A körülbelül Vas megye nagyságú Gotland-sziget stratégiai fontosságú helyen található: Svédországhoz tartozik, és északkeletre Finnország, keletre pedig Észtország közelében helyezkedik el a Balti-tengeren. Michael Claesson altábornagy, a svéd haderő közös műveletekért felelős vezetője szerint akinek a sziget a kezében van, az gyakorlatilag az ellenőrzése alatt tarthatja a Balti-tengert, és elérheti a környező országokat is- írja a Bloomberg. 

Lassú remilitarizáció és adok-kapok az oroszokkal

A svédek utoljára a hidegháború idején állomásoztattak több ezer katonából álló harckocsizó dandárt és tüzérséget a Gotland-szigeten, telepítettek légvédelmi rendszereket a területre. 2005-ben viszont teljesen demilitarizálták a térséget, és csak két évvel azután állították vissza valamelyest a sziget védelmét, hogy az oroszok bevonultak a Krím-félszigetre. 

Kapcsolódó

2017-ben került sor a szigeten az elmúlt évtizedek legjelentősebb, amerikaiakkal közös hadgyakorlatára, 2019-ben pedig a Deutsche Welle információi szerint már föld-levegő rakéták (SAM) elleni védelmi rendszert is telepítettek a területre. 2020-ban – amikor az oroszok szintén hadgyakorlatot tartottak a régióban – a svédek a biztonság kedvéért páncélozott járműveket küldtek a szigetre.

Michael Claesson altábornagy 2022 januárjában utánpótlást küldött Gotlandbe, melyet Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője úgy értékelt, hogy a svédek keltik a feszültséget a régióban. Idén márciusban viszont pont az oroszok követtek el súlyos incidenst a közös svéd-finn hadgyakorlat idején, amikor négy orosz vadászgép megsértette a svéd légteret a Gotland-sziget keleti részénél.

Most pedig, a több mint egy hónapja tartó orosz-ukrán háború csak még fontosabbá tette a svéd katonai jelenlétet a térségben. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter azzal indokolta a haderő tevékenységének szükségességét a Gotland-szigeten, hogy késznek kell lenniük megvédeni Svédországot, ha az oroszok Fehéroroszország és Ukrajna után feléjük venné az irányt. 

Visby városa a Gotland-szigeten, a Balti-tenger partján

Visby városa a Gotland-szigeten, a Balti-tenger partján
Kép: Getty Images, Didier Marti

Alacsony védelmi kiadások

Svédországnak az 1960-as években még 800 000 fős hadereje volt, és a GDP-je 4 százalékát fordította honvédelemre, azóta azonban jelentősen csökkentek a védelmi képességei. A Világbank adatai szerint 2020-ban a svédek csak a GDP 1,2 százalékát költötték a haderőre, és mindössze 25 000 katonával rendelkeztek, mely messze elmarad a hidegháborús időszak állományának számától. 

2020 óta egyébként csak lassú növekedés látható a honvédelem terén az országban. A Bloomberg adatai szerint a svédek az ország GDP-jének 1,3 százalékát fordítják jelenleg a védelmi képességeik fejlesztésére. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök azonban mihamarabb 2 százalékosra emelné az ország védelmi költségvetését, hiszen a kormányfő szerint „Oroszország már az egész európai védelmi rendszert fenyegeti”, és elkerülhetetlen, hogy „az Európában zajló háború hatással legyen a svéd emberekre” is. 

Megosztottság a NATO-csatlakozással kapcsolatban

Svédországot a többi északi uniós tagállamhoz hasonlóan arra sarkallja az orosz-ukrán háború, hogy ha lassan is, de növelje a védelmi költségvetését, és a svédek körében ismét beszédtémává vált, hogy érdemes-e csatlakozniuk a NATO-hoz. 

Peter Hultqvist védelmi miniszter szerint Svédországnak nincs szüksége NATO-csatlakozásra, hiszen több mint egy tucat katonai együttműködési megállapodással rendelkezik különböző országokkal, köztük az Egyesült Államokkal, és „nagyon mély kapcsolata” van a szomszédos Finnországgal is. Az európai uniós tagállamok részéről Svédországnak biztonsági garanciái vannak, és a svédek fel vannak készülve arra, hogy előállhat olyan helyzet, amikor védelmi kérdésekben együtt kell működniük más országokkal. 

A svéd parlament védelmi bizottságának elnöke, Pal Jonson szerint „jelentősen” megváltozott a svédek NATO-csatlakozással kapcsolatos álláspontja az elmúlt néhány évben, és mára „egyharmaduk a NATO-tagság mellett van”, egyharmaduk bizonytalan és szintén egyharmaduk ellenezné a csatlakozást. 

Az mindenesetre biztos, hogy a Gotland-sziget lakosságát a katonák fokozottabb jelenléte mellett az foglalkoztatja leginkább, hogy hol vannak óvóhelyek, és mennyi vizet és élelmiszert érdemes tárolniuk, ha hozzájuk is megérkezne a háború.