A szupermarketek megnövekedett jövedelme a világméretű járvány egyik korai ellentmondásának bizonyult, mivel a nagy kiskereskedők alapvető fontosságú üzleteknek minősültek, és nyitva maradtak, míg az éttermeknek és a nem élelmiszerüzleteknek be kellett zárniuk. Akkoriban a kiskereskedelmi láncokat heves kritikák érték, ha nem biztosítottak biztonsági felszereléseket és bónuszokat a frontvonalban dolgozóknak, akik többletórákat dolgoztak és ki voltak téve a vírusnak. A szupermarketek visszautasították azokat az állításokat, amelyek szerint csak a pénzbőséget lovagolták meg, és azt mondták, hogy jelentős összegeket fektettek be maszkokba, fertőtlenítőszerekbe, kesztyűkbe és más eszközökba, valamint további alkalmazottakat vettek és magasabb fizetésekre költötték a plusz bevételeket - írja a Politico.

Az Oxfam jelentése azonban azt állítja, hogy a nagy nyertesek a főnökök és a részvényesek voltak, és hogy a bevétel növekedése aránytalanul meghaladta a koronavírus elleni intézkedések költségeit. Nyolc európai és amerikai tőzsdén jegyzett szupermarket - köztük a holland Ahold Delhaize, a brit Tesco és az amerikai Walmart - nettó nyereségének kilencvennyolc százalékát osztalék és részvény-visszavásárlás formájában osztották szét a befektetők között. Az élelmiszer-kiskereskedők a világjárvány első nyolc hónapja alatt átlagosan 123 százalékkal - mintegy 10 milliárd dollárról 22,3 milliárd dollárra - emelték a részvényeseknek kifizetett osztalékukat - tette hozzá a jelentés.

Az Oxfam szerint az elemzett tőzsdén jegyzett szupermarketek piaci kapitalizációja 101 milliárd dollárral nőtt, miközben mintegy 11,3 milliárd dollárt költöttek a járvány elleni védelmi intézkedésekre. Az elemzés kimutatta, hogy az Ahold Delhaize 2020-ban 1,1 milliárd dollár értékű osztalékot fizetett ki, szemben a 2019-es 928 millió dollárral, míg a brit Sainsbury's 508 millió dollárt fizetett ki 93 millió dolláros előző évi szint helyett, a Tesco pedig 7,3 milliárd dollárt a korábbi 1,1 milliárd dollárral szemben. (A magyarországi szereplők bevételei és profitja is nőtt, ahogy arról ebben a cikkben részletesen írtunk.)

A lobbicsoport szerint az amerikai kiskereskedők és az Ahold Delhaize együttesen 41,2 milliárd dollár többletbevételre tettek szert 2020 második-negyedik negyedévében 2019 azonos időszakához képest, miközben 9,2 milliárd dollárt költöttek a koronavírus miatt jelentkező költségekre.

"Fogyasztóként mindannyian nagyon hálásak voltunk azért a mentőövért, amelyet a szupermarketek a bátor, frontvonalban dolgozó embereiken és tengerentúli beszállítóikon keresztül nyújtottak nekünk" - mondta Gabriela Bucher, az Oxfam International ügyvezető igazgatója. "De az igazgatótanácsaikban a főnökök a szokásos módon folytatták az üzletet, a gazdag részvényesek, tulajdonosok és igazgatók érdekeit a dolgozóik és beszállítóik elé helyezve" - fogalmazta meg kritikáját.

"Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy jelentős beruházásokat eszközöltek volna a munkások és a helyi gazdák helyzetének javítására a [szupermarketek] globális ellátási láncaiban" - tette hozzá a jelentés. 

Neil McMillan, az EuroCommerce, a szupermarketeket képviselő kereskedelmi szervezet vezető tanácsadója elmondta, hogy a csoport nem kommentálhat egy még nem publikált jelentést, és több időre van szükségük a megállapítások elemzéséhez, de hangsúlyozta, hogy a kiskereskedők sokat tettek azért, hogy a világjárvány idején biztonságos körülményeket teremtsenek alkalmazottaiknak, valamint arra, hogy elégedettek legyenek a vásárlók.

"Ágazatunk jelentős összegeket fektetett be a válság idején, hogy megvédje alkalmazottait és vásárlóit - és hogy nyitva tartsa az ellátási láncokat, és hogy vásárlóink hozzájuthassanak az élelmiszerekhez és a napi szükségleti cikkekhez. Emellett elismerte és megjutalmazta munkatársait azért a hatalmas erőfeszítésért, amelyet az elmúlt 15 hónap alatt tettek annak érdekében, hogy a vásárlók továbbra is hozzájussanak a számukra szükséges cikkekhez" - tette hozzá.