Az oroszországi hátterű NjeftegazInKor vállalat, amely kőolaj és kőolajszármazékok kitermelésével és kereskedelmével foglalkozik, 2018. december végétől 2021. április közepéig mintegy 900 millió euróval növelte tőkéjét az „Optima Grupa” vállalatban. A bírósági nyilvántartásból származó adatok szerint ez az egyik legnagyobb befektetés Bosznia-Hercegovina területén 1995 óta.

Maga a vállalat, valamint a Banja Luka-i Közvetítői, Informatikai és Pénzügyi Szolgáltatások Ügynöksége (APIF), amelyhez a törvény szerint be kell jelenteni a tőkeváltozások bejegyzését, nem válaszolt az Optima Grupa feltőkésítésével kapcsolatos megkeresésekre, illetve arra, hogy történt-e további befektetés ebben a vállalatban. A 2008-ban alapított társaság honlapján az szerepel, hogy a feltőkésítés megtörtént, de a tőke összege nincs feltüntetve – számolt be a Sarajevo Times.

Az igazi aggodalmat most az okozza, hogy az Optima Grupa engedélyt kért a gázkereskedelemre. Különös egybe esés az is, hogy az engedély-kérelem beadása után négy hónappal, 2021 decemberében üzembe helyezték a gázkompresszor-állomást a Bosznia-Hercegovina északi részén található brodi olajfinomítóban, amely 2019-től végrehajtotta a Crodux horvát vállalat, mint a gázosítási projekt tulajdonosa és az orosz Zarubezhneft között, annak NjeftegazInKor leányvállalatán keresztül, a földgázszállításról szóló szerződést.

Már látszódnak az orosz mozgolódás jelei

Arra a kérdésre, hogy a brodi finomítóban lévő állomás üzembe helyezése összefüggésbe hozható-e az Optima Grupa bosznia-hercegovinai gázelosztási terveivel, a bosnyák hatóságok egyelőre nem tudják. A megkeresett helyi energetikai szakemberek is azt mondták, hogy ez még nem ismert konkrétan, mert a vállalat nem tesz közzé túl sok információt.

Figyelembe véve a CNG-üzem (sűrített földgáz) kapacitását, és a Száva folyó alatt biztosított vezetéket, ez egy komoly beruházás, azaz komoly kapacitás, tehát valószínűleg egész Bosznia-Hercegovina piacát célozzák meg, de egyelőre minden benne van a történetben, legalábbis tudomásom szerint semmi látványos nem történt - mondja Almir Becarevic energetikai szakértő, a "BH Gas" igazgatójának korábbi tanácsadója a Szabad Európa balkáni kiadásának.

A Száva folyó medre alatt húzódó gázvezetékek kiépítése lehetővé tette, hogy a brodi finomítót a Slobodnica csomópontnál a horvát gázhálózathoz csatlakoztassák. Ide például érkezik földgáz a magyar-horvát üzemeltetésű krk-szigeti LNG-terminálból is.

Kieshet a magyar közvetítő cég

Ivan Brodic, az Energy Press regionális energetikai portál szerkesztője emlékeztet arra, hogy az Optima Grupa mint korlátolt felelősségű társaság nem szerepel a tőzsdén, ezért nem köteles a nagy átláthatóságra.

„Logikus lenne arra számítani, hogy a piacon gázimportőrként, vagy valamilyen infrastruktúra befektetőjeként, vagy mindkettőként jelennek meg, hiszen meglehetősen nagy beruházásról van szó. A bosznia-hercegovinai gazdaság, és különösen a Boszniai Szerb Köztársaság léptékét tekintve ez egy űrsiklóval felérő beruházás” – értékelte Brodic, és hozzátette, hogy a kérdés az, hogy mi fog történni a következő időszakban a bosznia-hercegovinai gázinfrastruktúrával kapcsolatban.

„Az Optima Grupa néhány évvel ezelőtt nem volt nagy szereplő, sőt, láttam egy jelentést, hogy nem álltak különösebben jól a mérlegükben. Most, hogy ez összefüggésben van-e azzal a történettel, hogy megszűnik az orosz gáz kereskedelme Bosznia-Hercegovinában egy magyar cégen keresztül, és áttérnek a török áramlaton keresztüli kereskedelemre - lehet spekulálni, de lehetséges, hogy ebben az irányban is gondolkodni kell” – állította Brodic a Szabad Európa helyi kiadásának adott interjújában. Azt nem részletezte, hogy melyik magyar cégre gondolt. 

Boszniát jelenleg a Gazprom által a Török Áramlat balkáni leágazásán keresztül szállított földgázzal látják el. A balkáni ország gyakorlatilag teljes egészében importálja gázszükségleteit.

Érdekes csavar a történetben, hogy korábban az orosz tulajdonba került Optima Grupa kapcsán a Voice of America bosnyák kiadása tárta fel, hogy több szálon is kötődik a boszniai szerb elnökhöz, Milorad Dodikhoz. Dodik viszont a magyar kormánnyal, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel is szoros kapcsolatot ápol. Magyarország ráadásul jelentős méretű befektetési programot is indított a Boszniai Szerb Köztársaságban, sőt 100 millió eurós hitelkeretet is biztosít a kormány a szerb területeknek.