Nem az elmúlt szűk évtized súlyos válságon átesett országai, Ciprus Görögország, Írország vagy Portugália felől fenyegeti újabb veszély Európát, hanem Olaszország rémes helyzetbe került bankrendszere felől - kezdi az elmúlt hetek fejleményeit elemző szerkesztőségi cikkét a Bloomberg. A baj az EU negyedik legnagyobb gazdaságát verheti le a lábáról.

Európa az elmúlt években meglehetősen lassan látott neki bankrendszere rendbe tételének, ám Olaszország az átlagosnál is komótosabban foglalkozott ezzel a gonddal. Egy ideje azonban a befektetők szabadulnak a pénzintézetek kötvényeitől és részvényeitől, ami azt mutatja, hogy nem lehet tovább halogatni a bankok megtisztítását rossz hiteleiktől (nonperforming loans, npl).

Kapcsolódó

Ej, ráértek arra még

Eddig azzal az indokkal söprögették a szőnyeg alá a problémát, hogy csak kisebb bankokról van szó. A római kormány ennek jegyében tavaly novemberben 3,6 milliárd euró támogatást adott négy kisebb pénzintézetnek, amelyek a központi bank felügyelete alá kerültek.

Amikor azonban az Európai Központi Bank (ECB) információkat kért hat olasz nagybanktól, a piaci befektetők úgy értelmezték ezt a lépést, hogy az európai jegybank megelégelte a tétlenkedést, és ezzel a kockázat növekedését. (Az ECB szerint rutinszerű adatszolgáltatásról van szó.) A pénzügyi szektor részvényei lejtőre kerültek.

A harmadik legnagyobb

Az egyik tetemre hívott pénzintézet a Banca Monte dei Baschi di Siena, az ország harmadik legnagyobb, egyben legöregebb bankja, amely az év eleje óta elvesztette piaci értéke felét. Ezen belül néhány nap alatt 15 százalékos mínuszt hozott össze. Az olasz pénzintézeti szektor npl aránya 17 százalék, ami az európai átlag négyszerese. Az utóbbi rosszabb az amerikai mutatónál. A Monte dei Paschinál közel 22 százalék a rossz hitelek aránya.

Az npl és a kétséges követelések együtt az Italy24 sajtóorgánum szerint 45 milliárd eurót tesznek ki. Összehasonlításképpen: a tavaly év végén megmentett négy bank csak az olasz pénzintézeti rendszer betéteinek egy százalékát kezelte és részvényeseik összesen 790 millió eurót buktak rendbe tételükön - emlékeztetett az EurActivon megjelent írásában Jacob Shapiro ismert pénzügyi elemző. A Monte dei Paschinál jóval nagyobb lenne ez a cech.

Ki fizesse a cechet?

Az Európai Bizottság (EB) és a római kormány egy ideje dolgozik a probléma megoldásán. Brüsszel elvetette Róma ötletét, amely szerint egy úgynevezett rossz bankba vitték volna ki a rossz hiteleket, mert az így keletkező veszteségek egy részét - a részvényesek és a kötvényesek mellett - az állam, azaz az adófizetők állták volna. Cserébe a megtisztult bankok újult erővel hitelezhették volna a vállalatokat, lendületet adva a GDP növekedésének.

A gond az, hogy a 2016-os költségvetést a GDP 2,4 százalékát elérő hiánnyal fogadták el, ami nagyobb az 1,8 százalékos korábbi célnál. Az eurózóna többi tagállama, elsősorban Németország mindenképpen el akarja kerülni, hogy a bankmentés tovább növelje az olasz államadósságot - emlékeztet Shapiro. Ez már amúgy is a második legmagasabb - a GDP 132 százaléka - az övezetben a görög tartozások után.

Ne hagyják széttépni!

Róma új javaslata szerint lehetővé tennék a bankoknak, hogy állami garancia mellett sajátos vagyonkezelő vállalkozásokat hozzanak létre, amelyekbe kivihetnék a rossz hiteleiket. Kérdés, hogy mit szól ehhez az EB. A Bloomberg szerint mindkét oldalon kicsit több rugalmasságra lenne szükség a probléma megoldásához. Kár lenne az ellenzék karmai elé vetni a piacbarát, reformpárti Matteo Renzi miniszterelnököt, aki jó szövetségese Brüsszelnek.

A helyzet rendezésének további halogatása veszélyes lenne. Olaszország erős üzleti világát veszélyezteti a pénzügyi rendszerben ketyegő bomba és az utolsó dolog, ami Európának hiányzik, hogy negyedik legnagyobb gazdasága fejre álljon. Ez elmosná az ECB és az EB gazdaságélénkítő erőfeszítéseinek minden hatását.