Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Banki csalások: már a rossz fiúk is használják az AI-t
Korábban a bankkártyák voltak az egyetlen olyan eszközök, amelyekkel csalni lehetett, a hagyományos adathalászat azonban mára megváltozott, a csalók a mobilapplikációs adatokat is célba vették, mivel ezek nem rendelkeztek kezdetben megfelelő védelmi szinttel
– jelentette ki Musa Ádel, az MBH Bank Fraud Monitoring bankbiztonsági vezetője a banki csalásokról szóló kerekasztal-beszélgetésen.
Jellemzően hamisított banki oldalon vagy telefonon keresztül pszichológiai manipulációval igyekeznek érzékeny adatokat szerezni a csalók, ha pedig az ügyfél kooperál a csalóval, akkor a bank nem tudja megítélni, hogy ki cselekszik valójában.
Musa Ádel szerint a bankok az adatok alapján tudnak pontosabb döntéseket hozni, a napi bankolás fenntartása azonban legalább ugyanolyan fontos egy pénzintézetnek, mint a biztonság. A bank által használt rendszernek képesnek kell lennie milliszekundumok alatt dönteni, hogy mehet-e az adott tranzakció vagy sem.
MI-alapú megoldás jelenleg nem képes ennyi idő alatt döntést hozni, viszont fel lehet használni arra, hogy paraméterek alapján szokásvizsgálatot végezzenek, vagy bizonyos trendek alapján állítsanak be tiltást.
Blokkolások helyettesíthetőek lesznek majd idővel a mesterséges intelligenciával, most azonban még a személyes, illetve hatósági kontakt miatt szükséges a humán részvétel Musa Ádel szerint.
Az MI a támadás előkészítését tudja monitorozni, mivel azonban nagyon sok ilyen próbálkozás van, ezért jelentős költsége lenne ennek, globális összefogás kellene a finanszírozáshoz. A csalási eseményeket most már azonnal be kell jelenteni a NAV-nak, ez is gépesítve lesz majd a jövőben, automatikusan megy majd a banktól a jelzés a hatóságok felé.
A technológiai fejlődés nagyon fontos olyan szempontból, hogy hogyan tudunk védekezni a csalásokkal szemben – kezdte Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztésért felelős igazgatója, hozzátéve, hogy hatalmas tempóban növekedik a tranzakciók száma a Visánál.
„Bár a tranzakciók növekedésével a csalások értéke is nő, a kártyás fizetés még mindig az egyik legbiztonságosabb fizetési mód. A biztonsági technológiák megvalósításában a mi régiónk és Európa az élen jár az olyan megoldásokkal, mint például a kétfaktoros hitelesítés, a tokenizáció, a biometrikus azonosítás”
– mondta Juhász Katalin, aki nagyon fontosnak tartja, hogy bankkártyás fizetések mellett az azonnali átutalásoknál is kialakuljon a megfelelő védelem, mivel a csalók a számlás tranzakciókat gyakran támadják. Magyarországon is a veszteségek nagyobb része a számlás tranzakciókat ért támadásokból származik.
A Visa volt az első, aki az AI-t alkalmazta a csalásmegelőzésében, ebben már 30 éves tapasztalatuk van, és folyamatosan fejlesztik is, hogy az ügyfeleiket ebben is támogassák. Az AI-alapú megoldásaikkal 500 kockázati jellemzőt értékelnek, hogy egy kockázati pontszámot állítsanak fel, amit valós időben megosztanak a kártyabirtokos bankjával. Az a céljuk, hogy a csalások minél nagyobb arányban megelőzhetőek legyenek még mielőtt bekövetkeznének.
Juhász Katalin elmondta, manapság a csalók számára a dark weben könnyen elérhető számos csalásra szánt célzott technológia (például használatra kész adathalász megoldások), de felhasználnak olyan technológiákat is amik legálisan is hozzáférhetőek (deepfake videók, hangklónozás).
Most mindenki azt figyeli, miként reagál a társadalom az AI-ra
Az a nagy kérdés, hogy a nagy hype után miként lép be a társadalom az AI világába, illetve miként kezdik el használni
– mondta Geroge Tilesch. Az AI-szakértő szerint rengeteg cikk van erről a témáról manapság, azok szinte elárasztják az internetet, és ebben is meg kéne találni egyfajta természetes egyensúlyt.
A PHI INSTITUTE for Augmented Intelligence alapító elnöke szerint mára már több százmilliárdos üzletág lett a mesterséges intelligencia.
Ha úttörő vagy, mint például az Open AI, akkor főleg szert tehetsz rengeteg pénzre
– fogalmazott a szakértő, ugyanakkor hozzátette, kétségtelen, hogy nagy névre és nagy csapatra van szükség ahhoz, hogy kellő mennyiségű forrással rendelkezzen egy cég.
Napjainkban az Egyesült Államok és Kína fej-fej mellett haladnak az AI-dominanciában. Természetesen vannak még országok AI-fókuszú stratégiával, amelyek a gazdaságra és a társadalomra is komoly hatással vannak – szerencsére egyre többen. Észtország és Szlovénia például komolyan kezd Európában felzárkózni.
Feszült figyelem
Életképek a Néprajzi Múzeumból. A konferencia programja ezen a linken érhető el.
Még mindig Transformers-filmek szintjén kezelik a mesterséges intelligenciát?
Tilesch György tavaly arról beszélt előadásában, hogy sokan még mindig a Transformers-filmek szintjén kezelik a mesterséges intelligenciát. Az AI-szakértő sok intelligencia-komponensben már megelőzi az MI az embert. Egy nyolc órás munkafolyamatot akár fél órásra is redukálhat az AI használata. Tilesch György idén is előad az AI Summiton – arról, hogy változott-e a véleménye egy év alatt, hamarosan beszámolunk.
Hogyan hat a mesterséges intelligencia a versenyképességre?
A vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy az AI alkalmazása elkerülhetetlen, mivel minden versenytárs alkalmazkodik a technológiához
– közölte Nagy Szabolcs, a Biotech USA marketing menedzsere az egyik pódiumbeszélgetésen. Cége predikciókhoz, a pénz elosztásához és az e-kereskedelemhez is használja az AI-t. Viszont felhívta a figyelmet arra is, hogy ha mindig az AI utasításait követik az emberek, egy idő után már nem is próbálkoznának más módszerekkel, ha az egyszer bejött.
Nagy Szabolcsék a marketingben is elengedhetetlennek tartják az MI-t, mivel a vállalat az összes kontinensen jelen van, ezért a reklámvideókban fontos, hogy a célközönséget a saját nyelvükön érje el a tartalom. Az AI segítségével ugyanis különböző nyelveken tudnak élethű szinkront készíteni az influenszerek videóihoz, amivel időt, pénzt és energiát is spórolnak. Kitért arra is, hogy idővel céljuk AI-generált személyekkel reklámozni a termékeiket.
Mag István, a Mol Group Digital Farctory vezetője szerint
a mesterséges intelligencia versenyhátrányt generál a piacon, mivel a fejlesztésekben Európa igencsak le van maradva Kínához és Amerikához képest.
Az AI használatát ő is kulcsfontosságúnak tartja, mivel – mint arról korábbi előadásában is beszámolt – az előrejelzések készítésénél hatalmas segítséget jelent. Abban egyetértett Nagy Szabolccsal, hogy az e-kereskedelem hamarosan teljesen automatizált lesz.
Fináczy Eszter, a Decathlon ügyfélszolgálati vezetője elmondta, hogy az elmúlt időszakban már több területen is alkalmaztak MI-alapú megoldásokat és a jövőben további területekre is kibővítenék ezt. Az MI segítségével a hatékonyságot emelték, ezzel pedig a munkaerőt más feladatokra tudják használni. Az a céljuk, hogy a vásárlói élmény 100 százalékosan megfelelő legyen, ebbe beletartozik az is, hogy adott esetben telefonon is külön megkeresik az ügyfélt. A vásárlóik korosztály szerinti megoszlása miatt jelen van még a telefon és az e-mail is a Decathlonnál a chat mellett. Meglátása szerint a részfeladatokat lehet majd teljesen automatizálni, emberi ügyfélszolgálatra azonban szükség lesz a jövőben is.
Maksimovic Ágnes, a Kifli.hu marketing menedzsere arról beszélt, hogy egyre inkább felerősödik az az igény, hogy ne csak maga a termék álljon rendelkezésre, hanem kedvezményes, sokkal perszonalizáltabb ajánlatok is. Szerinte az ügyfélélmény, a logisztika és a marketing területén is kulcsfontosságú az MI. A Kiflinél
prediktív analitika segítségével napi szinten előrejelzik, hogy hány rendelés várható, erre készítik fel a raktárat, az ügyfélszolgálatot és a futárokat is.
Figyelik az időjárást is, mivel amikor esik az eső, akkor megnőnek a rendelésszámok. Ha mégsem esik, akkor a rendszer képes automatikusan gerjeszteni a keresletet, például kedvezmények, ingyenes szállítás vagy ajándékok nyújtásával.
Mindig van egy humán és egy digitalizált álláspont, ezt kell egymáshoz közelíteni, a cél a produktivitás növelése.
Ők nem tapasztaltak szignifikáns különbséget a lokalizációban, például abban, hogy a cseh tulajdonos németül szólalt meg egy videójukban.
A földsúroló bandát lessük az AI segítségével
Egymillió körül lehet a Mars és Jupiter közötti keringő kisbolygók száma, ezek többségét már felfedeztük és nyilván is tudjuk tartani
– mondta Kiss László csillagász, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója, akiről egyébként már neveztek el kisbolygót, mint az év ismeretterjesztő tudósa.
A kisbolygókat a felfedezőik nevezhetik el, az üstökösökkel kicsit másképp van. 2010-ben véget ért a távoli kisbolygók felfedezése, mára gyakorlatilag mindent felfedeztek, amit érdemes, de még itt vannak a Föld mellett elsuhanó kisbolygók, melyek felfedezésre várnak, tette hozzá a csillagász.
A földsúroló banda itt repül a Föld és a Hold távolságában, néha 60 ezer kilométerre. Emiatt az AI-t is igénybe veszik a csillagászok, ami azért van, mert ezeknél a kisbolygóknál az elmozdulás, és ennek a felismerése nem triviális probléma, ehhez pedig Kiss László szerint szükség van a mesterséges intelligencia segítségére.
Egy esetleges magyarországi kisbolygó-becsapódással kapcsolatban elmondta, ezer kilométer feletti horizontot látnak, úgy fogalmazott, hogy 2010 óta nem találtak egy kilométeresnél nagyobb föld körül keringő kisbolygót. Ez pedig azt jelenti, hogy
a következő 100 évben biztonságban vagyunk.
A csillagászok és földtudósok asszisztensként használják a gépi tanulást a vizsgálataikhoz, mivel csillagászati mennyiségű adat van a birtokukban. A kisbolygók klasszikus emberi agy általi átvizsgálása ma már nem megy, ezért hívják segítségül a mesterséges intelligenciát.
Az AI akár kétóránként is képes körbefotózni a bolygót
Az űrkutatásban már megszokott, hogy mesterséges intelligenciát használnak: Horváth Gyula, a C3S Kft. ügyvezető igazgatója szerint már nagyon jó eszközöket tudunk feljuttatni az űrbe, elképesztő kamerákat például, melyek nagyon sok pixelben készítenek képet. A szemünk három színben lát, ezek a kamerák viszont 400-700 színben látnak. Egyre több mindent dolgozunk fel, már AI-jal is dolgozunk.
Parányi, cipős doboznyi műholdakra raknak AI technológiát, sőt vannak olyanok berendezések is, amelyek kétóránként körbefotózzák az egész bolygót, ezeket a rendszereket ráadásul tanítani lehet
– mondta Horváth Gyula.
Sik András, a 4iG Space and Defence Technologies vezérigazgatói tanácsadója azzal folytatta, hogy az űrtevékenységben az AI használata egyáltalán nem új. Amikor az eszközre bízzuk a döntést, akkor azt látjuk, hogy két Rover képes leszállni a Marson, úgy mint 2004-ben. Ezek az eszközök több hónapon át mentek különleges helyszínekre a bolygón, felvételeket küldtek például különleges sziklákról, ezeket mi tanulmányozni tudtuk.
Tehát már 20 éve is AI-hoz hasonló eljárásokat használtak a bolygókutatásban.
Fejleszteni lehet ezeket az alkalmazásokat, lokalizálni is lehet ugyan, de kihívás például a Kárpát-medencére fejleszteni távérzékelést, mert teljesen más, mint mondjuk Észak-Amerika földrajzi területe – tette hozzá Sik András.
Nagy lépés a termékajánlók evolúciójában
A személyre szabott vásárlói interakciókat beépíteni „ma már nem extra, hanem alapvető elvárás”
– mondta előadásában Móczár Rudolf, a Libri-Bookline Zrt. Digitális Média és Teljesítményfejlesztési vezetője. Minden második felhasználó vásárolt már olyan terméket, amit eredetileg nem akart, de látta egy termékajánlóban. A termékajánlók nagy előnye emellett az is, hogy az ilyenekkel interakcióba lépő vásárlók nagyobb valószínűséggel fejezik is be a vásárlást, és nagyobb arányban térnek vissza vásárolni.
A termékajánlók evolúciójában ma már eljutottunk a termékhierarchia-alapútól (azaz például megvettük a trilógia első kötetét, akkor a másodikat ajánlja fel) az MI-alapúig (már megvettük az összes Harari-könyvet, majd mesekönyvet ajánl, mert van gyerekünk).
Móczár Rudolf kiemelte, hogy a vásárlói élménynél nem csak az a lényeg, hogy olyan terméket ajánljon, amit meg is vesznek majd, a változatosság is kulcsfontosságú. A Bookline MI-alapú termékajánlójához a Google Vertex AI-t használják. A tapasztalatokról elmondta, hogy az implementációs időszak nagyjából 4-5 hónap volt, a rendszer működtetése nem igényel speciális fejlesztői tudást. A hatékonysága a piaci benchmarkok szerint 30-40 százalékkal magasabb a többi hasonló termékajánlónál.
A termékajánlók után a chatbotok is szóba kerültek az előadásban. A webshopok alig tizede vezetett be ilyen eszközt, és ezeknek is elenyésző részét használják termékajánlásra. A Bookline AI könyvajánló chatbotjának augusztus közepétől indult el a publikus pilotja.
A bot ChatGPT alapú,
- több mint 1500 beszélgetést bonyolított már le,
- az elégedettség 71,4 százalék volt,
- a vásárlási konverzió pedig 3,7 százalékot ért el
– sorolta az adatokat a Móczár Rudolf.
Legolvasottabb
Kurszki diadalból rémálom: különösen fájdalmas vereség érte az ukránokat
Mindjárt megszűnik az Ügyfélkapu: mutatjuk, mit kell tennie
Hatalmas a készültség! Csecsemőrablás miatt riasztották a rendőröket
Meg sem éri az Airbnb, hogy leáldozzon neki, jön a Kindered
Lebuktak: manipulálták a lottót, kőkeményen lecsapott a hatóság
Hatalmas adóemelés érkezik jövőre, ez lehet az utolsó csepp a pohárban
Mintha újra kitört volna a háború, földbe döngölték az eurót
Legyen körültekintő: ilyen műanyagot tilos a szelektívbe dobni
