A multik terjeszkedése Romániában is betesz a hagyományos kiskereskedelemnek - írta a maszol.ro. A szupermarketek száma már 1700 körül jár, Erdélyben Profiból van a legtöbb. Az elmúlt nyolc évben mintegy 20 ezer kisbolt tűnt el a romániai kiskereskedelemből. Az Euromonitor piackutató cég adatai szerint 2008-ban még több mint 73 ezer, javarészt élelmiszert forgalmazó bolt működött az országban, melyek együttes forgalma 41,3 milliárd lej volt. A tavalyi év végére a számuk 54 ezerre, forgalmuk pedig 33 milliárd lejre csökkent.

A hagyományos kiskereskedelem legrosszabb évei 2009 és 2011 voltak, mikor mintegy 3500 üzlet húzta le végleg a rolót. Ez a fogyatkozás elsősorban az áruházláncok terjeszkedésének tudható be. Az említett időszakban a hipermarketek, szupermarketek, cash&carry- és diszkontáruházak száma megnégyszereződött, immár megközelíti az 1700-at. Az elmúlt néhány esztendőben felgyorsult az áruházláncok növekedése, évente 150-200 új egységet nyitnak. Piaci részesedésük immár meghaladja az 50 százalékot, a tavalyi forgalmuk kb. 8 milliárd euró volt.

Nemzetközi összehasonlításban ez igen alacsonynak számít a régión belül is, Nyugat-Európáról nem is beszélve. Magyarországon a vásárlók pénzük 73 százalékát hagyják áruházláncoknál, Lengyelországban és Csehországban pedig még magasabb ez az arány, 78, illetve 82 százalék. Németországban az áruházak bonyolítják a teljes kiskereskedelmi forgalom 85 százalékát. A hagyományos kiskereskedelem viszonylag erős romániai pozíciója nagyrészt annak tudható be, hogy magas a vidéki lakosság aránya, falvakban pedig kevéssé kifizetődő szupermarketet nyitni.

Az áruházak száma egy adott megyében elég hűen képezi le a lakosság életszínvonalát. Így például Kolozs megyében csak háromszor annyian élnek, mint Kovásznában, áruházból azonban ötször annyi van, 60, illetve 12. Az sem meglepő, hogy a legkevesebb áruház, kilenc-kilenc, Szilágy és Tulcea megyében működik. Szilágyságban egyetlen hipermarket van, míg például Kolozs megyében kilenc. A modern kereskedelem legjobban Bukarestet hálózta be, ott több mint 480 általános fogyasztási javakat forgalmazó áruház üzemel. A megyék közül Kolozs mellett Brassó és Temes van a legjobban ellátva hiper- és szupermarketekkel, valamint diszkont áruházakkal, előbbiben 72, utóbbiban 59 várja a vásárlókat.

A romániai modern kiskereskedelemben a multinacionális cégek dominálnak. A Metro, a Kaufland, a Billa, a Penny Market és a Lidl német, az Auchan és a Carrefour francia, a Profi lengyel, a Cora belga, a Selgros svájci, a Mega Image pedig holland tulajdonban van. Egyetlen országos szinten is jelentős piaci szereplő szereplő, a 78 szupermarketet üzemeltető, vetési (Szatmár megye) székhelyű Unicarm van hazai tulajdonban.

A szakemberek szerint az elkövetkező években a modern kereskedelem további térnyerésére kell számítani, de egy új irányból: a multinacionális áruházláncok egyre nagyobb számban nyitnak kisméretű, néhány tucat négyzetméteres boltokat, amelyek kis településeken is nyereségesen tudnak működni. Az évtized végére a modern kereskedelem piaci részesedése 65-70 százalék lesz, vélik az elemzők.

Bár a multikat divat ócsárolni, tény, hogy az áruházak olcsóbbak, mint a hagyományos kisboltok. Az is vitathatatlan, hogy az áruházláncok térnyerése a kiskereskedelem kifehéredésével jár, a multinacionális óriásvállalatok ugyanis nem vásárolnak és nem is adnak el árut feketén, s nem is dolgoztatnak feketemunkásokkal. Az érem másik oldala, hogy a nyereséget kiviszik az országból.