Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
A vezető felelőssége, hogy segítse a dolgozót a technológiai fejlődésben
Jelenleg az a kérdés, hogy tudunk-e azok lenni, akik megértették a tech-történelmet, és képesek vagyunk-e felhasználni a mesterséges intelligenciát
– mondta előadásában Pereczes János, az MBH Bank innovációs vezetője. Szerinte az első lépés az egyéni értékteremtés, tehát tudok marketing-kampányt csinálni 12 perc alatt, vagy kódot írni 1 óra alatt. Utána jön a szervezeti értékteremtés, majd a platform shift – tette hozzá.
Pereczes János arra hívta fel a figyelmet, hogy
mire kinyitjuk a szemünket, lesznek új Amazonok, Facebookok, de ez ne tévesszen meg minket.
A mi feladatunk, hogy kezdjük el szisztematikusan segíteni a kollégákat az egyéni értékteremtésben, engedjük, hogy játszanak a technológiával – hangsúlyozta az innovációs vezető.
Szerinte a vállalati vezető felelőssége, hogy engedje szabadon kószálni a munkavállalókat, akkor lesz jó a cégnek is. Ha az egyiknek működik, akkor megfogja a másik kolléga kezét, és viszi magával ezen az úton.
Fontos azonban, hogy nem érdemes szétszabdalni fókuszt, meg kell keresni, hogy milyen AI-eszköz tudja legjobban segíteni a fő célokat.
Egy bankban például a fióki ügyfélkiszolgálás nagyon fontos, akkor ehhez kell megtalálni a megfelelő eszközt. Ha a cégvezetés nem tesz annak érdekében, hogy felhúzza a dolgozóit ebben a technológiai kérdésben, akkor nincs miről beszélni.
Most mindenki azt figyeli, miként reagál a társadalom az AI-ra
Az a nagy kérdés, hogy a nagy hype után miként lép be a társadalom az AI világába, illetve miként kezdik el használni
– mondta Geroge Tilesch. Az AI-szakértő szerint rengeteg cikk van erről a témáról manapság, azok szinte elárasztják az internetet, és ebben is meg kéne találni egyfajta természetes egyensúlyt.
A PHI INSTITUTE for Augmented Intelligence alapító elnöke szerint mára már több százmilliárdos üzletág lett a mesterséges intelligencia.
Ha úttörő vagy, mint például az Open AI, akkor főleg szert tehetsz rengeteg pénzre
– fogalmazott a szakértő, ugyanakkor hozzátette, kétségtelen, hogy nagy névre és nagy csapatra van szükség ahhoz, hogy kellő mennyiségű forrással rendelkezzen egy cég.
Napjainkban az Egyesült Államok és Kína fej-fej mellett haladnak az AI-dominanciában. Természetesen vannak még országok AI-fókuszú stratégiával, amelyek a gazdaságra és a társadalomra is komoly hatással vannak – szerencsére egyre többen. Észtország és Szlovénia például komolyan kezd Európában felzárkózni.
Feszült figyelem
Életképek a Néprajzi Múzeumból. A konferencia programja ezen a linken érhető el.
Még mindig Transformers-filmek szintjén kezelik a mesterséges intelligenciát?
Tilesch György tavaly arról beszélt előadásában, hogy sokan még mindig a Transformers-filmek szintjén kezelik a mesterséges intelligenciát. Az AI-szakértő sok intelligencia-komponensben már megelőzi az MI az embert. Egy nyolc órás munkafolyamatot akár fél órásra is redukálhat az AI használata. Tilesch György idén is előad az AI Summiton – arról, hogy változott-e a véleménye egy év alatt, hamarosan beszámolunk.
Hogyan hat a mesterséges intelligencia a versenyképességre?
A vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy az AI alkalmazása elkerülhetetlen, mivel minden versenytárs alkalmazkodik a technológiához
– közölte Nagy Szabolcs, a Biotech USA marketing menedzsere az egyik pódiumbeszélgetésen. Cége predikciókhoz, a pénz elosztásához és az e-kereskedelemhez is használja az AI-t. Viszont felhívta a figyelmet arra is, hogy ha mindig az AI utasításait követik az emberek, egy idő után már nem is próbálkoznának más módszerekkel, ha az egyszer bejött.
Nagy Szabolcsék a marketingben is elengedhetetlennek tartják az MI-t, mivel a vállalat az összes kontinensen jelen van, ezért a reklámvideókban fontos, hogy a célközönséget a saját nyelvükön érje el a tartalom. Az AI segítségével ugyanis különböző nyelveken tudnak élethű szinkront készíteni az influenszerek videóihoz, amivel időt, pénzt és energiát is spórolnak. Kitért arra is, hogy idővel céljuk AI-generált személyekkel reklámozni a termékeiket.
Mag István, a Mol Group Digital Farctory vezetője szerint
a mesterséges intelligencia versenyhátrányt generál a piacon, mivel a fejlesztésekben Európa igencsak le van maradva Kínához és Amerikához képest.
Az AI használatát ő is kulcsfontosságúnak tartja, mivel – mint arról korábbi előadásában is beszámolt – az előrejelzések készítésénél hatalmas segítséget jelent. Abban egyetértett Nagy Szabolccsal, hogy az e-kereskedelem hamarosan teljesen automatizált lesz.
Fináczy Eszter, a Decathlon ügyfélszolgálati vezetője elmondta, hogy az elmúlt időszakban már több területen is alkalmaztak MI-alapú megoldásokat és a jövőben további területekre is kibővítenék ezt. Az MI segítségével a hatékonyságot emelték, ezzel pedig a munkaerőt más feladatokra tudják használni. Az a céljuk, hogy a vásárlói élmény 100 százalékosan megfelelő legyen, ebbe beletartozik az is, hogy adott esetben telefonon is külön megkeresik az ügyfélt. A vásárlóik korosztály szerinti megoszlása miatt jelen van még a telefon és az e-mail is a Decathlonnál a chat mellett. Meglátása szerint a részfeladatokat lehet majd teljesen automatizálni, emberi ügyfélszolgálatra azonban szükség lesz a jövőben is.
Maksimovic Ágnes, a Kifli.hu marketing menedzsere arról beszélt, hogy egyre inkább felerősödik az az igény, hogy ne csak maga a termék álljon rendelkezésre, hanem kedvezményes, sokkal perszonalizáltabb ajánlatok is. Szerinte az ügyfélélmény, a logisztika és a marketing területén is kulcsfontosságú az MI. A Kiflinél
prediktív analitika segítségével napi szinten előrejelzik, hogy hány rendelés várható, erre készítik fel a raktárat, az ügyfélszolgálatot és a futárokat is.
Figyelik az időjárást is, mivel amikor esik az eső, akkor megnőnek a rendelésszámok. Ha mégsem esik, akkor a rendszer képes automatikusan gerjeszteni a keresletet, például kedvezmények, ingyenes szállítás vagy ajándékok nyújtásával.
Mindig van egy humán és egy digitalizált álláspont, ezt kell egymáshoz közelíteni, a cél a produktivitás növelése.
Ők nem tapasztaltak szignifikáns különbséget a lokalizációban, például abban, hogy a cseh tulajdonos németül szólalt meg egy videójukban.
A földsúroló bandát lessük az AI segítségével
Egymillió körül lehet a Mars és Jupiter közötti keringő kisbolygók száma, ezek többségét már felfedeztük és nyilván is tudjuk tartani
– mondta Kiss László csillagász, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója, akiről egyébként már neveztek el kisbolygót, mint az év ismeretterjesztő tudósa.
A kisbolygókat a felfedezőik nevezhetik el, az üstökösökkel kicsit másképp van. 2010-ben véget ért a távoli kisbolygók felfedezése, mára gyakorlatilag mindent felfedeztek, amit érdemes, de még itt vannak a Föld mellett elsuhanó kisbolygók, melyek felfedezésre várnak, tette hozzá a csillagász.
A földsúroló banda itt repül a Föld és a Hold távolságában, néha 60 ezer kilométerre. Emiatt az AI-t is igénybe veszik a csillagászok, ami azért van, mert ezeknél a kisbolygóknál az elmozdulás, és ennek a felismerése nem triviális probléma, ehhez pedig Kiss László szerint szükség van a mesterséges intelligencia segítségére.
Egy esetleges magyarországi kisbolygó-becsapódással kapcsolatban elmondta, ezer kilométer feletti horizontot látnak, úgy fogalmazott, hogy 2010 óta nem találtak egy kilométeresnél nagyobb föld körül keringő kisbolygót. Ez pedig azt jelenti, hogy
a következő 100 évben biztonságban vagyunk.
A csillagászok és földtudósok asszisztensként használják a gépi tanulást a vizsgálataikhoz, mivel csillagászati mennyiségű adat van a birtokukban. A kisbolygók klasszikus emberi agy általi átvizsgálása ma már nem megy, ezért hívják segítségül a mesterséges intelligenciát.
Az AI akár kétóránként is képes körbefotózni a bolygót
Az űrkutatásban már megszokott, hogy mesterséges intelligenciát használnak: Horváth Gyula, a C3S Kft. ügyvezető igazgatója szerint már nagyon jó eszközöket tudunk feljuttatni az űrbe, elképesztő kamerákat például, melyek nagyon sok pixelben készítenek képet. A szemünk három színben lát, ezek a kamerák viszont 400-700 színben látnak. Egyre több mindent dolgozunk fel, már AI-jal is dolgozunk.
Parányi, cipős doboznyi műholdakra raknak AI technológiát, sőt vannak olyanok berendezések is, amelyek kétóránként körbefotózzák az egész bolygót, ezeket a rendszereket ráadásul tanítani lehet
– mondta Horváth Gyula.
Sik András, a 4iG Space and Defence Technologies vezérigazgatói tanácsadója azzal folytatta, hogy az űrtevékenységben az AI használata egyáltalán nem új. Amikor az eszközre bízzuk a döntést, akkor azt látjuk, hogy két Rover képes leszállni a Marson, úgy mint 2004-ben. Ezek az eszközök több hónapon át mentek különleges helyszínekre a bolygón, felvételeket küldtek például különleges sziklákról, ezeket mi tanulmányozni tudtuk.
Tehát már 20 éve is AI-hoz hasonló eljárásokat használtak a bolygókutatásban.
Fejleszteni lehet ezeket az alkalmazásokat, lokalizálni is lehet ugyan, de kihívás például a Kárpát-medencére fejleszteni távérzékelést, mert teljesen más, mint mondjuk Észak-Amerika földrajzi területe – tette hozzá Sik András.
Nagy lépés a termékajánlók evolúciójában
A személyre szabott vásárlói interakciókat beépíteni „ma már nem extra, hanem alapvető elvárás”
– mondta előadásában Móczár Rudolf, a Libri-Bookline Zrt. Digitális Média és Teljesítményfejlesztési vezetője. Minden második felhasználó vásárolt már olyan terméket, amit eredetileg nem akart, de látta egy termékajánlóban. A termékajánlók nagy előnye emellett az is, hogy az ilyenekkel interakcióba lépő vásárlók nagyobb valószínűséggel fejezik is be a vásárlást, és nagyobb arányban térnek vissza vásárolni.
A termékajánlók evolúciójában ma már eljutottunk a termékhierarchia-alapútól (azaz például megvettük a trilógia első kötetét, akkor a másodikat ajánlja fel) az MI-alapúig (már megvettük az összes Harari-könyvet, majd mesekönyvet ajánl, mert van gyerekünk).
Móczár Rudolf kiemelte, hogy a vásárlói élménynél nem csak az a lényeg, hogy olyan terméket ajánljon, amit meg is vesznek majd, a változatosság is kulcsfontosságú. A Bookline MI-alapú termékajánlójához a Google Vertex AI-t használják. A tapasztalatokról elmondta, hogy az implementációs időszak nagyjából 4-5 hónap volt, a rendszer működtetése nem igényel speciális fejlesztői tudást. A hatékonysága a piaci benchmarkok szerint 30-40 százalékkal magasabb a többi hasonló termékajánlónál.
A termékajánlók után a chatbotok is szóba kerültek az előadásban. A webshopok alig tizede vezetett be ilyen eszközt, és ezeknek is elenyésző részét használják termékajánlásra. A Bookline AI könyvajánló chatbotjának augusztus közepétől indult el a publikus pilotja.
A bot ChatGPT alapú,
- több mint 1500 beszélgetést bonyolított már le,
- az elégedettség 71,4 százalék volt,
- a vásárlási konverzió pedig 3,7 százalékot ért el
– sorolta az adatokat a Móczár Rudolf.
Legolvasottabb
Kurszki diadalból rémálom: különösen fájdalmas vereség érte az ukránokat
Mindjárt megszűnik az Ügyfélkapu: mutatjuk, mit kell tennie
Hatalmas a készültség! Csecsemőrablás miatt riasztották a rendőröket
Meg sem éri az Airbnb, hogy leáldozzon neki, jön a Kindered
Lebuktak: manipulálták a lottót, kőkeményen lecsapott a hatóság
Nem csak marketing, komolyan elkötelezett az MBH Bank a fenntarthatóság mellett
Hipermegagigagazdag lett Elon Musk, még neki sem volt korábban ennyi pénze
Hatalmas adóemelés érkezik jövőre, ez lehet az utolsó csepp a pohárban
