Mozart forog a sírjában
Az AI zenekészítő programok rettenetesen szóltak két évvel ezelőtt, mára viszont már sokat fejlődtek, zenét már tud írni a mesterséges intelligencia (AI), szöveget azonban még nem, mondta a popkulturális paradigmaváltásról Császár Előd zenész, AI művész.
Bele sem merek gondolni, hogy két év múlva mit tud majd a rendszer
– tette hozzá.
Császár Előd mielőtt eljött a Néprajzi Múzeumba, reggel, otthon megírt egy szöveget, amihez különböző műfajokban zenék megalkotására kérte az AI-t. Az előadásában ezeket mutatta be, és a hangzásuk nagyon hasonlított, több magyar előadó most is a slágerlistákon lévő számaihoz.
Szerinte, aki azt mondja, hogy az AI nem jelent veszélyt, az nem mond igazat. Kreált egy videoklipet, amiben két macska szerepel, akik tudnak énekelni és a Pet Shop Boys zenekarhoz hasonlította őket. Császár Előd szerint ezekből a virtuális cicákból pillanatok alatt világsztárok is lehetnek a mesterséges intelligencia segítségével.
Amit tudnia kell
-
18:442 hónapja frissítveAz AI nem tudja megmondani, mi az a magyar
-
17:132 hónapja frissítveMit változtat meg az AI az oktatásban?
-
16:122 hónapja frissítveMegtalálták a NAV-nál a pokolba vezető utat
-
15:412 hónapja frissítveNégy gonosz fenyegeti az egészségügyet
-
12:212 hónapja frissítveMilyen AI-t ajánl a bankoknak az MNB?
-
11:212 hónapja frissítveNavracsics Tibor: Az AI segítségével fejlesztenek egy magyar nagytérséget
Lassulhat az innováció?
Az MI minden területen rejthet kockázatokat – mondta előadásában Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft ügyvezető-helyettese az AI Act 2024 európai uniós szabályozásról. Ilyen lehet például, hogy
- téves következtetésekre tud jutni,
- illetve az átláthatatlan működése is.
A kockázatok azonban eddig csak hézagosan váltak ismertté – például a ChatGPT vagy az önvezető autók. Problémát jelent az is, hogy
az MI-alkalmazások fejlesztéséhez és üzemetetéséhez jelentős számítási kapacitás, valamint nagy adatbázisokhoz való hozzáférés szükséges, ez pedig többek között az innováció terjedésének lassulásával járhat.
Az AI Act nem tartalmaz sem ágazati versenyjogi, sem támogatási szabályokat, azonban például kiterjeszti a hatályát a harmadik országban fejlesztett és onnan üzemeltetett MI-re is, ennek következtében alkalmas lehet a versenykorlátozás elleni fellépésre.
Vajda Viktor azt is elmondta, hogy az AI Act értelmében az uniós és a tagállami intézmények között megosztott hatáskör jön létre, a tagállami végrehajtás elsősorban klasszikus piacfelügyeleti hatósági feladatköröket jelent. A végrehajtás során kiemelten fontos lesz a hatósági kötelezés eszközein túli jogintézmények alkalmazása.
Fókuszban a kisebb cégek
Az AI Act – ami a világ első MI-szabályozása – egy „termékmegfelelőségi jogszabály”, ami MI-rendszerek forgalomba hozatali követelményeit állapítja meg – fogalmazott előadásában
Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az AI Act egyes MI-modellek tekintetében a fejlesztésre is megállapít szabályokat, amelyről azt várják, hogy azonos feltételeket teremtsen mindenki számára:
cél, hogy a kisebb vállalatok se kerüljenek hátrányba, így a kkv-kon nagy a fókusz.
A rendelet védelmet biztosít a fogyasztók számára, illetve növeli a fogyasztók bizalmát is. Hátránya viszont, hogy bonyolult a szabályozása és bürokratikus akadályt képezhet. Az államtitkár elmondta, pozitív várakozással tekintenek az AI Act-re.
Robotkutya a Városligetben
A Boston Dynamics robotkutyájával is képviselteti magát az AI Summiton.
Mindeközben egyébként Kínában terepharcra „képzik” a robotkutyákat: a kínai hadsereg Kambodzsával közös hadgyakorlata során mutatta be az új fegyvert.
2020-ban ölt először a mesterséges intelligencia
Az AI és a jövő hadserege közti kapcsolat talán legnagyobb kérdése, hogy hogyan és mire tanítjuk, fejlesztjük a mesterséges intelligenciát, illetve, hogy egyáltalán mire használjuk majd a „gépeket”. A tavalyi konferencián is hot topic volt – ahogy most is téma lesz – a védelmi ipar és az AI összefonódása: az egyik kerekasztal-beszélgetésén a szakértők arra a kérdésre keresték a választ, hogy a mesterséges intelligenciával fegyverbe hívjuk-e a gyilkos robotokat – gyakorlatilag minden a szabályozáson múlna, viszont itt lehet, hogy van egy logikai probléma is.
Erre használja a többség a mesterséges intelligenciát
Megkezdődött a Néprajzi Múzeumban is az AI Summit 2024 konferencia.
Egy friss kutatás adatai szerint az emberek leggyakrabban szöveg fordítására, általános keresésre és a print életben felmerült kérdésekre veszik igénybe az AI-t.
Az AI hatalmas lökést adhat a gazdaságnak
A tavalyi AI Summiton Nagy Márton miniszter arról beszélt előadásában, hogy „a mesterséges intelligencia nem vezet minket, hanem segít és támogat, és azt szeretnénk, hogy ez így is maradjon”. Az immár nemzetgazdasági miniszter szerint ténykérdés, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni. Erről az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén beszélt, ahogy Magyarország teendőiről és feladatairól is. A tárcavezető szerint kétmillió magyart kell bevonni az AI-forradalomba – erről bővebben itt olvashat, a téma pedig ma is napirenden lesz.
Az AI forradalma átalakítja az üzleti világot
Hétfőn „Kanyarban előz a technológia” címmel tartja a konferencia nyitóelőadását Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Addig is van olvasnivalónk az AI-ról: átalakítja az üzleti világot a mesterséges intelligencia forradalma.
A mesterséges intelligencia gyors fejlődése magával hozta az új szabályozások megjelenését (például az EU AI Act), amelyek egyre nagyobb hatást gyakorolnak a vállalkozások életére. Ansgar Koene, az EY globális AI-etikai és szabályozási vezetője adott interjút az Economxnak az európai szabályozásról, az AI felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi aggályokról, valamint az AI Act vállalatokra gyakorolt hatásáról.