A válság ellenére a külkereskedelem az egyik legegészségesebb szegmense a magyar gazdaságnak, hiszen 2009 óta folyamatosan nő az export, és ezzel együtt a külkereskedelem pozitív egyenlege is. Mindezeknek azonban leginkább a nagyvállalatok a haszonélvezői, a mikro-, kis- és középvállalkozások pedig a hazai, vagy legfeljebb az uniós multik beszállítóinak szerepében érvényesülhetnek.

Hiába folyik azonban a csapból is a keleti-nyitás politikája, Magyarország 10 legfontosabb exportpiaca között egyetlen ázsiai ország sem található és csak egy szomszédos ország (Ausztria). Ennek megfelelően az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem rendre passzívumot mutat, és egyelőre nem részesedünk kellő mértékben olyan országok importjából, mint Kazahsztán, Oroszország, vagy a szomszédos Ukrajna, miközben a nyersanyag-behozatalunknak köszönhetően nem ismeretlenek ezek az országok a hazai kereskedőknek sem - írja a Creative Expert Consulting, amely szerint a régiónkba jutó export 90 százalékát a cseh, lengyel, román és szlovák piac veszi fel, miközben a délszláv államokban is jelentős a potenciál.

A keleti nyitás szükségességét erősítette meg az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentése is, mely szerint a hazai vállalkozásoknak érdemes keletre nézniük, és nem csak a Távol-Keletre: a közelben több országban is masszív gazdasági növekedés várható - idézi a közlemény Vanek Balázst, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatóját. A hitelbiztosító várakozásai szerint Törökországban 4,1, Oroszországban 3,5 százalékos GDP-arányos növekedés várható, de Ukrajna is 3 százalék körül teljesít majd. A jelentés szerint a kínai gazdaság 7,6, az indiai 6,6, míg a brazil 3,8 százalékkal bővülhet.

Ezzel szemben a Magyarország legfőbb exportpiacának számító Németországban 0,7 százalékos gazdasági növekedés várható, az Egyesült Királyságban pedig 0,9 százalékos. Ugyanakkor Franciaországban 0,2 százalékos recessziót valószínűsít az Atradius. Az eurózóna átlaga is a magyar prognózissal megegyező, 0,3 százalékos visszaesést mutat majd, elsősorban az 1,2, illetve 1,9 százalékkal zsugorodó olasz és spanyol gazdaság miatt. A hitelbiztosító ezen kívül kiemelte, hogy a magyar vállalkozásoknak emellett azért is érdemes külföldön felmérni a lehetőségeiket, mert a hazai háztartások fogyasztása is 0,7 százalékkal csökkenhet jövőre, így a belső piac hanyatlása a lakossági fogyasztáson alapuló iparágakat különösen érzékenyen érintheti.

"A főnök úr külföldön tárgyal, nem tudom adni"

Nem mindegy azonban, hogy milyen úton indulnak a cégek neki a külföldnek. "Az egyik leggyakoribb hiba, hogy nem választanak meg célországot, vagy régiót, hanem világviszonylatban gondolkoznak, remélve, hogy így fedik le a legtöbb potenciális vevőt, ez azonban ugrás a semmibe"- állítja Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting üzlet- és kereskedelemfejlesztési tanácsadócég ügyvezetője. "A másik probléma, hogy a cég egyik napról a másikra minden erőforrását az exportálásra összpontosítja, ezzel kockáztatva a hazai árbevétel-termelő tevékenységet és a meglévő partnerek bizalmát". Ez utóbbira az a magyarázat Füzesi szerint, hogy a cégek legtöbbje már csak az utolsó pillanatban gondolkozik el az exporton, mindent egy lapra feltéve, ám ez általában gyors kudarccal végződik, felgyorsítva a társaság agóniáját.

A külpiaci nyitást nem elegendő projektalapon megközelíteni, hanem jobb úgy tekinteni rá, mint egy kifejlesztendő készségre, vagy mint egyfajta frissítésre. "Ebből kiindulva nem is az a cél, hogy rögtön az első külföldi bemutatkozást sikeresen hajtsuk végre, hanem hogy képessé tegyük vállalatunkat, hogy minden adandó alkalmat értékké tudjon konvertálni." - állítja a Creative Expert Consulting ügyvezetője. Ezt azonban önerőből képtelen egy kkv végrehajtani, nincs pénze, hogy erre felvegyen embert, adatbázisokat vásároljon, rendszeres külföldi tárgyalásokat finanszírozzon. Jobb, ha az adott piacon helyismerettel és referenciákkal, aktív kapcsolatokkal rendelkező szakmai tanácsadóhoz fordul, és hosszútávon gondolkodik. "Ráadásul a GOP 3.3.3. pályázaton nyerhető forrás ennek a szakmai partnernek a bevonását még 50%-ban fedezni is tudja." - tette hozzá Füzesi.

Nem kapkodnak a lehetőség után

Egyelőre csak a harmada kelt el a külpiacokra igyekvő kisvállalkozásoknak kiírt exporttámogatási pályázatokon kínált összegnek - írta december elején a Magyar Nemzet. A lap szerint egy négy hónapja nyitott pályázat három- és húszmillió forint közötti támogatást kínál az exportra vállalkozó kisebb cégeknek igen kedvező feltételekkel. A rendelkezésre álló hárommilliárdos keretösszegből eddig mégis csak 1,1 milliárd forintra jelentettek be igényt a kisvállalkozások. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint nem elég ismert a lehetőség, de az is előfordulhat, hogy - mivel új típusú pályázatról van szó - a jelentkezőknek hosszabb időre van szükségük a dokumentáció elkészítéséhez.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szerint egyáltalán nem teljesít rosszul a kiírás, nem aggódnak, hogy a jövő március 15-ei zárás után a nyakukon marad a pénz. Különösen, ha figyelembe veszik, hogy ez volt az első exporttámogatásra kiírt pályázat, továbbá, hogy az uniós korlátozások miatt épp a legfejlettebb, közép-magyarországi régióban dolgozó cégek nem kaphatnak a pénzből, pedig ott lenne a legtöbb olyan vállalkozás, amely igénybe vehetné a támogatást.