Komoly jogszabályi változás, egyszerűsítés történt az uniós pályázatok kapcsán elmúlt időszakban - mondta Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára a Világgazdaság "EU-pályázatok véghajrája" elnevezésű konferenciáján. Példaként említette, hogy bevezették az elektronikus pályáztatást, melynek eredményeképpen jelentősen, 60 százalékról 15 százalékra csökkent a hibásan benyújtott pályázatok száma.

Ezen kívül bevezették azt a rendszert, hogy egy adatot csak egy hivatalnak kell benyújtani, onnantól azokat az a szerv továbbítja a szükséges szervezeteknek, csökkentették a bírálati időt, amivel párhuzamosan több lett az automatikus elbírálású pályázat. Ezzel kapcsolatban Csepreghy elmondta, hogy tartani fogják ezt az irányt, hiszen uniós elvárás is, hogy csökkentsék a szubjektív döntési folyamatokat és az objektív szempontrendszert tegyék előtérbe.

Lehívható lehet az összes forrás

Gyakran éri támadás az uniós pályázatokat kezelő szervezeteket, hogy lassú a rendszer, lassan haladnak a kifizetések - mondta a helyettes államtitkár. Szerinte azonban nem kell félni, hiszen a 8200 milliárd forintnyi támogatási összeg 95 százalékát már meghirdették, 85 százalékát odaítélték és 3200 milliárdot már eljuttattak a kedvezményezettekhez. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy bár 2013 végéig kell leszerződni az összes pénzre, a kifizetésre 2015 végéig van időnk.

Ahhoz, hogy elérjük a 100 százalékos lehívást túl kell vállalni a fejlesztési programokat, hiszen számolni kell azokkal a pályázókkal, akik nem tudják végigvinni a vállalásaikat és vissza kell fizetniük az elnyert pénzt - jelentette ki Csepreghy, majd hozzátette, hogy éppen ezért 10 százalékos túlvállalási rátával számolnak a hátralévő időszakban.

A kfizetéseket azonban az is veszélyezteti, hogy 600 milliárd forintnyi számla hiányzik a rendszerből, márpedig amíg nincs bent a számla, addig nem tudnak fizetni - hangsúlyozta az NFM helyettes államtitkára. Mint mondta a kifizetések gyorsasága nem rajtuk múlik, hiszen náluk 5 százalék alatt van a hátralékos számlák aránya, amire szerinte a magyar közigazgatásban nincsen máshol példa.

A kormány próbált segíteni, de a cégeken is sok múlik

Azt ugyanakkor elismerte Csepreghy, hogy fel kell gyorsítani a kifizetéseket, amin a kormányzat több intézkedéssel próbált segíteni: ilyen például a 30 százalékos szállítói előleg, vagy a 30 milliárd forint keretű kormányzati önerő alap, amelynek segítségével a közcélú kedvezményezettek el tudnak indítani olyan projekteket, amelyek eddig pénzhiány miatt akadoztak. "Eddig 288 támogatási igényt bíráltak el pozitívan, ők meg is kapták az igényelt 6,5 milliárd forintot" - emelte ki a szakember.

Hiába feszül meg azonban az intézményrendszer, a vállalkozások nélkül nem lehet elérni, hogy minden forrást lehívjunk - mondta előadása során Barta E. Gyula, a MAG Zrt. vezérigazgatója. Márpedig szerinte számos kérdésben nem elég felkészültek a cégek, így például hiába van 200 oldalas elszámolási útmutató, sokan nem is ismerik ezt. További problémának nevezte, hogy a pályázatíró cégek csak a pályázat megnyeréséig segítik a vállalkozásokat, "márpedig a sikeres tender csak az egész projekt 25 százaléka, a maradék 75 százalék a végrehajtás, ahol már gyakran magukra hagyják a cégeket".

Mi várható a következő időszakban?

Jelenleg Magyarországon 10 fejlesztésből 9 uniós forrásból valósul meg - jelentette ki Csepreghy, majd hozzátette, hogy reményei szerint ez a közeljövőben, a jobb gazdasági környezet hatására változni fog. Ugyanakkor pozitívumnak nevezte, hogy a teljes összeg 82 százaléka a vállalkozásokhoz jut, mint mondta, hiába egy önkormányzat a kedvezményezettje egy iskolafelújításnak, a munkát egy vállalkozás fogja elvégezni.

Az államtitkár szerint ez a helyes irány, tehát nem pénzinjekcióra van szüksége a vállalkozásoknak, hanem arra, hogy legyen egy olyan piac, ahol dolgozni tudnak. Ezt az EU is belátta, így ez prioritás lesz a 2014 és 2020 közötti új költségvetési időszakban - hangsúlyozta Csepreghy.

A szakember fontos kérdésnek nevezte azt is, hogy mi lesz a Pest megyét és Budapestet magába foglaló Közép-magyarországi régió sorsa. Jelenleg nincs lehetőség arra, hogy szétbontsuk a régiót Budapestre és Pest megyére, ami leginkább az íreknek köszönhető, akik mindig az alapján mozgatták a régióhatárokat, hogy hogyan kaphatnak még több pénzt - mondta a helyettes államtitkár. Ezt az EU megelégelte, így megfordították a rendszer, így most először a régióhatárokat kell meghatározni és utána döntenek az elnyerhető pénzekről, éppen ezért a szétválasztásról 2020 előtt nincs értelme beszélni, de utána is kétséges, hiszen ha megtörténne a szétválasztás, akkor Pest megye más magyar területektől venne el pénzt, miközben Budapest még kevesebb pénzt kapna. A következő elszámolási időszakban elnyerhető összegekkel kapcsolatban elmondta, hogy jó hír, hogy a Kohézió barátai elnevezésű országok - köztük Magyarország - az első uniós költségvetési tárgyalások után is egységesek maradtak, így - véleménye szerint - megmaradt az esély arra, hogy hazánk nem fog jelentős összegeket bukni a következő időszakban.

Uniós elvárás az is, hogy a 20 és 64 év közöttiek 75 százaléka dolgozzon, márpedig ebben nem áll jól Magyarország, így ezen a területen van még mit tenni - ismerte el Csepreghy. Ide tartozik, hogy itthon nagyon magas az iskolaelhagyók aránya - főleg a szegényebb régiókban -, amire már most is sok pénzt költ a kormányzat, ahogy arra is, hogy átalakítsa a felsőoktatást olyan irányba, hogy a gazdasági szektor igényeit elégítse ki. Erre szerinte már van pozitív példa, hiszen például Kecskeméten példaértékűen működik együtt a Mercedes-gyár és a helyi főiskola.

Elvárás az is, hogy a kutatás-fejlesztés GDP-hez mért aránya elérje az 1,8 százalékot - ez jelenleg 1,16 százalék itthon -, de fontos, hogy a megújuló energia aránya elérje az EU-ban a 14,6 százalékot. Ezzel kapcsolatban Barta kiemelte, hogy hazánkban még gyerekcipőben jár a klaszter rendszer, jelenleg 17 innovációs együttműködés dolgozik az országban, amelyek 100 ezer ember foglalkoztatnak.

Pályázati buktatók

E megoldások bevezetésének sokan, főleg a kisvállalkozások nem örültek, mivel nem voltak felkészülve erre, ám ez uniós elvárás, ezt nem lehet kikerülni - mondta Barta, aki ugyanakkor hozzátette, hogy sokan nem tudják, hogy egyelőre papíron is be kell nyújtani a számlát, amíg ezt nem teszik meg, addig hiába várják az elnyert pénzt.

Ugyancsak állandó probléma, hogy valaki benyújtja a pályázatot, majd azt hiszi, hogy minden el van rendezve, azt már nem figyeli, hogy kapott egy hiánypótlásra felszólító levelet - említett egy tipikus hibát a MAG Zrt. vezérigazgatója. Ugyancsak nem lehet kifizetni a támogatást, amíg nem jelenik meg arról egy sajtóközlemény - hívta fel a figyelmet Barta, majd elmondta, hogy náluk ma már több mint tíz ember feladata, hogy javítsa a pályázatokat, de vannak a honlapjukon mintapéldányok is, amik megkönnyítik ezeknek a megírását. Ide kapcsolódóan megemlítette a projektpartneri rendszert is, amelynek keretén belül 48 órán belül válaszolniuk kell a megkeresésekre, de általában már 24 órán belül tudnak segíteni.

Bár egyre kevesebb a vállalati visszaélés az uniós pénzekkel kapcsolatban, máig előfordul, hogy a cégek trükközni próbálnak - ismerte el Barta. Mint mondta, nemrég tíz nyertes cég próbált úgy csalni, hogy mindössze egy gépet vettek és azt adták körbe az ellenőrzésekkor. Természetesen lebuktak - mondta Barta, majd hozzátette, hogy amennyiben az elszámolás során akár csak egy minimális gyanú is felmerül, úgy kötelező helyszíni ellenőrzést elrendelni.