Elhúzódó bérvita van az írországi központú Ryanairnél: a cégnél tavaly már szakszervezeteket alapítottak, hogy a fizetésekről tárgyaljanak, de ezeket sokáig egyáltalán nem ismerte el a légitársaság vezetése. Míg nem tavaly télen, nem sokkal karácsony előtt - ami turisztikai szempontból csúcsidőszaknak számít - hirtelen el nem fogadták őket tárgyalópartnernek. A cél az volt, hogy a tárgyalásokkal elodázzák a munkabeszüntetéseket.

A Ryanair gazdaságos működésének kulcsa az volt sokáig, hogy a gazdasági válság alatt rengeteg légitársaság csődölt be vagy kezdett leépítésekbe. A felszabaduló munkaerőt pedig olcsón alkalmazták. Az elmúlt évek pénzügyi fellendülése révén most már több utas is megengedheti magának, hogy repülővel utazzon, ez a légiforgalom növekedését eredményezte, ami pedig odavezetett, hogy megnőtt az igény a képzett pilótákra, légi és szárazföldi kiszolgálószemélyzetre. A helyzet pedig abba az irányba mutat, hogy a munkaerő-hiány maga alá gyűri a piacot: például 2037-re a mainál félmillióval több pilótára lesz szükség.

Kapcsolódó

Kiolvasható ez az Airbus a farnborough-i légishow-n bemutatott prognózisából is: a gyártó szerint az újonnan üzembeálló gépek közül csak 10 900 darab szolgálja a régi repülők cséréjét, miközben mintegy 25 500 jármű a bővüléshez szükséges a társaságoknál. A flották szerkezete is átalakul, a közepes méretű utasszállító és teherárut szállító repülőkből 5480 darabot szállítanak le a világ repülőgépgyártó cégei. A nagy befogadóképességű típusokból - ilyen az A 350 és a Boeing 787 - mindössze 1760-ra lesz szükség, míg az extra nagy fajtákból - ilyen az Airbus 380 - csak 1590 darabra - ahogy arról a Napi.hu korábban részletes cikket közölt.

Mi jön most?

Viszont ez azzal jár, hogy a pilóták és a személyzet már nem egy szűk piacon kell, hogy a tudását eladja, hanem a légitársaságok szinte vadásszák is egymás munkatársait. A fizetési feltételek, munkakörülmények így valós alkualappá váltak. A Ryanairnél pedig az, hogy a szakszervezeteket elismerték, lehetővé tette a július 25-26. napokra bejelentett óriássztrájkokat. Karácsony előtt a pilóták harcoltak ki béremelést, most pedig többnyire a légiutaskísérők követelnek emberségesebb béreket.

A cég számításai szerint körülbelül napi háromszáz, összesen 600 járat nem fog tudni felszállni a két nap alatt. Ez napi szinten az ír fapados járatain utazó 430 ezer utas 12 százalékát (mintegy 50 ezer embert) érint majd. Országok szerint nézve az látszik, hogy a legtöbben Belgiumban szüntetik be a munkát, az induló járatok 31 százalékát érinti a sztrájk - ahogy arról az Airportal.hu szakoldal is írt cikkében.

Kettő darab Brüsszel-Budapest járat is közöttük van. Valamint érintett egy a Barcelonából menetrend szerint 19:25-kor érkező transzfer is július 26-án.

A Ryanair azt közölte, hogy a járattörlésekben érintett utasokkal felvették a kapcsolatot, és lehetőséget biztosítanak számukra másik járatra történő átfoglalásra, illetve akinek ez nem felelt meg, annak visszatérítették a jegyek árát. (Hogy ez miért is fontos, a cikk későbbi részében részletesen bemutatjuk.)

Vége egy sikersztorinak?

Az ír low-cost társaság eddig sikeresen optimalizálta a költségeit, köztük a munkaerőre való ráfordításokat is. Március 31-én zárult a cég 2017-es pénzügyi éve, akkor arról számoltak be, hogy 1,45 milliárd euró adózott profittal zárták a pénzügyi évet, ami 10 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál és minimálisan meghaladta a szakértők által várt 1,44 milliárd eurót.

A cég akkor azt is elmondta, hogy előrejelzésük szerint a folyó pénzügyi évben utasforgalma várhatóan 7 százalékkal, 139 millióra nő. A költségeknél viszont csak egy 9 százalékos növekedést vártak akkor, amit részben a bérek és az üzemanyagárak emelkedésével magyaráztak. Viszont ez most várhatóan megugrik majd, ugyanis akkor ha nem is teljesen kimondva, de elzárkóztak a most a dolgozók által követelt emelési mértéktől.

Bár utóbbi arányát nem kommunikálták a szakszervezetek sem: "Méltányos fizetés, amely tükrözi az általunk elvégzett munka értékét" - fogalmazták meg a képviselők a 34 pontos követeléslistájukban. De emellett olyan igényei is vannak, mint a megszakított utazások utáni kompenzációk emelését (ez a helyzet akkor áll fenn, ha nem a célállomáson szállnak le, valamilyen okból, túlóráznak, vagy plusz költségekkel jár a munkavégzésük). Valamint követelik, hogy szüntessék meg az olyan többletköltségeket, mint a víz- vagy élelmiszerfogyasztás kifizetése a járatokon, vagy az egyenruhák tisztíttatása. Sőt, azt is szeretnék, ha szolgálati idő alapú bérskálázást vezetnének be.

Nem állnak kötélnek

Az Independent összefoglalója szerint viszont a Ryanair elzárkózik ezek teljesítésétől: szerintük értelmetlenek az igények. Az általuk ismertetett adatok szerint a stewardok és stewardesek évente 40 ezer eurót kereshetnek (ez közel 13 millió forint), évente 400 euró (130 ezer forint) támogatást adnak az egyenruha viseléséből adódó költségekre, valamint a dolgozóknak kényelmes a beosztásuk (öt munkanapos heteik után csak hármat kell dolgozniuk a következő héten), valamint biztosítják számukra a kötelező pihenőidőt.

A cég azt is állítja, hogy Olaszországban és az Egyesült Királyságban már sikerült megegyezni a személyzettel. De Európa-szerte tárgyalásra hívják a képviselőket, hogy sikerüljön megállapodniuk.

A sztrájk eddig szinte példátlan volt a Ryanairnél, amelynek a híre a társaság szerint nagyobb kárt okoz, mint maga a munkabeszüntetés: csökkenti a fogyasztók bizalmát. Amin nem segít az - ahogy arra a Fapadosinfo szakblog is rámutat -, hogy a cég általában otthagyja az utasait ahol vannak, ha valamilyen fennakadás történik. Jó példa erre, amikor (éppen a sztrájk előtt egy évvel) tavaly a Madrid- illetve a Velence-Treviso-Budapest közötti járatok esete, amikor a gépeknek Pozsonyban kellett leszállnia, miután a ferihegyi repteret lezárták. Ugyan ígértek egy buszt, amely hazahozza az ott landolt utasokat Budapestre, de ez nem történt meg. A társaság eleinte kitért a felelősség elől, majd miután jogszabály is kötelezi a kártérítésre, végül kötélnek állt.

Az utasok következtetése ebből az lehet, hogy ha a sztrájkok annyira gyakoriak lesznek a Ryanairnél, mint az Air France/KLM vagy a Lufthansa-csoportnál, akkor nem biztos, hogy minden segítséget megkapnak. Ugyanis az említett nagyobb cégek mindig gondoskodni próbálnak az utazók ellátásáról. Ezért fontos, hogy a mostani munkabeszüntetés alatt, hogyan reagál a fapados társaság.