Három másodperc alatt megutáljuk egymást
Mire jut egymással a csúcsragadozó fekete párduc és egy kedves, de félénk mókus?
– erre a kérdésre is választ kaphattunk Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Starcz Ákos Zoltán, az Index.hu Zrt. vezérigazgatójának beszélgetéséből, ugyanis arra tettek kísérletet, hogy feloldják valahogy a munkahelyi generációs különbségeket. Egyébiránt Tari Annamária jellemezte a negyvenes főnököket nagy ragadozóként, miközben a Z generációt tükör előtt ülő, magát oroszlánként látó cicaként jellemezte.
Ugyanakkor azt is elismerte a szakpszichológus, hogy a Z generációnak nehéz dolga van a hibrid Y generációval szemben, amelyik a könyvespolc alá született, de már a web2-t használja, az offline-világ hagyatéka pedig az erőfeszítés, a lojalitás, valamint a kitartásra való képesség.
A Z ezzel szemben sokkal inkább a poker face mögé képes bújtatni az érzelmeit, ami az online jelenlét során alakult így, teljes ellentétesen a 70-es években született X-szel, amely inkább feladatorientált.
A fogyasztói társadalom mellé megérkezett az információs kor
– magyarázta Tari Annamária, hogy miért idegesíti ennyire a z X generációt az Y, amely sokkal inkább jól érezné magát a munkahelyén, és simán leírja, hogy a főnöke „hülye”.
Ez a munkahelyen egyébként azt is jelenti, hogy a verbális kommunikáció már egy szupererő, és miközben az X személyesen kommunikálni, az Y nem érti, miért nem lehet azt megtenni írásban – fogalmazott, hozzátéve: az Y generáció a social médiának köszönhetően az azonnali visszajelzés nemzedéke lett, annak elmaradása pedig szorongást, és kilépést eredményez.
Tari Annamária fontosnak nevezte a vizuális szcénát is, az első benyomás lett a legfontosabb az állásinterjún. Így történhet meg, hogy a kérdező X és a jelentkező Y már három másodperc alatt megutálja egymást, pedig még meg sem szólaltak. A szakpszichológus szerint kölcsönösségre és kooperációra van szükség a generációs szembenállás leküzdéséhez, amit úgy foglalt össze, hogy legyünk jófejek.
Amit tudnia kell
-
16:546 hónapja frissítveNem is fizetett olyan jól az állampapír
-
16:176 hónapja frissítveAz atomenergiára mindig csak akkor gondolunk, amikor energiakrízis van
-
15:156 hónapja frissítveBalogh Levente: A KGST felbontása nem volt jó ötlet
-
14:516 hónapja frissítveNem az AI a jövő, hanem a kvantumszámítógép
-
10:546 hónapja frissítveOrbán Balázs: Csökkentsük a függést Németországtól és az euróövezettől!
-
09:426 hónapja frissítveKovács Zoltán: Magyarország felkészül, jön az uniós soros elnökség
Továbbra is a bérezés az elsődleges szempont
A vállalkozásoknak el kell dönteniük, hogy rövid távon szeretnének növekedni, majd kilépnek, vagy inkább lassan és folyamatosan fejlődnek – mondta Lévai Bálint, a BioTechUSA vezérigazgatója, tulajdonosa.
„Mi olyan tőkével próbálunk növekedni, ami biztosítja a hosszú távú, organikus növekedést”
– tette hozzá. Lévai Bálint szerint egy multinacionális vállalatnál a belső politika nagyon el tudja vinni a fókuszt a lényegről, a cég tevékenységéről.
„A vállalatvezetési kultúrában egyre jobban harcolunk a képzett munkaerőért” – mondta. Szerinte versenyképes bérezést és modern, kellemes környezetet kell biztosítani, ahova szívesen mennek be dolgozni az emberek. A jó juttatási csomag megléte alapvető, utána következik minden más.
A BioTechUSA generációváltásáról elmondta: nagyon boldog lenne, ha a gyermekei átvennék a vállalkozást, ugyanakkor nem támaszt elvárásokat.
Nagy szakadék van az innovációban Európa-szerte
Nagyjából lakosságarányosan az Európai Uniós források huszadát hozza csak el Magyarország, a források lehívhatóságát jellemzően az országok versenyképessége határozza meg – mondta Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa.
A közvetlen uniós források alacsony kihasználtsága kapcsán, a Horizont Európa programokkal kapcsolatban Rottenbacher Ádám, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet ügyvezető igazgatója elmondta, a Horizont teljes költségvetésének a fél százalékát tudja Magyarország elhozni. Kiemelte: a Horizont Európa az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja, amely a 2021 és 2027 közötti időszakra szól.
A program 95,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A források alacsony lehívása régiós probléma, hasonlóan kevés forrás jut nem csak Magyarországnak, de Csehországnak is, tette hozzá.
A magyar cégek többek között azért nem pályáznak eleget, mert hiányosak a nemzetközi kapcsolataik és információhiány jellemzi a vállalkozásokat – mondta Fellegi Áron, az EuroAtlantic Zrt. alelnöke.
Példaként elhangzott, hogy az innováció egy rendszeres eleme a pályázatoknak – mondta Petri Bernadett, hozzátette a zöld átállás területén Magyarország meglepően jól teljesít, de az Országos Onkológia Intézet is például 300 százalékkal több forrás tudott lehívni.
Javaslatok között a kerekasztal résztvevői megfogalmazták: hogy a cégek vegyék végig a vállalkozásaik fejlesztési koncepcióit és ezután nézzék át az aktuálisan elérhető brüsszeli pályázatokat.
Fellegi Áron: Érdemes a közvetlen uniós pályázatok felé fordulni
Az elmúlt évtized hazai támogatási környezetében a vállalati szektor széles skálán mozgó támogatások közül válogathatott, mind a hazai, mind az uniós források tekintetében – mondta előadásában Fellegi Áron. Az EuroAtlantic alelnöke szerint
ezer milliárdos nagyságrendben kaptak támogatást a hazai cégek.
A gazdasági környezet megváltozott a háború és az energiaválság miatt, ezért a magyar pályázati piac beszűkült, de a nehéz helyzet ellenére megjelenő lehetőségek biztosan nem fogják tudni lefedni teljes egészében a piaci igényeket. Emiatt érdemes a közvetlen uniós források irányába fordulni. Széles kedvezményezetti kör kaphat iparágakon átívelő finanszírozási lehetőséget, amely jelentős tényező a versenyképességben.
Ezeknek a brüsszeli forrásoknak a legnagyobb erénye a kiszámíthatóság, ismerjük az előző kiírás formáit is, tehát nagy valószínűséggel előre lehet következtetni a feltételrendszerre és az elbírálás szempontjaira is.
A horizontális szakpolitikában a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a társadalmi fejlődés a főbb irányvonalak. A pályázni kívánók gondolkodhatnak termékinnovációban, eljárásinnovációban, marketinginnovációban, illetve szervezési innovációban. A pályázás során pedig hangsúlyosan figyelni kell arra, hogy az innovációs tartalmat megjelenítsék a dokumentumokban.
Az EU folyamatosan törekszik az innováció ösztönzésére, ennek kapcsán a következő pályázati programokkal találkozhatunk:
- Horizon Europe
- Digital Europe
- European Defense Fund
- Connecting Europe Facility
- LIFE
- Innovation Fund
- IPCEI
Fellegi Áron szerint ezekre a programokra a magyar piaci szereplőknek mindenképpen érdemes figyelni.
Kovács Zoltán: Magyarország felkészül, jön az uniós soros elnökség
2011-ben már volt Magyarország az Európai Unió soros elnöke, most pedig egy újabb soros elnökségre készülünk – mondta Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Ez az elnökség nem olyan mint 2011-es volt, mert nem kell kapkodni, alaposan jól előkészítve tudják az uniós elnökség tematikáját, fókuszait előkészíteni. Trió elnökségek vannak most, ez azt jelenti, hogy másik két országgal, a spanyolokkal és a belga partnerekkel van Magyarország egy ciklusban, tette hozzá Kovács Zoltán.
Az államtitkár a magyar prioritások között említette a versenyképességet. Konzervatív, kereszténydemokrata, pragmatikus és megújulást hozó formában lehet erről beszélni. Az oktatástól a befektetésekig be fogják mutatni, hogy hogyan lehet másképp is gondolkodni a versenyképességről. Kiemelte:
az Európai Unió versenyképessége egyébként is megbillent, az elmúlt időszakban a válságok miatt, és az uniós pénzek visszatartása pedig további problémát jelent Magyarország számára.
A soros elnökség alatt 200 program szerepel a prioritások között. Többek között 17 informális miniszteri csúccsal és egy informális európai csúccsal és egy informális politikai közösséggel is készülnek. Az unió valós problémáiról fognak egyeztetni, be akarják mutatni a magyar jó gyakorlatokat. A rendezvények zöme a Várkert Bazárban lesz, de szerepet kap a Magyar Zene Háza is. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlása kapcsán pedig elmondta: fontos Budapest megközelíthetősége. Erre is komoly hangsúlyt kell helyezni, példaként említette, hogy a WizzAir duplázni fogja a Brüsszelből érkező járatait.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban elmondta:
amikor Magyarországot azzal vádolják, hogy rendszerszintű problémák lennének az EU-s források felhasználásával, az nem igaz. Még fél milliárd euró fog érkezni Magyarországra, de jelenleg négyéves csúszásban vagyunk.
A 2021-2027-es forrásokról azt mondta, hogy későn indult el a források kifizetése, Magyarországnak járó források nagysága 21,8 milliárd euró.
Hamarosan kezdünk!
Délelőtt két teremben zajlanak az előadások, pódiumbeszélgetések. 9 órakor a NextGen teremben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, míg a Future Innovation teremben Kovács Zoltán államtitkár előadásával indul a konferencia.
A részletes programot ezen a linken találja.
Hamarosan kezdünk!
AI Summit
Tavaly ősszel szintén a Magyar Zene Házában tartottuk az Economx AI Summit 2023 rendezvényét, a régió legnagyobb AI-konferenciáját, ahol számos rangos vendég, meghatározó politikai és gazdasági döntéshozó, valamint elismert kutatók, tudósok vettek részt.
A rendezvényről szóló tudósításainkat, cikkeinket ezen a linken találja.