Tavaly a világon összesen 49 hajó eltűnését jelentették, ami hasonló az egy évvel korábbi adathoz (48), és a második legalacsonyabb ebben a században – derül ki az Allianz biztosító globális iparági jelentéséből. A tanulmány a bruttó 100 tonnát meghaladó bejelentett veszteségeket és baleseteket elemzi.

A 2020-as adatok értelmében 10 év alatt 50 százalékos csökkenést regisztráltak: 2011-ben 98-ilyen esetet jegyeztek fel. A hajózási incidensek száma 2020-ban 2818-ról négy százalékkal 2703-ra csökkent, az előző évtizedben így összesen több, mint 870 hajózási káresemény történt.

Továbbra is a dél-kínai, indokínai, indonéziai és Fülöp-szigeteki tengeri régió vezet a globális veszteségek terén – 2020-ban átlagosan minden harmadik veszteség (16) ezekhez a térségekhez kapcsolódott, és több incidensre került sor, mint az előző évben. A tavaly odaveszett hajók több, mint egyharmada (18), az elmúlt évtized teljes veszteségeinek pedig 40 százaléka teherhajó volt.

A tavalyi év teljes veszteségeinek legfőbb oka az elmerülés volt – átlagosan minden második érintett hajó elsüllyedt, vagy a víz alá merült. A berendezések megrongálódása vagy meghibásodása az összes hajózási incidens legfőbb oka volt (40 százalék).

A teljes veszteség már harmadik éve történelmi mélypontra süllyedt, ez azonban nem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk. A folyamatos személyzeti válság, a nagyobb hajók által okozott egyre több probléma, az ellátási láncban jelentkező késedelmekkel és zavarokkal kapcsolatos aggályok, valamint a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése jelentős kockázatkezelési kihívások elé állítja a hajók tulajdonosait és személyzetét egyaránt. - mondta Rahul Khanna kapitány, a jelentés tengeri kockázatokkal kapcsolatos tanácsadói részlegének globális vezetője.

Itt is hat a Covid–19

A tengeri kereskedelem nem szenvedte meg olyan mértékben a Covid–19 romboló gazdasági hatását, mint sok más szegmens. A remélhető fellendülés azonban könnyen veszélybe kerülhet. A Covid–19-hez köthető késések a kikötőkben, valamint a szállítási kapacitás kezelésével kapcsolatos problémák csúcsidőben torlódásokhoz, valamint az üres konténerek hiányához vezettek.

Idén júniusban a becslések szerint rekordszámú – összesen 300 – teherhajó várakozott, hogy bejuthasson a zsúfolt kikötőkbe. A tartályhajók kikötőkben való várakozással töltött ideje 2019 óta megduplázódott.

A személyzet lecserélésének ellehetetlenülése továbbra is a tengerészek egészségi állapotát jóllétét befolyásoló humanitárius krízis. 2021 márciusában a becslések szerint mintegy 200 ezer tengerész rekedt a hajók fedélzetén, mivel a Covid–19 miatti korlátozások miatt nem térhettek haza. A helyzet nehezíti a tengerészek képzését, a kelleténél hosszabb idő, amit a hajókon rekedve töltenek mentális problémákhoz is vezethetnek.

A hajózással kapcsolatos káresetek a kevesebb baleset ellenére emiatt növekedtek. Az alkatrészek gyártása és szállítása terén jelentkező késedelmek, valamint a hajójavító műhelyekben kialakult helyhiány emelkedő költségeket eredményeztek.

Nőnek a hajók, egyre nagyobb kárt tudnak okozni

A nagy- és óriáshajókat érintő incidensek bővülő listáján a legutóbbi eset során 2021 márciusában az Ever Given tartályhajó eltorlaszolta a Szuezi-csatornát. A hajók egyre nagyobbak, mivel a hajózási társaságok a méretgazdaságosságra és üzemanyag-takarékosságra törekszenek. A legnagyobb tartályhajók a 20 000 TEU (20 láb hosszúságú fém konténer) határt is átlépik – 24 000 TEU fölötti hajókra is érkezett már megrendelés –, és az elmúlt 50 évben csak a tartályhajók térfogata több mint tizenötszörösére, az elmúlt 15 évben pedig a duplájánál is nagyobbra nőtt.

Hullanak a konténerek

A tengeren odaveszett konténerek száma szintén tetőzött tavaly 3000 fölötti esetszámmal, és a trend 2021-ben is folytatódik. Ez fennakadásokat okoz az ellátási láncban, valamint potenciális környezetszennyezési és navigációs kockázatokat hordoz magában.

Az odaveszett konténerek száma az elmúlt hét évet nézve most volt a legrosszabb.

A nagyobb hajók, az egyre szélsőségesebb időjárás, a teherszállítási díjak meredek emelkedése, és a rakomány súlyának nem megfelelő bevallása, ami az egymásra rakott konténerek ledőléséhez is vezethet, továbbá a fogyasztási cikkek iránti kereslet ugrásszerű növekedése mind-mind szerepet játszhat ebben az emelkedésben. Egyre több kérdést vet fel az is, hogyan rögzítik a konténereket a hajók fedélzetén.