A Vedomosztyi című befolyásos moszkvai lap értesülései szerint a nyugati szankciókra adandó válaszok keretében a külügy és a közlekedési minisztérium között megbeszélések folynak arról, hogy megtiltanák az európai légitársaságoknak az átrepülést Szibéria fölött, így elvágva a legrövidebb utat ázsiai célpontjaikhoz. A hírre a legnagyobb, meghatározó orosz légitársaság, az Aeroflot részvényeinek árfolyama közel 6 százalékkal zuhant, ugyanis az évi 320 millió euróból, amit Moszkva keres az ezt az útvonalat használó nyugati légitársaságokon, 130 milliót a vállalat kap meg.

A hidegháború évei alatt a legtöbb nyugati légitársaságot nem hagyták átrepülni az orosz légtéren, így azok vagy a Perzsa-öböl felé kellett kerüljenek, vagy az északi-sarki vonalon, az alaszkai Anchorage-on át juthattak el Ázsiába. Manapság azonban az európai társaságok Kínába, Japánba és Dél-Koreába a Szibéria fölött vezető folyosón repülnek, amiért a Brüsszel és Moszkva közötti kemény alkuban megállapított légtérhasználati díjat fizetik az oroszoknak.

Kapcsolódó

Mindenki sokat veszítene

A Vedomosztyi forrásai szerint az átrepülési tilalom csak a Lufthansának, a British Airwaysnek és az Air France-nak együtt három hónap alatt mintegy 1 milliárd euróba kerülne, az 1-1,5 órával meghosszabbodott repülési idő, az emiatt megugró üzemanyag-fogyasztás és más pótlólagos költségek miatt. Kiszámíthatatlan viszont az a veszteség, amit az amúgy is igen hosszú utazási idő megnövekedése miatt utasok szenvednének el, akiknek nemcsak tovább kellene tűrniük az utazás kellemetlenségeit, de ráadásul többet is kellene fizetniük, hiszen a költségek növekedését csak a jegyárak emelésével tudnák ellensúlyozni a légitársaságok. Ez utasok tízezreit terelheti át a szankciótól nem sújtott, így olcsóbb és gyorsabb ázsiai légitársaságokhoz.

Azonban az Aeroflot is sokat veszíthet, többet az évi 130 millió eurós bevételnél, bár ez sem csekélység, ha figyelembe vesszük, hogy az orosz állami nagyvállalatok túlnyomó többsége éves nettó nyeresége 170 millió euró - hívta fel a figyelmet a varsói Gazeta Wyborcza. És mivel a szankciók úgy tűnik, természetüknél fogva hajlamosak az eszkalálódásra, érdemes megvizsgálni, mi történne az Aeroflottal, ha az orosz repülőgépeket kitiltanák Európa, az Egyesült Államok és Japán légteréből? Egyedül Európába 60 városba repülnek az Aeroflot gépei. Nem csoda hát, hogy Moszkva egyelőre csak gondolkodik ezen a lépésen.

Megvan az első áldozat

Az ötlet megszületését egyébként az váltotta ki, hogy alig néhány héttel megalakulása után le kellett állítani az Aeroflot fapados társasága, a Dobroljot repüléseit, mert az európai szankciók keretében azonnal felbontották a repülőire kötött lízingszerződéseket, megtagadták gépeinek biztosítását, ellátását és szervizelését. A másik az a - nyilván összorosz népi felháborodást kiváltó - eset, amire hivatkoznak, hogy a szuperluxus magángépeket gyártó amerikai Gulfstream vállalat leállította a technikai támogatás biztosítását Gennagyij Timcsenko, a Vlagyimir Putyin elnökhöz közelálló oligarcha tőlük vásárolt repülőgépéhez, sőt, semmilyen kapcsolatba nem léphet Timcsenkóval, így a gép jelenleg használhatatlan. A rendkívül hazafias Timcsenko, aki mellesleg közölte, hogy kész akár valamennyi vállalatát ingyen az orosz államnak ajándékozni, úgy nyilatkozott: az orosz gazdasági elitnek nem szabad nyomást gyakorolnia Putyinra ukrán politikájának megváltoztatása érdekében a szankciók miatt, amelyek amúgy is csak növelik támogatottságát - ami egyébként igaz.