Hmelnickijben, ahol az 1980-as évek óta működik atomerőmű (az első blokkot 1987-ben, a másodikat 2004-ben indították be). A csernobili nukleáris erőmű 1986-os katasztrófája után azonban a korábban tervezett négy blokkból további nem készült el. A széthulló Szovjetunió, majd a függetlenedő Ukrajna központi hatalma ezt még évekig erőltette ugyan, de a civil és társadalmi nyomásra végül elvetették a további 2x1000 megawattos bővítés ötletét. Ezt a tervet porolta most le Ukrajna az Átlátszón megjelent riport.

Az először a paksi atomerőmű hűtővíz problémáját, majd többek között a püspökszilágyi tríciumszivárgást is feltáró Paksi Riot oknyomozó csoport friss írása szerint a '80-as évek második fele óta errodáló, korhadó, rohadó, eredetileg félkésznek se igen nevezhető állapotú új reaktorblokk-építményelemek mementón kívül semmire nem alkalmasak. Mégis: az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető állami vállalat (Energoatom) közel 15 éve foglalkozik azzal, hogy valahogy újra életet leheljenek a félbehagyott 3-as és 4-es blokk építési projektjébe.

2008-ban tender is volt, 2010-ben megállapodás is köttetett arra, hogy a munkálatokat orosz hitelből finanszíroznák. Természetesen mindkét esetben az orosz Roszatom érdekeltségébe tartozó cégek és célok kerültek pozícióba, de az ukrán-orosz háború miatt Ukrajna 2015-ben felmondta e szerződéseket. Jelenleg is az orosz cégek nélküli megoldásokban gondolkodnak; a jelenlegi elképzelések a cseh Skoda becsatlakozását vetették fel. (Ezzel egyébként van egy "kis" probléma: a Skoda - ahogyan a Ganz turbinagyártó cége is - valójában erős orosz befolyás alatt álló cég. A Skoda lényegében az orosz kézben lévő OMZ tulajdonában áll.)

A Paksi Riot riportja szerint az egyszer már elvarrt szálak újranyitásával, de az új reaktorok építésének tervével több probléma is van:

  • Egy kijevi vizsgálat 2012-ben megállapította, hogy az építmény sok helyen sérült, a vas rozsdáll, a betonelemek sok helyen megrepedtek.
  • Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal megállapította, hogy a két új blokk megvalósíthatósági tanulmánya "nem tartalmaz megnyugtató információkat a meglévő épületszerkezetek állapotáról", de az sem olvasható ki belőle, hogy a beruházás során hogy kezelnék a több mint 30 éve errodálódó építmények problémáit.
  • Az osztrák hivatal szerint az sem látszik, hogy az elképzelés képes-e megfelelni a nemzetközi nukleáris biztonsági standardoknak.
  • Az ukrán Környezetvédelmi Minisztérium informális közlése szerint Magyarország lecsúszott arról a határidőről, hogy jelezze: a közelében építendő projekt eljárásában részt venne. Az ügyben illetékes magyar minisztérium szerint semmiről nem késtek le - de érdemi infomrációik nincsenek az ügyről.