Egy hónappal ezelőtt kezdődött az ukrajnai háború, amikor az orosz hadsereg megindította az inváziót. Az utóbbi hetekben számos szankció lépett életbe, részben ezek és az orosz támadás miatt rengeteg nagyvállalat lépett, egy részük például elhagyta az ottani piacot. Így fest a nagykép.

A cégekről készült Jeffrey Sonnenfeld Yale-professzor és csapat készítettlistát, amelynek első verziója február 28-án jelent meg, akkor még csak néhány tucat cég szerepelt rajta, mára - egy hónappal a háború kezdetet után - viszont már több mint 500 vállalatról tudhatják meg az érdeklődők, hogy hogyan reagáltak az orosz-ukrán háború kitörésére és a bevezetett oroszellenes szankciókra. 

A professzor szerint a lista egyrészt jelzi a tevékenységeiket felfüggesztő cégek vezetőinek, hogy jó úton járnak, másrészt motivációs tényező is a vállalatok számára, hogy kövessék egymás példáját, a dolgozók és vásárlók pedig kifejezhetik a nemtetszésüket a cégek felé az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjuk miatt. A vállalatok lépéseit a élet minden területén az oroszok. 

A lista ötféle kategóriába sorolja a cégeket:

1. az Oroszországból teljesen kivonulók,
2. az oroszországi tevékenységeiket felfüggesztők, de később visszatérők
3. a kapacitásaikat csökkentők,
4. a jövőbeli beruházásaikat elhalasztók, és
5. az Oroszországban maradók.

A kivonulók

Az első csoportba tartozó több mint 170 vállalat az orosz-ukrán háború miatt teljesen kivonult Oroszországból. Szinte nincs is az oroszok életének olyan területe, melyet ne érintene a cégek kivonulása: a szálláshely-szolgáltatók közül az Airbnb és a Booking, a légitársaságok közül pedig az Alaska Airlines, az American Airlines, a Delta Air Lines, a Korean Air Lines és a United Airlines sem biztosít szolgáltatásokat oroszoknak. 

A nagy energiavállalatok közül a BP, az Equinor, az Exxon, az OMV és a Shell is maga mögött hagyta Oroszországot. Az ügyvédi irodák és jogi szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatok közül is több (Allen & Overy, Baker McKenzie, Clifford Chance, Herbert Smith, Hogan Lovells) véget vetett az oroszországi tevékenységeinek csakúgy, mint az Aldi élelmiszeráruház-lánc. A világ hatodik legnagyobb alumíniumgyártója, az Alcoa is kivonult Oroszországból. Az autógyártók többsége csak felfüggesztette a tevékenységeit az országban, de a Daimler ki is vonult onnan. 

Az oroszokat emellett a kultúra, a szórakozás és a sport területén is sarokba szorítják: nem hallgathatnak zenét a Spotify-on, nem nézhetnek szórakoztató tartalmakat a Netflixen, nem vehetnek részt az Eurovíziós Dalfesztiválon, nem juthatnak el FIFA- és UEFA-tornákra vagy Forma-1-es futamokra, és sok sportág (hoki, rögbi, korcsolya, tenisz, súlyemelés, atlétika) nemzetközi szövetsége sem rendez oroszországi versenyeket vagy kitiltotta az orosz sportolókat a programjairól. 

A később visszatérők

A legtöbb cég enyhébb formáját választotta az ukrajnai háború elleni tiltakozásnak, és csak felfüggesztette az oroszországi tevékenységeit, de teret hagyott annak a lehetőségnek, hogy a későbbiekben újra aktivizálódjon. Ebbe a csoportba tartozik 190 vállalat, köztük autógyártók, repülőgyártók (Airbus, Boeing), IT-nagyvállalatok (Apple, Dell, IBM, Intel, Microsoft, Oracle), gyorsétterem-láncok (Burger King, McDonald’s), közösségi média-oldalakat üzemeltető cégek (Meta, TikTok, Twitter), lakberendezési áruházláncok (IKEA, Jysk) és nagy szállítmányozócégek (FedEx, UPS). 

A nagy hotelláncok többsége csak a jövőbeli beruházásait halasztotta el, viszont a Continental a tevékenységeinek felfüggesztése mellett döntött. A ruházati és sportruházati cégek közül az Adidas, a H&M, a Levi Strauss, a Mango, a Marks & Spencer, a Nike és az Under Armour átmenetileg nem szállít termékeket, de a későbbiekben visszatérhet Oroszországba. 

A kapacitáscsökkentők

Harminc cég tartozik abba a csoportba, melyben a vállalatok csökkentették a kapacitásaikat Oroszországban, és késleltették az ottani beruházásaikat, de továbbra is jelen vannak. Eredetileg autógyártók és technológiai cégek döntöttek ez a megoldás mellett, viszont az autógyártók nagy része időközben már fel tudta függeszteni a tevékenységeit. 

A nagyvállalatok közül az Allianz, a BNP Paribas, a Carlsberg, a Goldman Sachs, a JPMorgan, a Michelin Tire, az Oriflame Cosmetics, a Pepsi és a Whirlpool csökkentette a kapacitásait, de továbbra is fizet a helyi munkavállalóinak, így fenn tudja tartani a jó kapcsolatot az orosz lakossággal, miközben szolidaritást is mutat Ukrajna felé. 

A beruházásokat elhalasztók

Több mint 50 cég még ennél is óvatosabban viszonyul az orosz-ukrán helyzethez, kivár, és eddig csak a jövőbeli beruházásait halasztotta el. A gyógyszergyártók közül az AmerisourceBergen, a GlaxoSmithKline, a Johnson & Johnson, a Merck és a Pfizer humanitárius okokra hivatkozva továbbra is biztosítja az orosz lakosság számára az alapvető gyógyszereket. 

Más cégek – például a Danone, a Cargill, a Kraft Heinz, a Mondelez, a Nestlé, a Henkel, a Mars, a Pirelli, az Unilever és a Barilla – vagy arra hivatkoznak, hogy a termékeik alapvető fontosságúak az oroszok számára, és ezért nem hagyhatják el a piacot, vagy azért maradnak, mert logisztikai nehézségekkel küzdenek az oroszellenes szankciók miatt. Emellett olyan cégek is Oroszországban maradtak, melyeket franchise-szerződések kötnek, és emiatt nem tehetik meg, hogy kivonulnak az országból. 

Az Oroszországban maradók

Jelenleg 38 olyan cég szerepel a professzor listáján, melyek a szankciók és a nemzetközi nyomáshelyezés ellenére továbbra is jelen vannak Oroszországban. Ezek a vállalatok nagyszámú helyi munkavállalót foglalkoztatnak, a Renault például negyvenezret. A Deutsche Telekom kétezer, az AstraZeneca pedig 250 orosznak ad munkát a kalugai gyártóüzemében. 

Más cégeknek az éves bevétele vagy a piaci részesedése is indokolhatja a szankciók figyelmen kívül hagyását: a Leroy Merlin éves oroszországi bevétele 4 milliárd dollár, az Auchané 3,5 milliárd dollár, a Metróé 3 milliárd dollár, a Decathloné pedig 300 millió dollár. 

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.