AI Summit 2024 – első nap

Vágujhelyi Ferenc, a MÁK és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztosa, az NHIT és a NAV elnöke felfedte a nagy titkot, és elárulta, az adóhivatal az MI-t a deviáns gazdasági viselkedés kiszűrésére használja. Azokat a szituációkat (például: áruszállítás)  akarják látni, amelyek mögött nincs gazdasági racionalitás. Ugyanakkor a prekoncepciót az ember alakítja, nem bízzák az automatizmusra. A szabályok felismerése az ember dolga – tette hozzá Vágujhelyi Ferenc.

A NAV elnöke ezt azzal magyarázta, hogy nem indítunk el olyan kutatást, amely valakinek a vallását és a közteherviselést hasonlítja össze, illetve a pokolba vezető útnak nevezte, ha a közteherviselés mértékét és az iskola végzettséget vizsgálnák területi alapon. A gép képes a dimenziócsökkentésre, de az nem lehet véletlenszerű – magyarázta.  

Úgy látja, hogy az államnak három szerepe van a mesterséges intelligencia alkalmazása során:

• társadalom védelme (erről szól az MI-rendelet, és az AI Act);
• gazdaságfejlesztés;
• közigazgatási szervek képessége  kormányzat, önkormányzat, NAV).

Vágujhelyi Ferenc kiemelte, hogy az AI Act megalkotásakor minden uniós országnak egyet kellett érteni, ugyanis a jogszabály célja, hogy biztosítva legyen a normális élet lehetősége. Ugyanis sokkal sérülékenyebb helyzetben van az, aki a digitális térben éli az életét, és ebben a digitális térben teszik tönkre „az életét”. Azt viszont „döbbenetes öngólnak” nevezte, hogy a cigaretta reklámok gyerekek elől történő tiltása érdekében az MI a közösségi médiában jogilag teszi azonosíthatóvá a 18 év feletti felhasználókat, így az adataink egy harmadik félhez kerülünk.

– mondta, Újlaki Ákos, a Boston Consulting ügyvezető igazgatója.

Az egészségügy érettségét az AI szempontjából egy középkategóriába teszik globálisan. Az egészségügy egy óriási piac, 

2027-re akár egy 22 milliárd dolláros iparág is lehet.

A szakember beszélt a papírtigrisekről is, ezek azok az ügyfelek, akik megragadnak egy zéró hatású AI kísérletezésnél, sokan túl korán kiáltanak sikerért, véli a szakember.

Az egészségügy egy roppant hatékony rendszer, például a gyógyszerkutatás területén és a precíziós gyógyászatban is óriási potenciál van benne.

Ugyanakkor beszélt arról is, hogy a GDPR környezet az egyik legnagyobb akadálya az egészségügy fejlődésének Európában, szemben az amerikai gyakorlattal. 

Az egészségügyi back office, az a terület, ahol egy Rondaldót soha nem fognak tudni megfizetni. Abszolút alulfinanszírozott a rendszer, tette hozzá Újlaki Ákos.

Négy fő probléma az egészségügyben: 

• drága és nem hatékony;
• alacsony a hozzáférési lehetőség;
• magas a munkaerőhiány;
• hiányzik az intuíción alapuló ellátás.

Az egészségügy területén a gonosszal szemben vívott harcban nem járunk jó úton, tette hozzá a Boston Cosulting ügyvezetője.

Anton Stepanenko a Boston Consulting Group dubaji irodájának partnere és társigazgatója a felsőoktatás mesterséges intelligenciával való újragondolásáról beszélt előadásában. Mint mondta, 

a mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban hatékony, csak meg kell értenünk, hogyan használjuk.

Azért érdemes elkezdeni megismerkedni az MI-vezérelt alkalmazásokkal a tanulásban és oktatásban, mert ez egy edzésfolyamat, melynek célja, hogy később hatékonyan tudjuk hasznosítani.

Bebizonyosodott, hogy az AI használatával hatékonyabbak a tanórák, ugyanis olyan kapcsolatot alakít ki a tanár és több diák között, hogy a diákok személyre szabottan tudnak tanulni – hasonló hatást ér el, mintha magánórát venne – érvelt Anton Stepanenko.

Egyértelmű segítséget adhat egy vállalkozásnak, ha van MI-stratégiája, amelyhez viszont szükség van a tudatosításra, felhasználási eseteken alapuló képzési programokra a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetői szerint. A kerekasztal beszélgetés során Jakab Roland elnök elmondta,

a magyar jogszabályok adta tesztkörnyezetben minden segítséget meg kell adni a magyar vállalkozásoknak.

A koalíció felelőssége, hogy ezt országosan megszervezze. 

Másrészt hol nagy komplexitású feladatok ellátását, amilyen egy távközlési hálózat fenntartása, javítása, nem lehetne AI nélkül végrehajtani, így innen kiszorítja az embereket a technológia. Ez a természetes fejlődés része, mondta. Ellenpéldaként a szórakoztatóipart hozta fel, ami az AI mellett is egyre több embert vonz be.

Tóth Miklós szakmai vezető szerint az egy dolog, hogy van-e egy vállalatnak MI-stratégiája, de adatstratégiája nincsen.

– tette fel a kérdést.

Szertics Gergely, AI szakértő (PHI Institute) elismerte, hogy nehéz a jelenlegi helyzetben rávenni egy cégvezetőt, hogy akár 3 évben gondolkozzon előre, hiszen 3 éve nem is volt Chat GPT.  Ugyanakkor elképesztő a munkavállalóktól érkező belső nyomás is, miközben sokan nem a szervezeti céges rendszert, hanem a saját előfizetésüket használják, hogy segítsék a munkájukat.

A szakértő szerint bátorítani kell a cégvezetőket, hogy megtalálják a szervezeten belüli nagyköveteket, evangélistákat, akik használják az AI-t, hogy a létező kíváncsiság, szaktudás „megfertőzze a cégkultúrát”.

A résztvevők három üzenetet fogalmaztak meg:

• Az AI bevezetés a legemberibb IT-alkalmazás, az AI nem teremt értéket, arra csak az emberek képesek, ezt kell megérteni.
• Már minden céges problémára van valamiféle AI megoldás, meg kell azt keresni. 
• Tudatosításra és evangélistákra van szükség a szervezeten belül.

– mondta előadásán Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa. 

Az AI Act egy ex ante termékmegfelelési jogszabály, bizonyos facilitáló elemekkel megfűszerezve, amelyek sok etikai-alapjogi jellegű szabályt is tartalmaz, amely horizontális jellegű (vagyis az összes AI-ra szeretne kiterjedni), és nagyon komolyan támaszkodik majd a puha jogi eszközökre. 

A rendelkezés kiterjeszti az előzetes kockázatfelmérést és -megfelelést az emberi jogi aspektusokra is, például a diszkrimináció-mentesség vagy szólásszabadság. Ez merőben szokatlan egy termékmegfelelőségi jogszabályban, amely általában kvantifikálható paraméterekkel operál. A termékmegfelelőségi szabályoknak egyébként hatalmas hagyománya, kialakult szabályozási logikája és jól beállt intézményrendszere van az EU-ban – mondta Ződi Zsolt.

A jogalkotók mindenképpen egy átfogó szabályozást szerettek volna, de néhány terméktípust – például az autókat – nem vették bele a jogszabályba. Egy csomó facilitáló elem bekerült a jogalkotásba:

egyre szigorúbbak lettek a szabályozások, amiért az AI-ipar elkezdett panaszkodni, ezért bekerültek az ipart támogató rendelkezések is.

A kis- és mikrovállalkozások rengeteg könnyítést kapnak a szabályozás szerint, de Ződi Zsolt szerint ez a fejlesztés annyira nagy kaliberű, amit a kisebb vállalkozások lehet nem fognak tudni kivitelezni. A legproblematikusabb a „puha” követelmények erős számonkérése, amelyeket nagyon nehéz lesz kvantifikálható paraméterek hiányában betartani – ez komoly kockázatokat hordoz az AI-t fejlesztő cégek számára.

Egy adattudós először azt vizsgálja meg, hogy egy adathalmazból milyen összefüggéseket lehet levonni, majd ezután kezdi el kitalálni, hogy milyen típusú modell lenne arra alkalmas, hogy beletöltse az adatokat – mondta Vécsey Richárd Ádám mesterséges intelligencia fejlesztő és adattudós az egyik pódiumbeszélgetésen.

Meglátása szerint ahány fejlesztő, annyiféle MI-definíció létezik: szerinte például az régen rossz, ha egy fekete dobozként tekintünk az MI-re.

Az MI-modelleknek átláthatónak kell lenniük a bemenet és a kimenet tekintetében is, ezért van az adattudomány, hogy ezt biztosítsa.

Magas kockázatú iparágak közé sorolja

• a kritikus infrastruktúrát (például közúti lámpák irányítása),
• az oktatás-szakképzést (például diákok érzelmeinek vizsgálata),
• illetve a foglalkoztatást (például az MI segítségével értékeltetik az álláshirdetésre jelentkezőket) is.

Az AI Act alapján tiltott gyakorlatnak minősül a tudattalan döntéseink befolyásolása, illetve a tulajdonságalapú sebezhetőség kihasználása is ide tartozik.

Az AI zenekészítő programok rettenetesen szóltak két évvel ezelőtt, mára viszont már sokat fejlődtek, zenét már tud írni a mesterséges intelligencia (AI), szöveget azonban még nem, mondta a popkulturális paradigmaváltásról Császár Előd zenész, AI művész. 

– tette hozzá. 

Császár Előd mielőtt eljött a Néprajzi Múzeumba, reggel, otthon megírt egy szöveget, amihez különböző műfajokban zenék megalkotására kérte az AI-t. Az előadásában ezeket mutatta be, és a hangzásuk nagyon hasonlított, több magyar előadó most is a slágerlistákon lévő számaihoz.

Szerinte, aki azt mondja, hogy az AI nem jelent veszélyt, az nem mond igazat. Kreált egy videoklipet, amiben két macska szerepel, akik tudnak énekelni és a Pet Shop Boys zenekarhoz hasonlította őket. Császár Előd szerint ezekből a virtuális cicákból pillanatok alatt világsztárok is lehetnek a mesterséges intelligencia segítségével.