Törökország legnagyobb pártja, az országot irányító AKP egyik képviselője, Musztafa Öztürk néhány társával együtt az elmúlt parlamenti ciklusban nyújtotta be az országgyűlésnek a kiskereskedelem szabályozásáról szóló törvényjavaslatát. A tervezet lényegesen megváltoztatná a bevásárlóközpontok és az áruházláncok berendezkedését és működési módját - derült ki a helyi dailysabah.com hírportál összefoglalójából.

Az első rendelkezés a nyitvatartási időt szabályozná: az üzletek hétfőtől szombatig délelőtt fél 11-tól este fél kilencig fogadhatnák a vásárlókat, vasárnap és a hivatalos ünnepnapokon pedig zárva kellene lenniük. Az intézkedés egyértelmű célja, hogy a nagy egységek visszaszorításával segítséget nyújtson a tradicionális arab kis, bazári boltosoknak.

Imahely is legyen!

Sajátos további rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy kötelezné a nagy kereskedelmi egységeket külön imahelyek, gyermekfoglalkoztatók, nagy női és férfivécék kialakítására. Azt is meghatározná, hogy a 2500-5000 négyzetméteres egységeknek összesen 100 négyzetméteres, az ennél nagyobbaknak pedig sávosan egyre nagyobb teret kellene biztosítaniuk ezekre a célokra. Végül előírnák azt is, hogy a több mint 400 egységgel rendelkező áruházláncoknak értékesítésük egy százalékát regionális, helyi termékek eladásából kellene elérniük.

Az Öztürk-féle szabályozási kezdeményezés nem előzmény nélküli. Parlamenti képviselők szintén a bazári kereskedők védelme érdekében 2013-ban terjesztettek be egy fogyasztóvédelmi törvényjavaslatot, amely kiűzte volna a városokból a bevásárlóközpontokat és szintén megtiltotta volna a vasárnapi nyitva tartást. Ebből a kezdeményezésből azonban végül nem lett jogszabály.

Ellenzők és támogatók

A tavalyi törvényjavaslat elfogadása esetén a bevásárlóközpontok és az áruházláncok összesen évi 24 milliárd török líra (8,8 milliárd euró) veszteséget szenvednének el - állította Hulusi Belgü, a bevásárlóközpontok szakmai szervezetének elnöke. A képlet egyszerű: ezek a létesítmények bevételük harminc százalékát érik el a vasárnapokon, és éves forgalmuk 74 milliárd líra - fejtegette a szakember a Dünya című napilapnak nyilatkozva. A szakmai szervezet azt sem támogatja, hogy a hivatalos szabadnapokon is zárva tartsanak.

Nem meglepő módon a kis boltosok képviselői tapsoltak a javaslatnak, rájuk ugyanis súlyos csapást mért, hogy az elmúlt években gomba módra szaporodtak a nagy bevásárlóhelyek Isztambulban és más nagyvárosi körzetekben. A kézműves, illetve iparművészeti vállalkozások száma az elmúlt évtizedben hárommillióról másfél millióra csökkent - mondta el a todayszaman.com-nak Mahmut Celikus, az ilyen cégek szakmai szövetségének vezetője.

Mi is akciózunk

A kézműveseket és az iparművészeket inkorrekt versenyre kényszerítették, méltánytalan helyzetbe hozták - tette hozzá. Az új törvény megnyitná az utat a korrekt verseny előtt. A vásárlók rájöhetnének, hogy a kis boltokban is vannak akciók, ezek is adnak kedvezményeket, kínálnak olcsón jó termékeket és szolgáltatásokat. Celikus szerint az új törvény elfogadása a bazárosok és a fogyasztók győzelme lenne.

Törökországban 2006 és 2013 között évente átlag 30 új bevásárlóközpontot adtak át. Csak a fővárosban, Isztambulban több mint száz ilyen hely várja a vevőket. Várakozások szerint 2016-ra 449 lesz belőlük az országban. Kétségtelen tény, hogy elcsábítják a kis boltok vásárlóit, ugyanakkor sokat segítenek az ország gazdaságának is, mert vonzzák a külföldi turistákat.

A vita végére egyelőre a kormány tett pontot - kevéssé törődve azzal, hogy a javaslatot saját képviselői nyújtották be. Nurettin Canikli kereskedelmi miniszter újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy nem támogatják a vasárnapi zárva tartás ötletét. Egy ilyen intézkedés kárt okozna a gazdaságnak - szögezte le a politikus.