Ennek értelmében az orosz állam, állampolgárok vagy cégek ellen úgynevezett barátságtalan cselekményeket elkövető külföldi országokból származó szabadalmak, használati és formatervezési minták jogosultjai nem követelhetnek semmilyen díjat szellemi tulajdonjogaik Oroszországban történő használatáért – derül ki a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda összefoglalójából.

A 2022. március 6. napján kihirdetett jogszabály alapján azon külföldi államokból származó szabadalmak esetében, melyek orosz jogi és természetes személyekkel szemben barátságtalan cselekményeket követnek el (magyarán szankciókat vezetnek be), a szabadalom jogszabály alapján történő oroszországi használatáért a szabadalom jogosultjának fizetendő díj a szabadalmat használó személy jövedelmének nulla százaléka.

Ez lényegében jogszabályi alapot teremt a szabadalom ingyenesen, a jogosult hozzájárulása nélkül történő használatára, ami kifejezetten jól jön az orosz piacról éppen kivonuló nyugati cégek gazdasági tevékenységének állami eszközökkel történő folytatásához.

A barátságtalan cselekményeket elkövető országok listája a háború kitörése és az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók megjelenése óta egyre csak bővül, így szerepel rajta többek között az USA, az Egyesült Királyság, az EU minden tagállama (közte Magyarország), de még Svájc is.

A kormányrendelet az orosz Polgári törvénykönyvben szereplő „kényszerengedélyezés" mechanizmusán alapul. Ezt az idők során már többször bővítették, újabb és újabb jogalapokat (így például a nemzetbiztonsági érdek, veszélyhelyzet esetén az állampolgárok életének és egészségének védelme) teremtve ezzel a szabadalmaknak állami felhatalmazás alapján, a jogosult hozzájárulása nélkül történő használatára.

Nemzetközi szerződésbe is ütközik

Bár a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) –  amelynek Oroszország is tagja – keretében létrejött szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPS egyezmény) lehetővé teszi, hogy a szabadalmakat a jogosult hozzájárulása nélkül hasznosítsák, az egyezmény 30. cikke kifejezetten előírja, hogy az ne legyen észszerűtlenül ellentétes a szabadalom szokásos hasznosításával, illetve ne sértse aránytalanul a szabadalmas jogos érdekeit.

A TRIPS 31. cikke meghatározza a szabadalmak kényszerengedélyezésének követelményeit, ideértve többek között a szabadalmi jog jogosultját megillető megfelelő díjazás megfizetésének kötelezettségét, melynek figyelembe kell vennie a szabadalom gazdasági értékét.

A kényszerengedélyezésre vonatkozó legújabb orosz jogszabály biztosan nincs összhangban a TRIPS rendelkezéseivel, mivel a szabadalmi jogosultakat teljes egészében megfosztja a szabadalmak hasznosítása nyomán járó díjazástól, ezzel tulajdonképpen kiüresítve a szabadalmi oltalom jogintézményét. Mivel Oroszország a vele szemben alkalmazott gazdasági és politikai szankciókra válaszul – lényegében egy kereskedelmi háború részeként – vezette be a szabályozást, azok nemzetközi jogi szempontból megtorló intézkedésnek tekinthetők, melyek jogszerűsége erősen kétséges.

Bár a jogszabály csak szabadalmakra és hasonló iparjogvédelmi jogokra vonatkozik, az orosz bíróságok, úgy tűnik, más szellemi tulajdonjogok (például védjegyek vagy szerzői jogok) esetén is ennek szellemében járnak el.

Erre példa az Entertainment One UK Ltf. kontra Kozsevnyikov ügyben nemrégiben született bírói döntés, amelyben az orosz bíróság elutasította az Egyesült Királyságban bejegyzett felperes "Peppa malac" című animációs sorozatából származó képeinek jogellenes felhasználása miatt benyújtott keresetét. Az ügyben eljáró bíró ítéletét arra alapozta, hogy a felperes az Egyesült Királyságban bejegyzett jogi személy, amely barátságtalan cselekményeket vezetett be Oroszországgal szemben, ezért a képek engedély nélküli felhasználása jogszerű, és a felperest nem illeti meg kártérítés.

„Ez a gyakorlatban a nyugati tulajdonban lévő szellemi tulajdonjogok védelmének teljes felfüggesztését sugallja – véli Novák Zoltán, a Taylor Wessing budapesti szellemi tulajdon csapatának vezetője.

Meki helyett jön Ványa bácsi?

Mivel többek közt a Coca-Cola, a Disney, illetve az Apple mellett a McDonald’s is bejelentette az orosz piacról történő kivonulását, a sajtóban már elterjedtek a hírek egy esetleges „orosz McDonald’s” létrehozásáról, amelyet a Ványa Bácsi elnevezésű franchise működtetne.

A közösségi média platformokon meg is jelentek a McDonalds’s jól ismert logójához kísértetiesen hasonló ábrák, amelyeket a híresztelések szint a franchise védjegyként kíván lajstromoztatni. Bár a Ványa Bácsi cáfolta a sajtó állításait, nem kizárt, hogy a jövőben mégis ők veszik át a gyorséttermi láncot, akár az említett márkajelzéssel, amely esetben a McDonald’s elméletileg bírósághoz fordulhatna, más kérdés, hogy valószínűleg ebben az ügyben is fenti ítélethez hasonló döntés születne - véli a szakértő.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.