A régióban nyújtott hitelek állománya 2011-ben az évi 9 százalékos bővülést követően már megközelíti az 1500 milliárd eurót. Ez a bruttó hazai termék (GDP) arányában azonban még mindig csak 49 százalékos telitettséget jelent szemben az euró övezet 120 százalékával. Az üzleti lehetőségek különösen a vállalati hitelezés és jelzáloghitel-finanszírozás területén ígéretesek. Jelentősek lesznek azonban a régión belüli különbségek - mutat rá a tanulmány, amely szerint a 2011-2015-ös időszakban várhatóan Oroszország és Törökország döntő mértékben járul majd hozzá a régiós bankpiac növekedéséhez.

A régióban a válság előtti kiegyensúlyozatlan hitel-betét arány fenntarthatatlannak bizonyult, ezért a bankok magasabb kamatokkal szálltak versenybe az ügyfélbetétekért - hvíta fel a figyelmet Fabio Mucci, az UniCredit KKE-régiót és Lengyelországot felölelő stratégiai tervezésért felelős vezetője.  Ennek következtében nagymértékben zsugorodott a régiós finanszírozási rés; 2010-ben a hitel-betét arány az előző évi 105 százalékról 102 százalékra csökkent.

2011 elején, miután valamelyest javult a likviditási helyzet és egyre több jel mutatott arra, hogy a betétekért folyó verseny kezd ártani a bankok nyereségességének, csökkent a betétekre fordított figyelem, és bizonyos mértékű tőkeáttét-visszaépítésre is sor került. Amikor 2011 második felében az euró-zóna válsága miatt beszűkültek a refinanszírozási lehetőségek, ismételten előtérbe került a betétekért folytatott verseny. A likviditáshiányt, amelynek kialakulásában bizonyos mértékig a külföldi források elapadása is szerepet játszott, egyes esetekben a helyi valuta gyengülését ellensúlyozni hivatott monetáris szigorítás tovább erősítette.
Annak ellenére, hogy a tavalyi év második felében romlottak a finanszírozási feltételek és esett a bankok bevétele, a bankszektor teljesítménye mégis több mutató tekintetében is javult. A hitelminőség a hitelezés újbóli erősödésének és a makrogazdasági feltételek javulásának köszönhetően stabilizálódott. A régióban 2010 vége óta nem nőtt az úgynevezett. rossz hitelek átlagos aránya. Ez a tavalyi év végén a becslések szerint 14 százalékon állt. Egyértelműen az eszközminőség javulását mutatta a kockázati költségek további csökkenése, ami 2010-ben és 2011 első felében tovább javította a bankok jövedelmezőségét. 2011-ben a céltartalékok állománya Kazahsztán kivételével a 2010-es érték felére csökkent szinte minden országban, a legnagyobb mértékben a balti országokban, Oroszországban, Boszniában, Magyarországon és Ukrainában.  A jövőben a hitelezési tevékenység várhatóan a válság előttinél lassabb ütemben bővül ugyan, ám még így is kétszámjegyű növekedést lesz képes felmutatni. Előreláthatólag a finanszírozási szerkezet is kiegyensúlyozottabbá válik, különösen azokban az országokban, ahol számottevő a finanszírozási rés.

A nyugat-európai pénzügyi intézmények a KKE-régióban jelentős banktulajdonosok: a régió 2500 milliárd eurós banki eszköz-vagyonának 46 százaléka külföldi tulajdonosok kezében van. A közép- és kelet-európai és a nyugat-európai bankok tőkéje között összetett kapcsolatrendszer áll fenn, így a régió az eurózóna válságának hatásait még intenzívebben kénytelen megélni. Hosszú évek óta támaszkodnak egyes közép-kelet-európai banki szektorok a külföldi finanszírozásra, főleg az anyavállalatoktól érkező finanszírozására, és a külföldi kötelezettségek eszközeik komoly részét teszik ki.
Az UniCredit elemzői szerint továbbra is alacsony a KKE-régiót érintő, a nyugat-európai bankoknak az EBH tőkekövetelményeire adott reakciójából fakadó rövid távú kockázata. Ez a várakozás azokon a terveken alapul, hogy hogyan fogják az egyes pénzintézetek 2012 júniusára teljesíteni a 9 százalékos elsőrendű alapvető tőkearányt. A szakemberek nem zárják ki, hogy középtávon a kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet és a folyamatos szabályozói nyomás miatt bizonyos nyugat-európai hitelintézetek kénytelenek lesznek önállóbbá alakítani KKE leányvállalataik üzleti modelljét.