Ha az innovatív iparágak kerülnek szóba, nem biztos, hogy a gyorséttermek egyáltalán felmerülnek. Mégis ez az egyik leggyorsabban digitalizálódó terület, ahol az elmúlt időszak felmondási hulláma csak még jobban beindította a robotizációt.

Az elmúlt két évben a tömeges elbocsátásokat rohamos toborzások követték, ugyanakkor a Covid-19 kihívásai mindenhol felszínre hozták a dolgozók alkalmazkodóképességét is, hiszen minden nehézség és sorsfordító kihívás ellenére beleálltak a küzdelembe, és mindvégig állták a sarat. Az Egyesült Államokban rekordokat döntöget a felmondó dolgozók száma, míg Magyarországon - a Randstad felmérése szerint - 60 százalékon áll azok aránya, akik valami mást csinálnának, mint eddig, 12 százalék pedig jelenlegi munkaadójával is elégedetlen. A világátlagnál tíz százalékponttal kevesebben, mindössze az alkalmazottak 28 százaléka elégedett olyannyira jelenlegi helyzetével, hogy nem váltana foglalkoztatót, 45 százalék viszont kimondottan nyitott erre. A leginkább a vendéglátást érte el a felmondási hullám: a járvány ezt az ágazatot sújtotta a legjobban és 40-50 ezer dolgozó hiányzik a magyar éttermekből.

Kapcsolódó

Nemzetközi szinten is az éttermi és turisztikai szektor küzd a legnagyobb munkaerőhiánnyal. Az amerikai McDonald's az év elején azzal került a címlapokra, hogy 50 dollárt ajánlott fel az álláskeresőknek csak azért, hogy megjelenjenek egy interjúra.

A munkaerő-felvétel az egyik kihívás. A megtartás a másik. Az elmúlt évben több vállalatnál is volt szervezett munkabeszüntetés, mivel a dolgozók jobb munkakörülményekért lobbiznak. Júliusban egy Burger King tábláról készült fotó terjedt el, amikor az alkalmazottak és az egyik vezérigazgató egységesen felmondtak. Az étterem előtt lévő táblán a következő felirat állt: "Mindenki felmondott, bocsánat a kellemetlenségekért!".

A magasabb bérek biztosítása a munkavállalók odacsábítására nem jelent hosszú távú megoldást. A legtöbb étterem nagyon szűk árréssel működik. Ráadásul az alkalmazottak nagymértékű fluktuációja sújtja őket. Az olcsó munkaerő készlete, jellemzően fiatal és képzetlen munkavállalók formájában, létfontosságú összetevője a gyorsétterem-ipar sikerreceptjének. Az emelkedő bérek és a munkaerőhiány együttesen arra ösztönzik a vállalatokat, hogy a gépek felé forduljanak, hogy betöltsék azokat a pozíciókat, ahol korábban csak emberek dolgoztak - írja az amerikai Fortune.

Chicagóban 10 McDonald's-nál mesterséges intelligenciával működő szoftverrel veszik fel a drive-through rendeléseket.

De bemutatták már "Flippyt" is, egy hamburgersütő gépet, amelyet a Miso Robotics tervezett. Az amerikai White Castle hamburgerlánc bejelentette, hogy a tavalyi sikeres kísérlet után további 10 helyszínen tervezi bevezetni a Flippy-t. Ezzel nagyjából egy időben a Hyundai Robotics bejelentette, hogy a KFC-vel együttműködve csirkesütő robotokat fejleszt.

A kiszállítási fronton a Grubhub együttműködött az autonóm járműveket fejlesztő orosz Yandex-szel, hogy ételkiszállító robotokat vessenek be az amerikai egyetemi kampuszokon. Az Ohiói Állami Egyetemen jelenleg 50 önvezető jármű van, amelyek az éhes diákoknak szállítanak ételt. A tervek szerint 100 roverre bővítik az állományt az OSU campusán, és persze az egész Egyesült Államok egyetemein ételkiszállító robotok seregeit küldik majd ki.

A Chick-fil-A a Kiwibottal kötött partnerséget, hogy megkezdjék a sült csirkés szendvicsek tesztkiszállítását. A Domino's, amely immár önmagát "pizzát árusító techcégként" jellemzi, autonóm pizzakiszállító autókba fektetett be. Ez csak néhány példa a gyorséttermi technológiai fegyverkezési versenyben. Biztos, hogy még sok más is követi őket.

Magyarországon egyelőre a rendelésfelvételnél alkalmaznak gépi terminálokat, így nem egy embernek kell rögzítenie a menüket, valamint fizetni is egyből lehet.

Az Emergen Research becslése szerint a globális élelmiszertechnológiai piac 2027-re eléri a 342 milliárd dollárt. A vállalatoknak tehát költeniük kell majd némi pénzt, de jutalmuk a hatékonyabb és kiszámíthatóbb működés, a következetesebb minőség, és a jobb haszonkulcs.