A 111 festményt 38,2 milliós összkikiáltási áron vitték kalapács alá, végül 82 talált gazdára 32 milliós összleütéssel, 136 százalékos átlagos áremelkedéssel. A legmagasabb leütést − 3,6 milliós alapárán − Szinyei Merse Pál korai munkája, egy Van Dyck-másolat kapta. Fényes Adolf Alföldi országútjának ára másfél millióról 2,6 millióra emelkedett. Rippl-Rónai Kelenhegyi út című pasztelljéért 2,2 milliót fizettek, Aba-Novák faliképtervéért 2 milliót. Nagyot drágult Nagy István Erdőrészlet című pasztellje: 85 ezerről indult, végül 300 ezret ért meg valakinek (a művész többi munkája is jó árat kapott). Felverték Glatz Oszkár Parasztlánykájának árát is, 380 ezerről 1,4 millióra.

Jól mentek a szobrok is, az 52 tételből 28 elkelt, 128 százalékos átlagos emelkedéssel. Az ismeretlen tízes évekbeli magyar szobrász Nikéjéért 120 ezerről 260 ezerig ment a licit, Darabos János Tükörbe nézője 360 ezer forint lett.

A 140 műtárgytételből elkelt 113, az összleütés és az összkikiáltási ár szinte fillérre azonosan 9,5 millió körüli, az átlagos áremelkedés 151 százalék volt. Szerepelt a katalógusban egy ahhoz hasonló szentpétervári dísztányér, mint amilyen tavaly májusban 60 ezerről 1 millióig szárnyalt − most ismét 60 ezerről indították a XVIII. századi tányért, ezúttal meg sem állt 1,8 millióig.

A muzeális borok, illetve italok közül egy 101 éves francia konyak lett a legdrágább, 95 ezer forintért. Szépen vitték az autó-orrdíszeket és a régi amerikai rendszámtáblákat; egy 1936-os SS Mercedes-orrdíszért 130 ezer forintot is megadtak, ez a kezdőár több mint háromszorosa.

A 238 ezüsttételből 221 elkelt, a 16,3 milliós összkikiáltásból 21,3 milliós összleütés lett, 142 százalékos áremelkedéssel. A 12 személyes dán ezüst tálalókészlet 1,4 millió forintért, a nyolcszemélyes német homáros készlet 140 ezerért, a pesti Bachruch Antal-teáskészlet 880 ezerért, a francia empire kávéskészlet 650 ezerért kelt el.