A Crédit Suisse, Svájc második legnagyobb bankja olyan tett, amilyet hozzá hasonló nagyságú és jelentőségű pénzintézet az elmúlt két évtizedben nem vállalt fel: bűnösnek vallotta magát egy büntetőeljárásban. Az amerikai hatóságok értékelése szerint ez a bizonyítéka annak, hogy egyetlen nagy multinacionális pénzintézet sem lehet olyan nagy, hogy elkerülje a büntetőjogi felelősségre vonást.

Külön kiemelik, hogy nem egyszerűen a svájci bank amerikai érdekeltségét, hanem magát az anyabankot tették felelőssé azért, hogy éveken át segített amerikai állampolgároknak vagyonuk elrejtésében az adóhatóság elől. A Crédit Suisse, amelynek óriási befektetési banki leányvállalata működik New Yorkban és vezérigazgatója amerikai, elismerte, hogy évtizedeken át segítette az adóelkerülést. A 2,6 milliárd dolláros bírság megfizetése mellett hozzájárult ahhoz is, hogy két éven át független revizorok ellenőrizzék tevékenységét - derül ki a New York Times háttérelemzéséből.

Megszégyeníteni

A súlyos dorgálással az a hatóságok - a Fed és a New York állambeli pénzügyi felügyelet - célja, hogy látványosan megszégyenítsék mindazokat, akik az USA határain kívüli ügyletekkel igyekeznek kikerülni az adófizetést, illetve hogy csapást mérjenek a homályba burkolózó hírhedt svájci banktitokra. A taktika változását jelzi az is, hogy a hasonló ügyekben korábban elmarasztalt pénzintézetek jelentéktelen törpék voltak a Crédit Suisse-hez képest.

Várakozások szerint ez az eset mintául fog szolgálni további hasonló eljárásoknak, például a JP Morgan és a Citigroup ellen indított vizsgálatoknak. Ezek egyelőre korai szakaszukban vannak, ám hamarosan terítékre kerülhet a BNP Paribas ügye, amely azért számíthat több milliárd dolláros büntetésre, mert az USA tiltólistáján szereplő államokban lévő ügyfelekkel üzletelt. (Lásd keretes írásunkat.)

Az eljáró állami tisztviselők nem voltak mindig ilyen agresszívek. A 2008-as pénzügyi összeomlás után a washingtoni igazságügyi minisztérium egyetlen büntetőeljárást sem indított Wall Street-i bankok vagy felső vezetőik ellen. A brit HSBC 2012-ben megúszott egy pénzmosás gyanújával ellene indított eljárást, ami óriási közfelháborodást váltott ki.

Nem volt könnyű

Piszkos kis titkok

A BNP Paribas, Franciaország legnagyobb bankja lehet a következő, amely bűnösnek vallja magát az amerikai hatóságok előtt, mivel üzleteket kötött olyan országokban, köztük Szudánban, amelyek az USA tiltólistáin szerepelnek - állítják az ügyhöz közel álló források. A bank februári gyorsjelentése szerint 1,1 milliárd dollárt tartalékolt a bűnbocsánatért fizetendő bírságra, de a New York Times forrásai szerint az összeg meghaladhatja a csillagászati ötmilliárd dollárt. A pénzintézet azért került az amerikai hatóságok célkeresztjébe, mert a tilalom alá eső tranzakciók egy része átfolyt az USA pénzügyi rendszerén is.

A francia nagybank ugyanakkor csak a sokadik lesz az amerikai tilalmak megszegéséért elmeszelt pénzintézetek sorában. A HSBC Holdings 2012 decemberében 1,3 milliárd dollárt fizetett azért, hogy ne vonják büntetőeljárás alá, miután kubai, iráni, líbiai, mianmari és szudáni ügyfelekkel üzletelt. Ugyanebben az évben az adócsalók segítéséért megvádolták Svájc legöregebb magánbankját, a Wegelint. Az 1741-ben alapított pénzintézet végül bűnösnek vallotta magát, és 2013 januárban a közel 58 millió dolláros bírság kifizetése után lehúzta a rolót. Az UBS, Svájc legnagyobb bankja 2009-ben szintén az adóelkerülés segítéséért 780 millió dollár büntetést fizetett egy peren kívüli megállapodás keretében. A Royal Bank of Scotlandot 100 millióra bírságolták tavaly decemberben és megégette magát a Standard Chartered, a Barclays és az ING Bank is.

Ugyanakkor nem volt könnyű fülön csípni a svájci nagybankot. A büntetés részben azért lehetett végül akkora, amekkora lett, mert a Crédit Suisse vonakodott együttműködni az amerikai szövetségi kormánnyal. A vizsgálatot végző ügyészek szerint lassan adták át a bekért dokumentumokat, fontos e-maileket tüntettek el és olyan belső kivizsgálást végeztek, amelyben nem hallgattak meg számos, minden bizonnyal sáros alkalmazottat. Emellett a hatósági vizsgálat nyomán megvádolt nyolc személy közül hármat nem rúgtak ki - ezt a mostani megállapodás keretében pótolniuk kell.

A hatóságok óvatosan jártak el: a Crédit Suisse megbüntetése előtt jóval utánajártak annak, milyen láncreakciót indíthat el az ügy a pénzügyi szektorban. A törvények arra kötelezik az ügyészséget, hogy vegye figyelembe, milyen fedezetet igényelhet egy banktól, ha jelentős büntetést kell fizetnie. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a bírság olyan anyagi gondot okoz az intézménynek, ami miatt be kell vonni a működési engedélyét.

Megúszták a legrosszabbat

A Crédit Suisse megúszta ezt és a hatóságok attól is eltekintettek, hogy a büntetés részeként vonassák vissza az engedélyét. A presztízsveszteségen túl nem tartanak nagy ügyfélelvándorlástól sem - talán néhány nyugdíjalap dönt úgy, hogy ezentúl kerüli a svájci bank amerikai leányát. A pénzintézetnek azért is megérte a bűnösség vállalása, mert enélkül vádat emeltek volna ellene, ami végül akár a létét fenyegető eljáráshoz vezethetett volna.

A károk enyhítésének része, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) a múlt héten ideiglenesen kivonta a Crédit Suisse-t annak a szövetségi törvénynek a hatálya alól, amely szerint minden banknak vissza kell adnia befektetői tanácsadói engedélyét, ha bűnösnek bizonyul egy büntetőeljárásban. Ezzel a bank elkerülte a beismerés egyik legsúlyosabb következményét. Végül az ügyről csak a tőzsde hétfői zárása után számoltak be, hogy időt adjanak a befektetőknek a dolog megemésztésére. Ezzel megúszhatják a bank részvényeinek árzuhanását - az árfolyam kedden emelkedett is.

Mégis csak vannak túl nagy óriások?

A hatóságok szerint ugyan ez az ügy bizonyítja, hogy immáron egyetlen nagybank sem lehet olyan nagy, hogy minden körülmények között megússza a felelősségre vonást, mert megrendülése megbillentheti a gazdaság egészének egyensúlyát, nem mindenki ért egyet ezzel az értékeléssel. A közvélemény és a washingtoni törvényhozók is hiányolják a 2007-2009-es nagy pénzügyi válság felelőseinek megnevezését. A Crédit Suisse esetében például a megállapodás nem kötelezi a svájciakat arra, hogy nyilvánosságra hozzák amerikai számlatulajdonosaik névsorát. A bank szerint ezt nem teszik lehetővé a svájci törvények.

A hatóságok ugyanakkor megalapozottan aggódnak amiatt, hogy egy intézmény büntetőjogi felelősségre vonása veszélyeztetheti a pénzügyi rendszert. Az Enron energiaszolgáltató kreatív könyvelési botránya magával rántotta a vállalat számviteli auditorát, az Arthur Andersent, a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégét is, nem kis felfordulást okozva üzletágában. Ezt követően álltak át az ügyészségek arra, hogy a vádak fenntartása mellett eltekintenek a bírósági eljárástól, ha a megvádolt cég magas bírságot fizet vagy más engedményeket tesz.