A dohányzásellenes törvény március 17-i életbe lépése után Romániában vélhetően csökkenni fog a dohánytársaságok forgalma, így az állam is jelentős adóbevételektől esik el. Ezt bőségesen kárpótolja azonban, hogy kevesebbet kell majd a füstölés okozta megbetegedések kezelésére költeni - írta a maszol.ro.
Jelenleg az Európai Unió tizenhét tagállamában korlátozzák a dohányzást, a legszigorúbb tiltásokat Írországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Bulgáriában, Máltában, Spanyolországban, Magyarországon és Romániában vezették be. A március 17-én nulla órától életbe lépő szabályozások olyannyira szigorúak, hogy Klaus Johannis államfő nemrégiben kijelentette, Románia akár példaként is szolgálhat az EU-ben a dohányzás leküzdésében.
Romániában a dohányipari cégeknek több megszorítással kellett szembenézniük az elmúlt években, ezek nyomán jelentősen csökkent üzleti forgalmuk. A pénzügyi tárca adataiból kitűnik, hogy a dohányipar forgalma 2010 és 2014 között 2,26 milliárd lejről 949 millió lejre esett vissza. Érdekes viszont az, hogy az üzleti forgalom visszaszorulásával egy időben nőtt a dohánytársaságok profitja. Míg 2010-ben az akkor Romániában bejegyzett 15 dohányipari cég 31,4 millió lejes nettó nyereséggel dolgozott, addig 2014-ben az immár 17 társaság 48,8 millió lejes hasznot ért el. Miközben tehát az üzleti forgalom 58,4 százalékkal csökkent, addig a profit 55,41 százalékkal nőtt.
A profit növekedését részben az érintett cégek által hozott intézkedések - például az alkalmazottak létszámának csökkentése - és a dohányáruk árának emelése magyarázza. Gazdasági szakértők úgy vélik, a dohányzás elleni törvény életbe lépése egyaránt érinti majd a dohányipari cégek áruforgalmát illetve a dohányosokat is, akik majd drágábban vásárolhatják meg a cigarettát.
Romániában a legjelentősebb dohányipari cégek a JTI International Manufacturing Rt, a British American Tabacco, a Philip Morris Romania kft, a China Tabacco International illetve a Rom Ital kft. Ezek 2014-ben összesen 947,5 millió lejes üzleti forgalmat értek el.
A dohányipar egyébként Romániában a kőolajipar után a második legnagyobb adófizető. A 2014-es évben csaknem 2,7 milliárd euróval járult hozzá az állami költségvetéshez - ez az összeg a jövedéki adóból, a hozzáadottérték-adóból, egyéb illetékekből származik. A 2,7 milliárd euró a GDP 1,75 százalékát jelenti, a költségvetés bevételeinek pedig a 12,5 százalékát teszi ki.
A dohánytársaságok egyelőre elzárkóztak annak felbecsülésétől, hogy mennyire fogják megérezni a március 17-én életbe lépő dohányzási tilalmat. Ha azonban kevesebb cigarettát adnak el, akkor kevesebb pénz folyik be az állami költségvetésbe is. Az állam így arra kényszerül, hogy nagyobb illetékeket vezessen be, a dohányipari vállalatok pedig a többletkiadást a dohánytermékek árának további emelésével próbálják meg egyensúlyozni. Csakhogy a dohánytermékek esetében eddig is jelentős volt a feketepiac, amely most tovább szélesedhet, amennyiben a dohánytársaságok termékeik árának növelése mellett döntenének. Optimista adatok szerint a feketepiacon fogalmazott dohánytermékek a dohánypiac 20 százalékát jelentik.
A statisztikák szerint egy 20 szál cigarettát tartalmazó csomagból 12 szál ára a jövedéki adóra megy, 4 szál cigaretta árát a hozzáadottérték-adó (áfa) viszi el, a gyártónak és a kereskedőnek a fennmaradó 4 szál cigaretta ára marad. Annak a pénznek a 80 százaléka tehát, amelyet egy dohányos egy csomag cigarettáért kifizet, az állampénztárba kerül. A büdzsé bevételének megcsappanását a fogyasztás várható csökkenése miatt elméletileg megtéríti, hogy kevesebbet kell költeni a dohányzással kapcsolatba hozható betegségek gyógyítására.