A "keleti nyitást" emelték ki a sajtótájékoztatón is: első alkalommal két budapesti galériát hívtak meg. A Nagyházi Galériát főként azzal méltatták, hogy az első privát műkereskedések között volt a nyolcvanas években Magyarországon, azóta pedig aukciósházként is elismertté vált. A galéria most egyebek közt Sisi, azaz Erzsébet császár- és királyné elefántcsont mellszobrát viszi a vásárra − a modell karácsonykor esedékes 175. születésnapja előtt is tisztelegve −, melyet antik bútorokkal és szobrokkal berendezett enteriőrben prezentálnak, több évszázadot felölelő iparművészeti válogatással körítve.
A másik budapesti meghívott az Ernst Gallery, amely − mint rámutattak − már nemzetközi hírnevet szerzett a magyar klasszikus avantgárd és a korabeli külföldi modernek forgalmazásával. A XX. század kezdetének magyar művészete szerintük a történelmi fordulatok miatt nem örvend akkora elismertségnek az országhatárokon kívül, amekkorát megérdemelne. A szervezők emlékeztetnek arra, hogy a galéria kölcsönzésekkel járult hozzá a bécsi Nyolcak-kiállításhoz. Az Ernst Gallery standján Vaszary János és Perlrott Csaba Vilmos festményei, illetve a különleges Zsolnay-kerámiák mellett ott lesznek Josef Hoffmann vagy Adolf Loos iparművészeti remekei is.
A Hofburg idei újítása az "art & function" projekt is. A külön kiállítás a hagyomány és az újítás mai viszonyát, a belsőépítészet, a művészet és a formatervezés kapcsolatának aktuális trendjét tárja fel. Silvie Aigner és Sabine Kienzer kurátorok a kortárs osztrák termésből válogattak ide, történeti előfutárként pedig a XX. század elejéről egyrészt a bécsi szecessziót hozták fel (benne az építészet, a textiltervezés, a bútorgyártás és képzőművészet együttesével), másrészt a német Bauhaus-mozgalmat, az orosz konstruktivizmust, illetve a holland De-Stijl irányzatot.