AI Summit 2024 – első nap

A mesterséges intelligencia (AI) évtizedek óta létezik, de csak az elmúlt néhány évben vált szélesebb körben elérhetővé és alkalmazhatóvá a kereskedelemben. A technológiai fejlődés felgyorsulásával a generatív rendszerek különösen nagy figyelmet kaptak.

Martin H. Thelle, az Implement Consulting Group vezető partnere előadásában három fontos tényezőt emelt ki a generatív rendszerekről:

• ezek a rendszerek képesek gyorsan és hatékonyan szűrni a felhasználónak szükséges adatokat;
• eközben egyszerűen használhatóak, hiszen a felhasználók köznyelvet alkalmazva, programozói tudás nélkül is tudnak dolgozni az AI-rendszerekkel – a programnyelv helyett a promtoláshoz kell érteni;
• az eszközök jelentős része online elérhető nyílt adatbázisokat használ, így széles körben hozzáférhetők a vállalkozások és a magánszemélyek számára egyaránt.

A generatív AI hatása már most is érezhető a gazdaságban, a Goldman Sachs elemzése szerint meg van benne a potenciál, hogy a következő évtizedeket teljesen felforgassa makrogazdasági és versenyképességi szempontból.

A következő évtized kezdetén már láthatjuk a gazdasági előnyöket azoknál az országoknál, akik már korán elkezdték használni a mesterséges intelligenciát a munkájuk során – óriási előnyben lesznek ezek az államok.

– hangsúlyozta Martin H. Thelle.

Magyarország bruttó hazai termékére (GDP) is hatással lehet a mesterséges intelligencia: 5 százalékos növekedés lehet a következő 10 évben.

A dán tanácsadó cég kutatása szerint a hazai gazdaságban jelen lévő munkák 37 százalékát nem érinti a mesterséges intelligencia, ide tartoznak például a baristák, fodrászok vagy az építőmunkások. Ugyanakkor 57 százalékos aránnyal vannak jelen azok a szakmák, amelyeket valamilyen szinten befolyásolhat az AI. Számításaik szerint mindössze 300 ezer állás van kifejezetten veszélyben az AI miatt.

Az MI minden területen rejthet kockázatokat – mondta előadásában Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft ügyvezető-helyettese az AI Act 2024 európai uniós szabályozásról. Ilyen lehet például, hogy 

• téves következtetésekre tud jutni, 
• illetve az átláthatatlan működése is. 

A kockázatok azonban eddig csak hézagosan váltak ismertté – például a ChatGPT vagy az önvezető autók. Problémát jelent az is, hogy

az MI-alkalmazások fejlesztéséhez és üzemetetéséhez jelentős számítási kapacitás, valamint nagy adatbázisokhoz való hozzáférés szükséges, ez pedig többek között az innováció terjedésének lassulásával járhat.

Az AI Act nem tartalmaz sem ágazati versenyjogi, sem támogatási szabályokat, azonban például kiterjeszti a hatályát a harmadik országban fejlesztett és onnan üzemeltetett MI-re is, ennek következtében alkalmas lehet a versenykorlátozás elleni fellépésre.

Vajda Viktor azt is elmondta, hogy az AI Act értelmében az uniós és a tagállami intézmények között megosztott hatáskör jön létre, a tagállami végrehajtás elsősorban klasszikus piacfelügyeleti hatósági feladatköröket jelent. A végrehajtás során kiemelten fontos lesz a hatósági kötelezés eszközein túli jogintézmények alkalmazása.

Az AI Act – ami a világ első MI-szabályozása – egy „termékmegfelelőségi jogszabály”, ami MI-rendszerek forgalomba hozatali követelményeit állapítja meg – fogalmazott előadásában 

Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az AI Act egyes MI-modellek tekintetében a fejlesztésre is megállapít szabályokat, amelyről azt várják, hogy azonos feltételeket teremtsen mindenki számára: 

cél, hogy a kisebb vállalatok se kerüljenek hátrányba, így a kkv-kon nagy a fókusz.

A rendelet védelmet biztosít a fogyasztók számára, illetve növeli a fogyasztók bizalmát is. Hátránya viszont, hogy bonyolult a szabályozása és bürokratikus akadályt képezhet. Az államtitkár elmondta, pozitív várakozással tekintenek az AI Act-re.

A Boston Dynamics robotkutyájával is képviselteti magát az AI Summiton.

Mindeközben egyébként Kínában terepharcra „képzik” a robotkutyákat: a kínai hadsereg Kambodzsával közös hadgyakorlata során mutatta be az új fegyvert.

Az AI és a jövő hadserege közti kapcsolat talán legnagyobb kérdése, hogy hogyan és mire tanítjuk, fejlesztjük a mesterséges intelligenciát, illetve, hogy egyáltalán mire használjuk majd a „gépeket”. A tavalyi konferencián is hot topic volt – ahogy most is téma lesz – a védelmi ipar és az AI összefonódása: az egyik kerekasztal-beszélgetésén a szakértők arra a kérdésre keresték a választ, hogy a mesterséges intelligenciával fegyverbe hívjuk-e a gyilkos robotokat – gyakorlatilag minden a szabályozáson múlna, viszont itt lehet, hogy van egy logikai probléma is.

A tavalyi AI Summiton Nagy Márton miniszter arról beszélt előadásában, hogy „a mesterséges intelligencia nem vezet minket, hanem segít és támogat, és azt szeretnénk, hogy ez így is maradjon”. Az immár nemzetgazdasági miniszter szerint ténykérdés, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni. Erről az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén beszélt, ahogy Magyarország teendőiről és feladatairól is. A tárcavezető szerint kétmillió magyart kell bevonni az AI-forradalomba – erről bővebben itt olvashat, a téma pedig ma is napirenden lesz.

Hétfőn „Kanyarban előz a technológia” címmel tartja a konferencia nyitóelőadását Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Addig is van olvasnivalónk az AI-ról: átalakítja az üzleti világot a mesterséges intelligencia forradalma.

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése magával hozta az új szabályozások megjelenését (például az EU AI Act), amelyek egyre nagyobb hatást gyakorolnak a vállalkozások életére. Ansgar Koene, az EY globális AI-etikai és szabályozási vezetője adott interjút az Economxnak az európai szabályozásról, az AI felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi aggályokról, valamint az AI Act vállalatokra gyakorolt hatásáról.