Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szerint Ghosn kifizetése nem lehet eltúlzott, az ügyet a francia állam kiemelten követi majd. Arról azonban nem beszélt, mekkora kifizetést tartana elfogadhatónak a francia állam - írta a portál. A miniszter a következő hónapokban javaslatot tesz arra, hogy átalakítsák a francia nagyvállalatok vezetőinek javadalmazását, különösen azoknál, ahol tulajdonos az állam is.
Csütörtökön derült ki, hogy a Japánban pénzügyi visszaélések vádjával letartóztatott Ghosn végül lemondott a Renault elnök-vezérigazgatói posztjáról. A Nissan felügyelőbizottsága már tavaly november 22-én felmentette elnöki pozíciójából, a Mitsubishi Motors vezetősége pedig november 26-án váltotta le elnöki posztjáról.
Az autóipari legenda ellen még december elején emeltek vádat amiatt, hogy a 2015-től 2018-ig terjedő időszakban 2,9 milliárd jen jövedelmet szerepeltetett a japán értékpapír-felügyeletnek benyújtott beszámolókban a tényleges 7,2 milliárd jen helyett. Az ügyészség azzal is megvádolta a 64 éves üzletembert, hogy nem megfelelően látta el a vezérigazgatói feladatokat és megkárosította a Renault céggel szövetségi viszonyban álló Nissant. A japán autógyár pénzügyi visszaélések okait vizsgáló különbizottsága szerint a laza vállalatirányítás okozta egyebek között a pénzügyi visszaéléseket.
A Renault legnagyobb részvényese a francia állam, több mint 15 százalékos hányaddal. A Renault-ban 15 százalékos részesedése van a Nissan cégnek, amelynek viszont 43,4 százaléka a Renault-é.
Carlos Ghosn 1999 júniusában a Renault delegáltjaként ügyvezető igazgatóként kezdte pályafutását a Nissannál és nevéhez fűződik a cég megmentése a csődtől. 2000-ben a Nissan elnökévé, majd 2001-ben vezérigazgatójává lépett elő, mely utóbbi posztot 2017-ig tartotta meg.