Dr. Boros Gábor a Debreceni Egyetemen végzett kutató-biológusként, jelenleg a német Biontech biotechnológiai vállalat egyik igazgatója, akinek a pályafutása - Karikó Katalinhoz hasonlóan - nem indult simán.

Az egyetemi tanulmányai során már többféle kutatásban részt vett, de a témavezetőkkel nem volt szerencséje, hárman is "elhagyták" különböző okokból. Az egyik témavezetője szülési szabadságra ment, az egyetem pedig Boros és három doktorandusz társa mellé nem rendelt ki újabb tanárt. Ekkor a rendkívül agresszív kissejtes tüdőrák korai diagnosztikájával foglalkozott, a legújabb molekuláris biológiai módszerekkel, az egyetem Molekuláris biológiai és biokémiai intézetében - derül ki a Szabad Európa cikkéből.

Kapcsolódó

Egyedül tanult és dolgozott egy évig

"Egy évig egyedül dolgoztam a laborban. Autodidakta módon tanultam meg mindent a legújabb módszerekről és optimalizáltam be ezeket a kutatásaimba. Rengeteget tanultam egyedül, annak ellenére, hogy sajnos ebből a munkából sem lett végül semmi - nyilatkozta egyetemi éveiről Boros Gábor.

Amikor megunta az egyedül dolgozást, átment az egyetem Infektológiai és gyermekimmunológiai intézetébe, ahol preklinikai tesztelések és DNS-szekvenálások folytak, valamint a ritka genetikai betegségekkel összefüggő fehérjének a kimutatása. A kutatónak az utóbbi volt a feladata. Az ottani témavezetőjével személyes okokból megromlott a viszonya, szinte semmiben nem egyezett a véleményük, így felmondott; a felettes professzor elbocsátotta Boros asszisztenseként ott dolgozó feleségét is.

Munkanélküli lett

Mindketten munkanélküliek lettünk. Jelentkeztem mindenhova kutatónak, laborokba. Aztán már nem csak kutatónak, hanem pizzafutárnak is. De sehova nem vettek fel. Az egyik helyen alul-, a másiknál túlképzett voltam

- magyarázta a kutató, aki végül majdnem elment egy gyerekkori barátja cégéhez rovarirtónak, de végül az utolsó pillanatban kapott egy rosszabbul fizető, de hozzá közelebb álló pozíciót - olvasható a cikkben.

Kutatói állás, 100 ezer forintért

Boros Gábor 2010-ben állást kapott a Debreceni Egyetem Bőrklinika laborjában, kutató-biológusként alig valamivel több mint százezer forintos fizetéssel.

"A Bőrklinikán az UV napsugárzás okozta DNS-károsodások kijavításának molekuláris mechanizmusait kellett kutatnom. Itt találkoztam 2010-ben egy konferencián Karikó Katalinnal, aki az mRNS-alapú terápia alapjait teremtette meg Drew Weissmannal a Pennsylvaniai Egyetemen és később szabadalmaztatták a felfedezést. Én akkor hallottam életemben először erről az egészről. A Bőrklinikán viszont ez után találták ki, hogy az UV sugárzás okozta DNS-károsodás javításához ezzel a technológiával juttatnánk be a fehérjét a bőrsejtekbe" - magyarázta Boros Gábor.

Karikó Katalin lett a mentora

Karikó Katalin innentől kezdve a mentora lett az addig témavezetőkben nem bővelkedő Gábornak. Hetente beszéltek egymással online a tudomány világáról, és arról, hogyan kellene és mivel továbbkísérleteznie a fiatal kutatónak, amelyben akkori témavezetője, Emri Gabriella is nagy segítségére volt. Karikó Katalin még az Egyesült Államokból kezdett el neki postán küldeni a kutatásához szükséges anyagokat - írta a Szabad Európa.

Napi 1500 forintból kellett megélniük

A nagy változás 2015-ben történt meg Boros Gábor életében, addigra ugyanis tarthatatlanná vált a családjának anyagi helyzete. 2013-ban kislánya született, és a százezres fizetéséből nem tudtak hárman megélni.

Olyan anyagi helyzetbe kerültünk, hogy azt már nem lehetett folytatni. Felmerült, hogy nem tudjuk már az albérletet sem fizetni. Még mindig meg van az a naptár, amibe az adott hónapban napról-napra beírtuk, hogy mennyit költhetünk. Kijött az az összeg, hogy napi 1500 forint. Ennyit és kész. Nem léphettük túl, mert akkor annyi, marad a vajas kenyér

- mondta a kutató.

Állásra pályázott itthon és külföldön is

Ezután magyarországi gyógyszergyárakhoz is jelentkezett állásért. Karikó Katalin azt tanácsolta neki, hogy mivel az mRNS-alapú terápia felhasználásáról és alkalmazásáról tud a legtöbbet, adja be külföldre is a jelentkezését. Így a biológus az amerikai Modernához és a német Biontechhez is beadta az önéletrajzát. Előbb - három környi interjú után - a Richter Gedeon Gyógyszergyár vette fel a kutatót, és még csak a második munkanapját töltötte a cégnél, amikor csörgött a telefonja, és Karikó Katalin közölte vele: őt vették fel a kutatócsoportjába negyedik tagnak, a Biontechhez.

Hát, tényleg sírtunk a feleségemmel. Fantasztikus érzés volt, mert tudtam, ez nem csak szakmailag egy óriási előrelépés, hogy Katalin mellett dolgozhatok tovább az mRNS-sel, hanem, hogy innentől kezdve anyagilag és érzelmileg is rendben lesz a családom és én is

- nyilatkozta Boros Gábor, akinek a németországi, mainzi kutatómunkájának megkezdéséhez és a kiutazáshoz a nagyapjától kellett jelentős összegű kölcsönt kérnie (a pénzt egy év után tudta visszafizetni).

Magyar kutatók az új vakcina kifejlesztésében

Az mRNS alapú vakcinálás egyik kifejlesztője a Szegedi Tudományegyetemen végzett Karikó Katalin biológus, aki SARS-Cov2 (koronavírus) ellenes védőoltás kifejlesztésében a német Biontech cég alelnökeként vett részt. Az mRNS alapú oltás továbbfejlesztésében részt vett a szintén Szegeden végzett Pardi Norbert molekuláris biológus, a University of Pennsylvania kutatója, továbbá a Biontechnél dolgozó Szabó Gábor kardiológus és Boros Gábor molekuláris biológus - olvasható a Wikipedián.