Az a magyar törpebank, amely néhány hete meg akarta vásárolni az osztrák Raiffeisen magyarországi leányvállalatát, egy bankfiókkal rendelkezik, amelyben két pénztár fogadja az ügyfeleket. A kiszemelt célpont ezzel szemben 123 fiókot üzemeltet. A felvásárlási kísérlet számos ötletet adott a Reuters szerzőinek azzal kapcsolatban, milyen további következményei lehetnek Orbán Viktor nacionalista gazdaságpolitikájának.

Először is nem valószínű, hogy ez volt az utolsó ajánlat. Másodszor az állam részvétele feltehetően elkerülhetetlen lesz, mivel nem sok nagy helyi szereplő van a pénzintézeti piacon. Harmadszor a külföldi tulajdonú bankok ellenállást fognak tanúsítani. Negyedszer az üzlet vagy üzletek végül az adófizetők zsebére mehetnek, azoknak okozhat anyagi kárt, akiket Orbán meg akar védeni a bankrendszer átszervezésével.

Csapásokat adunk

A cikk ezután ismertei a külföldi olvasóval a magyar pénzintézeti szektor helyzetét. Megemlíti, hogy a legtöbb külföldi bank súlyosan veszteséges lett a magas bankadó és a devizahitelesek kisegítését célzó kormányzati lépések miatt. A kormánynak az a stratégiája, hogy nullára nyomja le a külföldi bankok tevékenységének nettó jelenértékét, így készítve elő átvételüket valamilyen helyi tulajdonos kezébe - idézi a hírügynökség Peter Attard Montaltót, a Nomura régiós elemzőjét.

Nehéz előre látni, ki léphet be ebbe az üzletbe, kinek lenne elég pénze és ki bírná legyűrni az eladók ellenállását - mondja Nagy M. Piroska, az EBRD közgazdásza. Némi átszervezés a tulajdon szerkezetében és a finanszírozásában kívánatos lenne, de csak üzletbarát és koordinált módon.

Csapásokat tervezünk

A 2012-es adatok szerint a magyarországi bázisú bankok 9 ezer milliárd forinttal részesednek a tíz legnagyobb pénzintézet 23,4 ezer milliárdos eszközértékéből. Kevés van köztük, amely felvásárlóként komoly erőt tud felmutatni. A kormány tagadta, hogy része lett volna a Raiffeisen-kísérletben, ám erős kapcsolatai vannak a vevőjelölt Széchenyi Bankkal, amelynek 49 százalékos tulajdonosa.

A múlt héten Varga Mihály gazdasági miniszter azt mondta, hogy a kormány nem tervezi a Raiffeisen magyar leányának megvásárlását a "közeljövőben". A tárca nem kommentálja a sikertelen kísérletet, de a Reuters munkatársainak e-mailben megerősítette, hogy Budapest helyi kézben - nem államiban - szeretné látni a pénzintézetek legalább felét. Az adófizetők pénzét azonban nagyon gondosan fogják felhasználni bármilyen ezzel összefüggő üzletben.

Csapásokat kaphatunk

Orbán Európa legmagasabb bankadóját vezette be 2010-es hatalomra kerülése után, ám fő célja a külföldi hitelezők jenlétének visszaszorítása. Szerinte egy a mainál erősebb helyi irányítás alatt lévő pénzintézeti szektor jobban hitelezné a gazdaságot és csökkenne a veszélye annak, hogy a külföldi bankok hirtelen kivonják a tőkéjüket Magyarországról.

A felvásárlási hullám azonban azzal az eredménnyel járhat, hogy az állam elkerülhetetlen részvétele miatt az adófizetők megörökölnék az megszerzett bankok nem kis veszteségeit. A szomszédos Szlovénia példája lebeghet az emiatt aggódók szeme előtt.

Ott a rendszerváltás után állami kézben maradtak a nagybankok, amelyek ugyanúgy belefolytak az ingatlanbuborék felfújásába, mint más országokban a magánbankok. A lufi hatalmas veszteségeket okozva kipukkadt, az államnak pedig 4,8 milliárd euróval (1460 milliárd forint, a magyar GDP 5 százaléka) kell feltőkésítenie a bankokat.

Hátha mégis úgy lehetne

A Raiffeisen magyar leányának vezérigazgatója, Heinz Wiedner a múlt héten azt mondta: nem tartja valószínűnek, hogy valamelyik nagyobb bank rövid távon kivonulna Magyarországról. Nem zárható ki azonban ez hosszabb távon. Úgy tűnik, a lehetőség már az ősszel megnyílhat.

Az Európai Központi Bank (ECB) várhatóan novemberben hozza nyilvánosságra az európai nagybankokról készült stressztesztjének eredményeit. Az ECB ezzel készíti elő, hogy átvegye felügyeletüket. Kiderülhet, hogy egyik vagy másik pénzintézetnek javítania kell tőkehelyzetét, amit esetleg valamelyik leányának eladásával érhet el. Eközben, ha marad a jelenlegi kormány, akkor várhatóan nem szűnik a bankokra nehezedő nyomás.

Budapest jelenleg arra vár, mi derül ki az ECB felülvizsgálatából. Elképzelhető, hogy ennek nyomán olyan lehetőségek nyílnak a kormány előtt, amelyekkel ma nem számolhat - mondta a Reutersnek egy neve elhallgatását kérő EU-dipolomata. A stresszteszt után egyes bankok, amelyek ma kizárják a kivonulás lehetőségét, megváltoztathatják véleményüket. A kormány nem feltétlenül akarja megszerezni a bankokat, csak rá akarja szorítani őket, hogy jobban járuljanak hozzá a gazdasági növekedés élénkítéséhez - tette hozzá.