szakértők szerint az a legnagyobb kockázat, hogy túlságosan hasonló a két autógyártó profilja - egyformán a középkategóriás modellekre és a lassan fejlődő, telített európai piacra összepontosítanak -, ezért nem egészítik ki egymást. Ráadásul mindkét cég nehéz helyzetben van, a gyártókapacitások kihasználtsága az Opelnél mindössze 65 százalékos, és a PSA is túlkapacitásokkal küzd.
Ezért a fúzióval létrejövő új cégnél - amely a Volkswagen után a második legnagyobb európai autógyártó lesz - a költségcsökkentés és a gyártás ésszerűsítése lesz az első számú feladat, ami leépítésekkel járhat. A gyárak közül elsősorban Kaiserslautern kerülhet veszélybe, mert ott állítják elő az Opel dízelmotorokat, és ebben a technológiában a PSA fejlettebbnek számít - írta a Der Spiegel.
Közel lehet a megállapodás
A Bild am Sonntag című lap szerint a GM és a PSA két és fél héten belül, a genfi autószalon március 9-i kezdetéig megállapodhat az Opel átadásáról. A Welt am Sonntag szerint még három hétig tarthatnak a tárgyalások, és a PSA évi 500 millió eurós költségcsökkentési programot indíthat az Opelnél, ami akár 6250 munkahely megszüntetését jelentheti.
A nyugat-magyarországi Szentgotthárdon működő üzemében mintegy 1200 embert foglalkoztató Opel 1862 óta működik. Hét európai országban vannak gyárai, kutatás-fejlesztési, illetve tesztközpontjai. A több mint 35 ezer munkatárssal dolgozó cég 1931 óta a GM-hez tartozik, és 1999 óta veszteséges.