A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Ausztria rákényszerült arra, hogy tisztázza a kereskedelmi bankjai kelet-európai hitelezésének visszafogására kidolgozott terveket, miután az érintett országok tiltakoztak, és az Európai Bizottság is nyomást gyakorol rá − írta a Financial Times. A magyar, román, illetve más kelet-európai hatóságok azt panaszolták fel, hogy nem egyeztettek velük, az EB pedig azt vizsgálta, hogy az osztrák lépés nem jelent-e diszkriminációt, illetve nem sérti-e a szabad tőkeáramlás uniós alapelvét.

A kelet-európai országok főleg azt kifogásolták, hogy Bécs idén január 1-jétől a helyben gyűjtött betétek 1,1-szeresében limitálta a kihelyezéseket (Napi Gazdaság, 2012. január 18.). Az osztrák hatóságok az EB-nek adott válaszban közölték: ez soha nem volt törvényileg kötelező, csak "morális rábeszélés" azon bankokkal szemben, amelyek együttesen Kelet-Európa legnagyobb hitelezői. Akik ezt nem tartják be, azokat sem éri szankció − nyilatkozta az osztrák bankfelügyelet, az FMA a Financial Timesnak −, így az uniós szabályokat sem sértették meg.

A kelet-közép-európai bankrendszer átalakulására kell számítani − értettek egyet ugyanakkor az e heti bécsi Euromoney-konferencia résztvevői. Kevesebb finanszírozás származhat az anyabankoktól, mint az elmúlt évtizedben, de a források nem apadnak el, mivel a tőkepiacokat vonzzák a térségbeli országok magasabb növekedési kilátásai − idézte az MTI-Eco Patrick Butlert, a Raiffeisen Bank International igazgatósági tagját.

El kell ismerni az anyabankok feszültségeit − hangsúlyozta Sylvia Gansser-Potts, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénzügyi szervezetekért felelős igazgatója −, de biztosítani kell, hogy az őket szabályozó felügyeletek lépései ne veszélyeztessék a leánybankokat. Az Osztrák Nemzeti Bank által kidolgozott szabályok nem azt célozzák, hogy az osztrák bankok leépítsék térségbeli jelenlétüket, éppen ellenkezőleg, pozíciójuk fenntarthatóságát szolgálják − közölte Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke.