Tévhit, hogy az akadálymentes web csak a fogyatékkal élőket célozza meg

Képzeljünk el egy weboldalt vagy alkalmazást úgy, mint egy épületet. Ha egy szűk csigalépcsőn kell felmenni, az ajtók olyan lehetetlen irányban nyílnak, hogy gimnasztikázni kell a helyiségekbe jutással, a lakások össze-vissza vannak számozva és az ablakok túl magasan vannak, akkor az egy rossz és kényelmetlen épület. Ennek ellenére sokan tudják használni, kevesebben nagyon nehezen tudják használni és lesznek, akik képtelenek lesznek rá. Tehát egy épületet, ahogy egy digitális platformot sem csak azért kell átláthatóvá, kényelmesen használhatóvá vagy érthetővé tenni, mert kevesen – például a gyengénlátók – képtelenek lennének használni, hanem azért, hogy mindenkinek sokkal jobb élményt nyújtson és mindenki képes legyen problémamentesen használni.

„Az akadálymentesség tulajdonképpen a UX (felhasználóiélmény-alapú tervezés) kiterjesztett változata, mely nemcsak a többségi, tipikus felhasználókat célozza meg, hanem plusz 20-40 százaléknyi ember ugyanúgy bekerül a hatáskörébe” – foglalta össze Edelényi Zsolt.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Edelényi Zsolt 2013-ban kezdett el foglalkozni a webes akadálymentesítés témájával, amikor egy saját vállalkozást készült indítani, amihez honlapot készített. Mivel a felesége látássérült, olyan weboldalt szeretett volna, amit ő is tud használni. Mára a téma elismert szakértőjévé vált és számos ismert vállalatnak – köztük a Telekomnak, a Legitimonak, a Cofidisnak és a Bookline-nak – segített abban, hogy felületeik akadálymentessé váljanak. Jelenleg a Precognox égisze alatt végzi a tevékenységét, mely egy magyar tulajdonú nemzetközi szoftverfejlesztő vállalat, és kiemelt figyelmet szentel a webes akadálymentesség kérdésének.

Miért kell akadálymentesíteni a webet?

Zsolt beszámolt arról, hogy a köztudatban az akadálymentesítés még mindig úgy él, mint amit csak a vakok és gyengénlátók számára kell biztosítani. A valóságban az akadálymentesség köre összehasonlíthatatlanul szélesebb.

„Találkoztam olyan emberrel, aki nem tudta mozgatni a kezét, de tudta mozgatni a törzsét. Az édesanyja letett elé az asztalra egy tabletet kicsit ferdén, és az orrával irányította az érintőképernyőt. Ha tudjuk, hogy valaki így számítógépezik, akkor arra is rájöhetünk, hogy nem lehet egy target, például egy gomb akkora, mint egy gombostűfej. Ez is egy akadálymentességi szempont, amit meg tudok fogalmazni technikai szinten is. De az, hogy normális méretű egy vezérlőelem, feliratozva vannak a videók, vagy úgy van kialakítva a felhasználói felület, hogy az áttekinthető, könnyen lehet rajta navigálni, az egy tipikus felhasználónak is sokkal jobb élményt nyújt. Ha valaki elmegy a zajos környezetbe és nincs nála fülhallgató, de szeretne egy videót megnézni, akkor azt úgy tudja megtenni, ha az az előadás feliratozva van. A feliratozás a hallássérülteknek esszenciális, de ugyanúgy tudja használni az is, aki egy hosszú vonatútra fülhallgató nélkül ment el. A megfelelő kontraszt biztosítása is akadálymentesítési követelmény. Tegyük fel, hogy valaki kimegy a Balaton partjára, előveszi a mobiltelefonját és nincsen árnyék. Ha egy olyan alkalmazást szeretne használni, ahol nagyon alacsony a kontraszt arány, akkor nem fogja látni. Viszont akinek látásproblémája van, az akkor se, ha jók a fényviszonyok.”

Nemcsak jogszabály, de piaci előnyt is jelent a webes akadálymentesség

„A WCAG alapelvei vagyis a webes akadálymentesítési irányelvek 2008 óta nagyjából változatlanok” – mondja Edelényi Zsolt. Lényege, hogy a digitális eszközök mindenki számára elérhetők és használhatók legyenek attól függetlenül, hogy milyen képességei vannak. Rengeteg olyan ember használja az internetet, akinek az idegrendszere különbözik a tipikus felhasználótól – ezt úgy hívjuk, hogy neurodiverzitás, ami egy spektrum, többek között ilyen az ADHD, az autizmus és még sok egyéb idegrendszeri sajátosság. Másnak nehézségei vannak az irányokkal a képernyőn, a színek megkülönböztetésével vagy a betűmérettel. Sok felhasználót akadályoznak a mozgó objektumok - például reklámok – melyek mentális fáradtságot okoznak.

Többek között ezért született meg az az Európai Uniós irányelv (European Accessibility Act (EAA)), mely szerint a közszolgálati webes eszközök után a magánszférában is kötelező 2025. június 28-a után minden új terméket a WCAG irányelvek szerint felépíteni. A rendelet célja, hogy az EU digitális piacán egységesítse az akadálymentesítési követelményeket. A határidőnél korábban született digitális eszközök természetesen öt év türelmi időt kapnak, azonban érdemes minél korábban felülvizsgáltatni a weboldalakat és alkalmazásokat, mert a büntetés akár az éves nettó árbevétel 5 százalékát vagy a 100 ezer Eurót is elérheti, illetve több egyéb szankciót is vonhat maga után, mint a bankok esetében a pénzforgalom felfüggesztése. A digitális eszközök akadálymentesítése sokrétű feladat, amely speciális ismereteket és mély empátiát igényel annak érdekében, hogy minden felhasználói csoport számára könnyen használhatóvá váljanak. Ezzel foglalkozik többek között a Precognox.

„Akik most keresnek meg minket a Precognoxnál, leginkább arra kíváncsiak, hogy a meglévő alkalmazásuk, weboldaluk mennyire akadálymentes, és szeretnének kapni egy akadálymentesítési tervet” - mondja Edelényi Zsolt. „Ez a terv, melyet tíz éve tökéletesítek és nagyon jó visszajelzéseket kaptam már róla, pontokba szedve elmagyarázza, hogy milyen lépéseket kell végrehajtani. Sok esetben a cégeknek egy régebbi, 10-15 éves weboldaluk van, amiben ezeket a változtatásokat lehetetlen végrehajtani. Mire idáig eljutunk, megértik, hogy ez nemcsak egy jogszabály okozta kötelezettség, hanem egy olyan folyamat, ami végső soron nekik is jó lesz. Nemcsak azért, mert profitot hoz, ha az ügyfeleik köre 20-40 százalékkal kibővül, hanem piaci előnyt is jelent az, hogy az oldalukat jobb élmény használni, mint a konkurenciáét.”

Bár komplex tudományos mérések egyelőre nincsenek az akadálymentesített weboldalakkal kapcsolatban, pár statisztika elérhető. „A Tesco pont a covid alatt akadálymentesítette a webáruházát, és ennek is volt köszönhető, hogy abban az időszakban három és félszeres forgalomnövekedést ért el” – mondja. „Jó néhány céget megvizsgált az Accenture, mely alapján 28 százalékos lett az átlagos forgalomnövekedés azáltal, hogy akadálymentesítették.” Ennek jelentős oka lehet az, hogy a felhasználók hamarabb megtalálják a terméket, szolgáltatást, lényeges tartalmat, hamarabb eljutnak a kosárig és egyszerűbben tudnak fizetni, de az is, hogy több potenciális vásárló tudja használni az oldalt.

„Amikor az Analyticsben hó végén megnézzük a bounce rate-et, azaz a visszapattanási arányt, mindenki csak találgatja, hogy miért hagyták ott az oldalt a felhasználók. Az ezt magyarázó online marketing szakértők hibalistájának egy része biztos, hogy átfedésben van az akadálymentességi hiányosságokkal. A kérdést leginkább az dönti el, hogy a nagy cégek mind akadálymentessé tették az eszközeiket és komoly akadálymentesítési stratégiával rendelkeznek, mint az Amazon, a Tesco, az operációsrendszerek gyártói, mint az Apple, az Android és a Windows. Nem azért fizetnek az akadálymentesítési csapatuknak, hogy vigyék a pénzt, hanem azért, hogy hozzák.”

Ez egy támogatott tartalom, amely a Precognox megbízásából készült.