Látszólag a legkevésbé lényeges elem a nyugati szankciós listákon az orosz oligarchák külföldi vagyonának zárolása, mégis pénzügyileg az egyik legsúlyosabb és legfájdalmasabb lépés. Az Egyesült Államok, az Európai Unió, de még a semleges Svájc által is kirótt vagyonbefagyasztások a világ leggazdagabb embereit érintik, és egyre inkább úgy fest, hogy a pénzüket a szövetséges országok akár meg is dézsmálhatják: legalábbis Franciaország már felvette a lehetőséget, hogy a magánszemélyek lefoglalt pénzét kisajátíthassák az országok.

Ugyan egyelőre e pénzek csak hozzáférhetetlenné válnak, mégis jelentős összegek kerülnek ki a pénzügyi körforgásból: a Quartz becslései szerint legalább 800-1000 milliárd dollárról (közel 275 ezer milliárd vagy 343 ezer milliárd forintról) van szó. Ráadásul e kalkulációban nem szerepel a szankciókkal büntetett Vlagyimir Putyin orosz elnök vagyona, akiről azt feltételezik - a Fortune szerint -, hogy a világ leggazdagabb embere lehet 200 milliárd dolláros, itt-ott elrejtett tőkéjével.

Mivel az orosz oligarchák vagyonuk nagy részét általában a tengerentúlon tartják ingatlanokban vagy offshore céghálókon keresztül, nem könnyű feladat a nyugati hatóságoknak, hogy befagyasszák e tételeket. Jól mutatja ezt, hogy a svájci banki adatok szerint az orosz vállalatok vagy magánszemélyek által Svájcban tartott vagyon értéke mindössze 11 milliárd dollár körül van, míg a brit kormány szerint csak két mágnás, Aliser Uszmanov és Igor Suvalov vagyona közel 20 milliárd dollár.

Az amerikai Nemzeti Gazdaságkutató Iroda 2017-es tanulmányában a vagyon és az egyenlőtlenségek méréséről ismert közgazdászok, Filip Nokovmet, Thomas Piketty és Gabriel Zucman egy reálisabb becsléssel próbálkoztak. A szerzők nemzetgazdasági adatokat, háztartások anyagi helyzetére vonatkozó felméréseket, a magas jövedelműekre vonatkozó, 2008 óta rendelkezésre álló adóadatokat és vagyoni rangsorokat használtak fel, hogy megbecsüljék az állami, magán- és offshore vagyont, és képet alkossanak a szovjet időszakhoz képest bekövetkezett változásokról. Feltételezéseik szerint a kereskedelmi többlet és a nettó külföldi vagyon növekedése közötti eltérés például tőkemenekülést jelez.

A tanulmány a gazdag oroszok által birtokolt offshore vagyont már 2015-re mintegy 800 milliárd dollárra becsüli, ami körülbelül háromszor nagyobb, mint az ország hivatalos nettó devizatartaléka. Vagyis a kutatás szerint a gazdag oroszok által külföldön - az Egyesült Királyságban, Svájcban, Cipruson és hasonló offshore központokban - tartott pénzügyi vagyon ugyanannyi, mint amennyit a teljes orosz lakosság tart magában Oroszországban. (A tanulmányról itt írtunk részletesebben.)

Az NBER adóparadicsomokról szóló külön tanulmánya szerint a gazdag oroszok vagyonának mintegy 60 százaléka a tengerentúlon van. Az Atlantic Council becslései szerint az oroszok 1000 milliárd dollárnyi rejtett pénzzel rendelkeznek külföldön.

Kik a leggazdagabbak?

A hivatalos rangsorok szerint a leggazdagabb Alekszej Mordasov, a Forbes milliárdoslistája 29 milliárd dollárra teszi vagyonát. Az üzletember a Szeversztal acélbányászati cég vezetője, fő tulajdonosa, de övé az egyik legnagyobb európai utazásszervező, a Tui egyharmada is.

A Bloomberg milliárdos-indexe szerint Mordasov jelenleg a harmadik leggazdagabb orosz 21 milliárd dolláros nettó vagyonával, míg Vlagyimir Potanyin mágnás 24 milliárd dollár körüli nettó vagyonával az ország első számú milliárdosa, részben a Norilsk Nickel vezető orosz fém- és bányavállalatban való részesedésének köszönhetően.

A világ leggazdagabb embereinek 2021-es listáján Mordasov az 51., Potanyin az 55., Vladimir Liszin acélmágnás az 59., Vagyity Alekperov olajipari vállalkozó a 66., Gyennagyij Timcsenko gázcézár a 78., a Föld legvagyonosabbjainak 100-as listájára pedig épp hogy felfért még a 99. helyre Aliser Uszmanov telekommunikációs vállalkozó.

Hogyan lettek ilyen gazdagok az orosz oligarchák?

A Szovjetunió bukása után az állami vagyon privatizációjának és a korrupciónak a kombinációja azt eredményezte, hogy sok vagyon összpontosult néhány kézben. A Forbes a milliárdosok rangsorát vizsgálva arra jutott, hogy a milliárdosok vagyona 2005 és 2015 között a nemzeti jövedelem 25-40 százalékát tette ki, ami több, mint az USA-ban, Németországban és Franciaországban ugyanebben az időszakban mért 5-15 százalékos arány.

A vagyonukat többségük a peresztrojka és a Szovjetunió felbomlása utáni privatizációs hullámban szerezték. Kevés az új, fiatal, saját innovációval meggazdagodó milliárdos. Az így kialakult oligarcharéteg ellen 1999-es megválasztása után Vlagyimir Putyin háborút hirdetett, sorra börtönözte be az orosz elit tagjait, ha nem egyeztek ki vele. Mihail Boriszovics Hodorkovszkij ellen, a Jukosz vezére ellen az orosz hatóságok körözést adtak ki. Hodorkovszkij Putyin egyik legnagyobb kritikusa, az orosz mágnás országa egyik leggazdagabb embere volt.

A mostanra az elnökkel megbékülő, kényszerszövetségre lépő dollármilliárdos oroszok között olyanok vannak, mint Dmitrij Mazepin, az Uralkali műtrágyacég tulajdonosa és vezetője, vagy Roman Abramovics, a Chelsea tulajdonosa. De ott van a már említett Vladimir Potanin is. Utóbbi és Abramovics már fel is szólalt Putyin háborúja ellen, elítélve azt. A szankciók célja pedig épp az, hogy az orosz elnök támogatóit és szövetségeseit ellene fordítsák, az pedig csak mellékhatás, hogy 1000 milliárd dollárnyi vagyon parkolópályára kerül.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.