A vezetők és a HR-esek túlnyomó többsége az előremenekülést és a hatékonyságnövelést látja lehetséges kitörési pontnak a változó gazdasági környezetben - emelte ki Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-vel együttműködésben készült országos felmérés eredményeiből.

Ezt támasztja alá, hogy a megkérdezettek mindössze 6 százaléka nem tervez hatékonyságjavítást - ez az arány jóval nagyobb volt az elmúlt években. Persze, hogy ki mit ért hatékonyságjavításon, az más kérdés.

A hatékonyságnövelést a válaszadók 8 százaléka a tervezett elbocsátásoktól várja. Ez a lépés a gyors költségcsökkentés egyik leghatásosabb eszköze, az viszont más kérdés, hogy akár középtávon visszaüthet a nem kellően végiggondolt leépítés. A hiányzó munkaerő ugyanis visszavetheti a vállalkozás működését. Az elbocsátás, vagy a kényszer-szabadságolás akkor tűnik szükségesnek, ha egy termelő cég elveszíti megrendeléseit, ha három helyett csak két műszakban folyik a munka. Ennek ugyanakkor sok köze nincs a hatékonyságjavításhoz.

Szerencsére folyamatosan nő azok aránya, akik a forráshiányos időszak ellenére a képzésektől, a vezetők fejlesztésétől várják a megoldást. A béren kívüli juttatásként adott képzési hozzájárulás ugyanakkor egyáltalán nem tartozik a népszerű cafeteriaelemek közé.

A válaszadók 65 százaléka nem érintett a minimálbér-emelésben, mert a náluk dolgozók ennél magasabb összegű jövedelemmel rendelkeznek. Ez azt is jelenti, hogy itt meg lehet spórolni a kötelező plusz költséget, hiszen nem kell mindenáron bért emelni. Ez látszik is az eredményben: a megkérdezett munkáltatók harmada nem emel bért 2013-ban, ötödük még bizonytalan e kérdésben, s csak 41 százalékuk tudja biztosan, hogy idén valamilyen mértékben emelni fog. Ennek szintje jelentősen szóródik, de az átlagosan nem éri el az öt százalékot - ez azt jelenti, hogy egy harmatosan gyenge infláció mellett megőrizhető a bérek reálértéke.

A cégek öt százaléka új megoldásként vezeti be a cafeteriát, 11 százaléka pedig emeli az erre a célra fordítható keretösszeget. A kutatásban részt vevő döntéshozók ötöde még gondolkodik, hogy mit tegyen e kérdésben.