Két napon árverez a Nagyházi Galéria ezen a héten, kedden bútorok és festmények kerülnek kalapács alá, a régi varia árverések hangulatában. A bútorok jó állapotúak és használhatóak, a legmagasabbról egy XIX. századi osztrák írószekreter kezd, 950 ezer forintos kikiáltással, de vannak Thonet-székek és zsúrasztalok, komódok, szalonasztalok is. A festményanyag pedig olyan, amire azt szokták mondani: dekorációs tételek, kismesterektől.
A szerdai néprajzi árverésen egyetlen kollekció kerül piacra: ezt a galéria becsüse, Nagy József gyűjtötte össze közel fél évszázad alatt, sokat a helyszínen vásárolva − ilyen például a kályhacsempék többsége. Különösen érdekesek az erdélyi kerámiák − mind a tányérok, mind a bokályok −, a székely anyag mellett sok köztük a szász tárgy. Értékes és ritka a két céhkancsó, a kerékgyártóké 240 ezer forinton, a felvidéki harisnyagyártóké 160 ezer forinton kezd. A legizgalmasabb tétel egy kürpödi szász mázas cserépkancsó lehet a XVIII. század első feléből, amely − a katalógus több más tételével együtt − szerepel Csupor István erdélyi kerámiaművészetet bemutató kötetében. Kikiáltási ára 220 ezer forint, leütési árának csak az szab határt, hogy restaurált darab. A négy védett kerámia közül három alföldi butella (85 ezres, illetve 160 ezres indítással), a negyedik pedig egy 28 ezer forinton kezdő vámfalusi tányér, magyar címerrel − ez ritkaság, mert a vámfalusi fazekasok inkább ortodox románoknak dolgoztak.
Átlagon felüli a XVIII. századi üvegkollekció is, közte a zománcfestett erdélyi és osztrák hutaüvegek, 75−110 ezer forint közti kikiáltási árakkal. A bútorok közül az 1886-os váraljai pad számít ritkaságnak, festett virágokkal és Szabó Judit felirattal, 75 ezer forintos kezdő áron. Értékes és kompakt az orosz útiikon-gyűjtemény is, a többsége 20 ezer forint körüli árakon indul.