Nemes-Lampérth József Folyóparti táj című papírlemezre festett olajképe lett 34 millió forintért az őszi Virág Judit-aukció legdrágábban eladott tétele (képünkön). 15 millió forinton kezdődött érte a licit, a leütési ár négymillióval meghaladta a becsérték felső határát. A festmény egyszer már szerepelt hazai árverésen, 1973-ban a BÁV-nál, ahol 11 ezer forintért cserélt gazdát. Ez a Magyar Nemzeti Bank inflációs kalkulátora alapján ma 520 ezer forintnak felel meg, tehát ha az eredeti tulajdonos értékesítette most a képet, ő biztosan jó vásárt csinált. Patkó Károly 1931-es datálású emblematikus és dekoratív festménye, A Római Magyar Akadémiában viszont a vártnál jóval alacsonyabb áron ment el: a 26 milliós leütési ár tízmillióval alatta marad a becsérték alsó határának, illetve 24 millióval a felsőnek.
Rippl-Rónai két francia kötődésű képe közül a Maillol festi feleségemet című olajkép félmillióval a felső becsérték fölött, 8,5 millióért, a Pierre Bonnard és egy párizsi modell című pasztell pedig 12 millió forintért került ugyanahhoz a licitálóhoz. A két címlapos kép közül Kádár Béla csendéletéért jó árat, 10,5 millió forintot adtak, ifj. Markó Károly különlegesen szép Firenzei látképe azonban egy élénkebb piaci környezetben biztosan túllépte volna azt a 8 milliós határt, amit most nem sikerült. Tóth Menyhért Noé bárkája című vászna viszont 9,5 millióig jutott, ez több mint kétszerese az induló árának. Keserü Ilona Mind című 1980-as olaj-vászon munkájáért jó ár az 5 millió forint, ahogy Schaár Erzsébet Két alak, két kapu című 1967-re datált bronzszobráért is a kétmillió.
Nem kelt el Kmetty János kék hátterű Álló női aktja, Brodszky Sándor Balatoni látképe − ezek mind 5 millió körül indultak és 8-10-12 milliós becsértékkel szerepeltek a katalógusban −, ahogy Hollósy Simon Vidám helyőrsége sem. Ez az őszi árverés általában abban különbözött az eddigiektől, hogy most a nagy értékű tételekre sem mindig érkezett méltó ajánlat. (A becsértékek az esetek többségében még mindig nagyon széles sávban vannak megadva és a leütési ár nagy százalékban nem éri el a becsértékes sáv alját sem.) Igaz − mint a galéria lapunkkal közölte −, visszakérésben elkelt Berény Róbert pipás csendélete, amelyre 15 millió forintért nem volt ajánlat az árverésen, dacára a kép kvalitásainak, 30−40 milliós becsértékének és remek provenienciájának. Ugyancsak visszakérésben érkezett ajánlat Derkovits Gyula 1929-es fekvő női aktjára, amely 18−22 milliós becsértéke mellett 10 millió forintról indult. Ez a Derkovits-mű szerepel Körner Éva Derkovitsról írott 1968-as monográfiájában is − 1971 decemberében a BÁV árverésén 18 ezer forintért kelt el, mai értékén ez 905 ezer forint lenne.
A Zsolnay tárgyak szinte kivétel nélkül gazdára találtak, közülük a legdrágábban, 3,8 millióért egy 1902-es, táncoló nőalakokkal díszített Mack Lajos-váza kelt el. Az 1913-as piros, csigás díszdoboz pedig 3,2 milliót ért meg valakinek.