A szlovák bankszektor az elmúlt időszakban több szempontból is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az ágazat összesített mérlegfőösszege például csak tavaly több mint 14 százalékkal nőtt, meghaladva a 104 milliárd eurót. Hasonló a helyzet a hitelfolyósítás esetében is. A hitelállomány az elmúlt év végén elérte a 68,5 milliárd eurót, 7,5 százalékkal túlszárnyalva az egy évvel korábbit.
Éves viszonylatban 4,7 százalékkal nőtt a betétek összege is, elérve a 70,3 milliárd eurót. Más ágazatokkal ellentétben azonban a bankszektorra nem érvényes az a szabály, amely szerint minél jobban megy egy ágazatnak, annál több embernek biztosít munkát. Épp ellenkezőleg, a bankszektor egyre kevesebb embert foglalkoztat, és a bankfiókok száma is folyamatosan csökken - írja a lap.
Kevesebb a fiók és az alkalmazott
Míg 2018 elején a szlovákiai bankszektor még csaknem 21 ezer embernek adott munkát, az elmúlt években ez a szám folyamatosan csökkent, az elmúlt év vége felé pedig már alig 18,8 ezren dolgoztak az ágazatban. A bankszektor alkalmazottairól szóló statisztikai adatok 2009-re visszamenőleg állnak rendelkezésünkre, és az említett időszakban az ágazatban dolgozók száma még soha nem csökkent 19 ezer alá. Az ok egyértelmű: a bankok egyre több szolgáltatásukat digitalizálják, arra biztatva az ügyfeleiket, hogy a pénzügyeiket a lehető legtöbb esetben online intézzék.
A fokozatos elbocsátásokkal párhuzamosan ráadásul már az alacsonyabb pozícióban levő banki alkalmazottak fizetései sem olyan vonzók, mint azt a hivatalos statisztikai adatok alapján gondolnánk. Ha nem vesszük figyelembe a magasabb pozíciókban dolgozó csúcsmenedzserek fizetéseit, a Platy.sk bérportál szerint a bruttó havi fizetés 1056 és 2013 euró között mozog.
Az online banki szolgáltatások térnyerésével párhuzamosan ráadásul bankfiókból is egyre kevesebbre van szükség, ezek így tucatjával zárnak be. Míg 2016-ban 1074 bankfiók volt az országban, a számuk 2021-ben 798-ra esett vissza. Csak tavaly 85-tel csökkent a számuk az egy évvel korábbihoz képest, 2007 óta nem látott mélypontra esve vissza. Ez is a digitalizációval függ össze, hiszen a pénzintézetek a díjszabásukat eleve úgy állítják össze, hogy az ügyfeleik a lehető legtöbb ügyüket online intézzék, minél kevesebbszer látogatva el a bankok fiókjaiba. Ezzel párhuzamosan egyre több fiókot alakítanak át készpénzmentessé, vagyis amelyekben főként a bonyolultabb ügyekkel kapcsolatos tanácsokat nyújtanak, vagy amelyekben a jelzáloghitelt lehet elintézni.
Magyarországon is csökken a fiókok száma
Hasonló tendencia Magyarországon is megfigyelhető. Ennek egyik oka az is, hogy maga a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is arra ösztönzi a bankokat és biztosítókat, hogy a digitális termékeket fejlesszék, és ezeket adják el az ügyfeleknek. Az úgynevezett minősített fogyasztóbarát termékek mindegyikénél elvárás a digitális elérhetőség. A pandémia szintén a digitális bankolás irányába mozdította el a lakosságot.
A banki alkalmazottak száma ugyanakkor nem változott számottevően, nagyjából 39 ezren dolgoznak a hitelintézeteknél, és folyamatosan hirdetik meg az új állásokat. A fiókbezárások azonban Magyarországon is gőzerővel folytatódnak. Tavaly szeptember végére 1844 egység maradt, ahol az ügyfelek személyesen intézhették a pénzügyeiket. 2013 óta mintegy 1300 fiók tűnt el, amióta rendszeres statisztikát közöl erről az MNB. A 2008-as válság előtt azonban 4 ezernél is több bankfiók volt az országban, vagyis másfél évtized alatt az egységek nagyjából 60 százalékát zárták be.
A tendencia biztosan folytatódni fog, a Magyar Bankholding két tagbankja, az MKB és a Budapest Bank március végén egyesül, jövőre pedig a Takarék csoport is beolvad az egyesült hitelintézetbe. Bár a Bankholding egyelőre megtartja a beolvadó bankok mindegyik fiókját, ez csak ideiglenes állapot, az egymás szomszédságában lévő egységekből a teljes összeolvadás után be fognak zárni többet is.