Öldöklő versenyfutás indult a nagy informatikai vállalatok között azért, hogy melyikük használhatja ki a legjobban a kialakulóban lévő hálózati gazdaságban (networked economy) rejlő lehetőségeket. A szakemberek szerint forradalmi átalakulást hoz a termelésben és a kereskedelemben ennek az újfajta üzleti környezetnek a létrejötte. A hálózati gazdaság a felhőmegoldások (cloud), a big data (hatalmas mennyiségű adatok kezelése) és a dolgok internete (Internet of Things - IoT) hármasára épül.
Az általánosan elfogadott definíció szerint a hálózati gazdaság a formálódó új gazdasági környezet, amely a digitalizációnak köszönhetően több rétegű, interaktív, gyorsan fejlődő, valós idejű kapcsolatot teremt az emberek, az eszközök és a vállalatok között.
Miután ez a rendszer embereket, vállalatokat, eszközöket, szolgáltatásokat köt össze, hatalmas térről beszélünk - mondta lapunknak Nils Herzberg, az SAP rangidős alelnöke, a Berlinben megtartott SAP TechEd && d-code elnevezésű rendezvényen. Hogy mekkora ez a tér, annak érzékeltetésére Herzberg elmondta, hogy az SAP erre szolgáló platformján - a cég részben az Ariba digitális piactéren biztosítja üzleti hálózati szolgáltatásait - 1,6 millió vállalat üzletel egymással 190 országban. A tranzakciók értéke eléri az évi 600 milliárd dollárt, amivel az Ariba a világ legnagyobb üzleti hálózata. A kereskedelem volumene nagyobb, mint amit az Amazon, az eBay, és az Alibaba együttes teljesítménye.
A hálózati gazdaság irdatlan tempóban tör előre: az SAP becslései szerint a következő 10-15 évben 90 ezer milliárd dollárra emelkedhet az értéke. A Gartner informatikai tanácsadó cég szerint a dolgok internetén, az IoT-n összekapcsolt eszközök - például okos otthonok, háztartási eszközök, intelligens városok - száma a következő évtizedben közel harmincszorosára nőhet, azaz a 2009-es 900 milliós darabszám 2020-ra több mint 26 milliárdra emelkedhet. A Cisco számítástechnikai cég becslései ennél jóval magasabb számról szóltak: szerintük 2020-ra az ilyen eszközök száma 50 milliárd lesz a jelenlegi 10 milliárd helyett.
Elképesztő versenyfutás indult
Mindezek alapján nem meglepő, hogy az új gazdasági környezet technikai hátterét biztosító vállalatok óriási helyezkedésbe kezdtek, a verseny, amelyek egyes cégek esetén a túlélésért folyik, öldöklő. A hálózati gazdaság terén az SAP három dologra koncentrál - mondta Herzberg. Ezek az üzleti hálózatok, az IoT és a közösségi háló.
Ezeket a prioritásokat és a kiélezett versenyt tükrözik az elmúlt évek nagy felvásárlásai is. Az SAP például - minden bizonnyal az előremenekülés reményében - 2010-ben 5,8 milliárd dollárért szerezte meg a Sybase adatkezelő specialista céget és ekkor mutatta be adatfeldolgozó rendszerét, a Hanát. Ezt követte a felhőalapú HR-szolgáltatatásokat nyújtó SuccessFactors felvásárlása 2011 végén, 3,4 milliárd dollárért, majd 2012-ben a felhőszolgáltató Ariba bekebelezése 4,3 milliárd dollárért. A vállalati szoftvereket fejlesztő svájci Hybris egy be nem jelentett, a bennfentesek szerint 1-1,5 milliárd dollár körüli áron lebonyolított tranzakció nyomán lett a német informatikai multié - írta a bitport.hu. Végül idén a céges utazási és költségmenedzsment-szolgáltatásokra szakosodott Concur került az SAP kezei közé 8,3 milliárd dollárért. Utóbbival a német szoftveróriás a világ legnagyobb vállalati felhőszolgáltatójává is vált.
Hasonló lépéseket tett már az SAP legnagyobb riválisa, az Oracle is, amely egyebek mellett például a SuccessFactor "ellensúlyát", a Taleot, valamint az ügyfélszolgálati felhőszoftverekkel kereskedő RightNow Technologiest vásárolta fel több más felhőszolgáltatátó és bigdata-kezelő szoftvercég mellett.
Az internet évszázada
A kiélezett verseny hozza magával, hogy a cégek óriási összegeket fektetnek be a hálózati gazdaság egyik fő pillérébe, a felhőalapú megoldásokba. Mint az a berlini SAP TechEd && d-code egyik előadásán elhangzott, csak 2014 második negyedévében a Google 2,35 milliárd dollárt, a Microsoft 1,8 milliárd dollárt, az Amazon 880 millió dollárt költött felhőalapú megoldásokra.
Az internet a világgazdaságban már most fajsúlyosabb tényezőnek számít, mint a tradicionális ágazatok, például az agrár- vagy az energiaszektor - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) gazdaságkutató intézet egy idén készült tanulmányából, amely a hiperkonnektivitás (hyperconnectivity) vállalatokra gyakorolt hatását vizsgálja. Az internet hozzájárulása a GDP-hez változatos képet mutat, de abban egyetértés van a szakemberek között, hogy 2010-2011-ben a világ legnagyobb gazdaságaiban a GDP mintegy 3,4 százalékát adta, ami 2016-ra megduplázódhat.
Egyes számítások szerint a világ 13 legfejlettebb gazdaságban 2004 és 2009 között a GDP 20 százalékáért felelt az internet. Az Európai Bizottság adatai szerint az infokommunikációs szektor (ICT) az EU növekedésének egyharmadát adta 1995 és 2007 között.
Jöhetnek a mikromultik
Az e folyamatok által diktált forradalmi átalakulás - még ha ez Magyarországon nem igazán érződik is - rohamos tempóban változtatja meg a gazdasági környezetet, a feldolgozandó adatok mennyisége robusztus tempóban nő. A vállalatoknak nem nagyon van más választásuk, mint hogy alkalmazkodnak. Talán meglepő, de a kisebb cégek - már ha tudnak és akarnak élni ezzel a lehetőséggel - jól járhatnak. A nagyok uralma ugyanis sok esetben megtörhet.
Itt tart Magyarország
Bódi Gábor, a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) szakmai konferenciáján egyebek közt arról beszélt, hogy a magyarországi vállalatok a digitális fejlettség szempontjából elmaradnak az európai uniós átlagtól. Az európai digitális menetrend alapján a magyar kormánynak is vannak kötelezettségei a felzárkóztatásban. A digitális piac kialakítására vonatkozó célok között szerepel például, hogy 2015-re a lakosság 50 százaléka képes legyen élni az internetes vásárlás lehetőségével, 20 százaléka pedig a határokon átnyúlóan is vásárolhasson a világhalón. A kkv-k 33 százalékának kellene internetes beszerzést vagy értékesítést végeznie.A kisebb vállalatok képessé válhatnak arra, hogy nemzetközi ügyfél-adatbázisokon alapuló multinacionális ellátási láncokat alakítsanak ki, amivel úgynevezett "mikromultikká" válhatnak - áll az EIU tanulmányában. Az internet előretörése ugyan néhány iparágon (például zeneiparon és a könyvértékesítésen) igen keményen elverte a port az elmúlt években, mivel könnyen hozzáférhetővé tette termékeiket, ám egyúttal reményt is adhat kisebb vállalkozásoknak, hiszen kinyitja előttük a nagyvilágot mint piacot.
Máshogy viselkedünk?
Az EIU elemzése megjegyzi: a hiperkonnektivitás hatással lesz az emberi viselkedésre is, a változások végső kimenete azonban még bizonytalan. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a hiperkonnektivitás növeli az emberek társadalmi kapcsolatait, vagy hogy az emberek megváltoztatják a viselkedésüket pusztán azért, mert lehetőségük van rá.
Erre példa az internetes vásárlás, amely még mindig elmarad a hagyományos vásárlás mögött. Másrészt viszont a változás gyors és mélyreható lehet. Alig öt éven belül például az egyetemista korúaknál, illetve az idősebbek körében már az internet lesz a fő eszköz a például a partnerkeresésre. Az oktatásban pedig a nyomtatott könyveket szinte teljesen kiszorítja a világháló.
Mire jó ez az egész?
Az internet kínálta átláthatóság már eddig is mindenkit változásra késztetett. E változások gazdasági hatása ugyan még nem számszerűsíthető pontosan, de az látszik, hogy a gazdasági szereplők nagyon sokat remélnek az átalakulástól. A vállalatok működése egyszerűbb, olcsóbb és átláthatóbb lehet. Herzberg szerint a hálózati gazdaság adta lehetőségek lehetővé teszik, hogy a cégek felgyorsítsák folyamataikat, s ezzel spóroljanak.
Az IoT - azaz az eszközök összekapcsolása - hatékonyabbá, eredményesebbé és előre jelezhetővé teheti a gyártást, a szállítást és a teljesítést. A közösségi hálón keresztül pedig megbízhatóbb információt kaphatnak a cégek ügyfeleiktől termékeikről vagy szolgáltatásaikról - magyarázta az SAP alelnöke, miért gondolja, hogy a hálózati gazdaság a következő nagy dobás.
Herzberg ugyanakkor hozzátette azt is, hogy szükség lenne a nagy rendszerek standardizáltabb kialakítására, amiben a német szoftveróriás irányító szerepet szeretne játszani. El akarják érni, hogy az IoT területén az SAP által létrehozott szabványok váljanak általánossá. Példaként a pénzügyi szektort említette, amely ma már az SAP standardjait használja.
Európa kis lemaradásban
Az új gazdasági forradalomban Európa ezúttal is az Észak-Amerika és Ázsia mögött lohol, amin mindenképpen javítania kell, ha versenyben akar maradni. A nagy átalakulások hullámai mindig olyan területekről indulnak ki, ahol óriási piacot egyesít a közös fizetőeszköz és az azonos nyelv. Ilyen térség az USA, Kína vagy India. Az EU esetében már az is előrelépés, hogy az eurózónának köszönhetően van 330 millió ember, aki közös fizetőeszközt használ, ám a nyelvek sokfélesége még mindig jelentős hátráltató tényező.
Gond emellett az európai populáció nagysága és a technológiával szemben idegenkedő attitűdje - vélekedett Herzberg, aki szerint a hálózati gazdaság és az IoT területén Európában infrastrukturális beruházásokra is szükség van. Azt viszont, hogy a digitális fejlesztéseket az EU közös szabályozási alapra akarja helyezni, pozitívumként értékelte. Ez hozzájárulhat a technológia terjedéséhez is. Nem szerencsés, hogy jelenleg minden tagállamnak külön szabályai vannak - jegyezte meg.