Nincsen felzárkózás versenyképességi láb nélkül
Az uniós források már itt vannak, de érdemes megnézni, hogy egyáltalán milyen források járnak nekünk – mondta Greinstretter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Agrár, kohéziós, valamint Covid- és energiaválságra adott helyreállítási pénzekkel számolhatunk Brüsszel irányából. Az agrár célú folyósítások hazánk számára járnak, a finanszírozás biztosított. A kohéziós pénzek rendelkezésre állnak, a felhasználásukhoz szükséges programokat az EU elfogadta.
A három szegmensbe érkező pénzek különböző módon érkeznek. Az agrárnál ez pályázatok alapján megy – közölte Tóth Tamás, az EAC Zrt. szakértője. A kohéziós pénzeknél az időbeliségi részt is figyelembe kell venni, de ezen források 98 százaléka itthon van, körülbelül fél milliárd hiányzik még. Hazánkba eddig körülbelül 5 százaléka érkezett meg a forrásoknak az előleggel együtt, ezzel a csehek után mi vagyunk a másodikak, akik a legtöbb forrást teljesítményalapon le tudták hívni. Az RRF esetében egyelőre csak előleget kapott Magyarország, ez a források 13 százalékát jelenti, ami azért nem kevés összeg – húzta alá a szakértő.
Tóth Tamás azzal folytatta, hogy a versenyképesség és az innováció beruházásokat igényel, ennek mentén kötelező volt a források harmadát ezen szempontok alapján meghatározni. Foglalkoztatottságban, iparági bontásokban a prioritások makrogazdasági szinten is megjelennek. Helyi, önkormányzati szinten is foglalkozni ezekkel a dolgokkal, a felzárkóztatás nem lehetséges, ha nincsen versenyképességi láb és hatékonyságjavulás.
Az államtitkár szerint a kohéziós forrásokra nem lehet mondani, hogy kevés, de nem is sok, emiatt nagyon fókuszáltan kell felhasználni ezeket a pénzeket. A felzárkóztatás problémáját például eddig nem sikerült megoldani és óriási hangsúlyt kell fektetni a zöld átállásra és a digitalizációra egyaránt.
Az EAC szakértője arról számolt be, hogy a források egy része az energiaátállásra koncentrál majd, így a fosszilis anyagok lecserélése, okosmérők használata, megújuló energia előtérbe helyezése, de nagyon kell figyelni, hogy a források kapcsán mi elszámolható.
Amit tudnia kell
-
16:547 hónapja frissítveNem is fizetett olyan jól az állampapír
-
16:177 hónapja frissítveAz atomenergiára mindig csak akkor gondolunk, amikor energiakrízis van
-
15:157 hónapja frissítveBalogh Levente: A KGST felbontása nem volt jó ötlet
-
14:517 hónapja frissítveNem az AI a jövő, hanem a kvantumszámítógép
-
10:547 hónapja frissítveOrbán Balázs: Csökkentsük a függést Németországtól és az euróövezettől!
-
09:427 hónapja frissítveKovács Zoltán: Magyarország felkészül, jön az uniós soros elnökség
Továbbra is a bérezés az elsődleges szempont
A vállalkozásoknak el kell dönteniük, hogy rövid távon szeretnének növekedni, majd kilépnek, vagy inkább lassan és folyamatosan fejlődnek – mondta Lévai Bálint, a BioTechUSA vezérigazgatója, tulajdonosa.
„Mi olyan tőkével próbálunk növekedni, ami biztosítja a hosszú távú, organikus növekedést”
– tette hozzá. Lévai Bálint szerint egy multinacionális vállalatnál a belső politika nagyon el tudja vinni a fókuszt a lényegről, a cég tevékenységéről.
„A vállalatvezetési kultúrában egyre jobban harcolunk a képzett munkaerőért” – mondta. Szerinte versenyképes bérezést és modern, kellemes környezetet kell biztosítani, ahova szívesen mennek be dolgozni az emberek. A jó juttatási csomag megléte alapvető, utána következik minden más.
A BioTechUSA generációváltásáról elmondta: nagyon boldog lenne, ha a gyermekei átvennék a vállalkozást, ugyanakkor nem támaszt elvárásokat.
Nagy szakadék van az innovációban Európa-szerte
Nagyjából lakosságarányosan az Európai Uniós források huszadát hozza csak el Magyarország, a források lehívhatóságát jellemzően az országok versenyképessége határozza meg – mondta Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa.
A közvetlen uniós források alacsony kihasználtsága kapcsán, a Horizont Európa programokkal kapcsolatban Rottenbacher Ádám, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet ügyvezető igazgatója elmondta, a Horizont teljes költségvetésének a fél százalékát tudja Magyarország elhozni. Kiemelte: a Horizont Európa az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja, amely a 2021 és 2027 közötti időszakra szól.
A program 95,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A források alacsony lehívása régiós probléma, hasonlóan kevés forrás jut nem csak Magyarországnak, de Csehországnak is, tette hozzá.
A magyar cégek többek között azért nem pályáznak eleget, mert hiányosak a nemzetközi kapcsolataik és információhiány jellemzi a vállalkozásokat – mondta Fellegi Áron, az EuroAtlantic Zrt. alelnöke.
Példaként elhangzott, hogy az innováció egy rendszeres eleme a pályázatoknak – mondta Petri Bernadett, hozzátette a zöld átállás területén Magyarország meglepően jól teljesít, de az Országos Onkológia Intézet is például 300 százalékkal több forrás tudott lehívni.
Javaslatok között a kerekasztal résztvevői megfogalmazták: hogy a cégek vegyék végig a vállalkozásaik fejlesztési koncepcióit és ezután nézzék át az aktuálisan elérhető brüsszeli pályázatokat.
Fellegi Áron: Érdemes a közvetlen uniós pályázatok felé fordulni
Az elmúlt évtized hazai támogatási környezetében a vállalati szektor széles skálán mozgó támogatások közül válogathatott, mind a hazai, mind az uniós források tekintetében – mondta előadásában Fellegi Áron. Az EuroAtlantic alelnöke szerint
ezer milliárdos nagyságrendben kaptak támogatást a hazai cégek.
A gazdasági környezet megváltozott a háború és az energiaválság miatt, ezért a magyar pályázati piac beszűkült, de a nehéz helyzet ellenére megjelenő lehetőségek biztosan nem fogják tudni lefedni teljes egészében a piaci igényeket. Emiatt érdemes a közvetlen uniós források irányába fordulni. Széles kedvezményezetti kör kaphat iparágakon átívelő finanszírozási lehetőséget, amely jelentős tényező a versenyképességben.
Ezeknek a brüsszeli forrásoknak a legnagyobb erénye a kiszámíthatóság, ismerjük az előző kiírás formáit is, tehát nagy valószínűséggel előre lehet következtetni a feltételrendszerre és az elbírálás szempontjaira is.
A horizontális szakpolitikában a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a társadalmi fejlődés a főbb irányvonalak. A pályázni kívánók gondolkodhatnak termékinnovációban, eljárásinnovációban, marketinginnovációban, illetve szervezési innovációban. A pályázás során pedig hangsúlyosan figyelni kell arra, hogy az innovációs tartalmat megjelenítsék a dokumentumokban.
Az EU folyamatosan törekszik az innováció ösztönzésére, ennek kapcsán a következő pályázati programokkal találkozhatunk:
- Horizon Europe
- Digital Europe
- European Defense Fund
- Connecting Europe Facility
- LIFE
- Innovation Fund
- IPCEI
Fellegi Áron szerint ezekre a programokra a magyar piaci szereplőknek mindenképpen érdemes figyelni.
Kovács Zoltán: Magyarország felkészül, jön az uniós soros elnökség
2011-ben már volt Magyarország az Európai Unió soros elnöke, most pedig egy újabb soros elnökségre készülünk – mondta Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Ez az elnökség nem olyan mint 2011-es volt, mert nem kell kapkodni, alaposan jól előkészítve tudják az uniós elnökség tematikáját, fókuszait előkészíteni. Trió elnökségek vannak most, ez azt jelenti, hogy másik két országgal, a spanyolokkal és a belga partnerekkel van Magyarország egy ciklusban, tette hozzá Kovács Zoltán.
Az államtitkár a magyar prioritások között említette a versenyképességet. Konzervatív, kereszténydemokrata, pragmatikus és megújulást hozó formában lehet erről beszélni. Az oktatástól a befektetésekig be fogják mutatni, hogy hogyan lehet másképp is gondolkodni a versenyképességről. Kiemelte:
az Európai Unió versenyképessége egyébként is megbillent, az elmúlt időszakban a válságok miatt, és az uniós pénzek visszatartása pedig további problémát jelent Magyarország számára.
A soros elnökség alatt 200 program szerepel a prioritások között. Többek között 17 informális miniszteri csúccsal és egy informális európai csúccsal és egy informális politikai közösséggel is készülnek. Az unió valós problémáiról fognak egyeztetni, be akarják mutatni a magyar jó gyakorlatokat. A rendezvények zöme a Várkert Bazárban lesz, de szerepet kap a Magyar Zene Háza is. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlása kapcsán pedig elmondta: fontos Budapest megközelíthetősége. Erre is komoly hangsúlyt kell helyezni, példaként említette, hogy a WizzAir duplázni fogja a Brüsszelből érkező járatait.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban elmondta:
amikor Magyarországot azzal vádolják, hogy rendszerszintű problémák lennének az EU-s források felhasználásával, az nem igaz. Még fél milliárd euró fog érkezni Magyarországra, de jelenleg négyéves csúszásban vagyunk.
A 2021-2027-es forrásokról azt mondta, hogy későn indult el a források kifizetése, Magyarországnak járó források nagysága 21,8 milliárd euró.
Hamarosan kezdünk!
Délelőtt két teremben zajlanak az előadások, pódiumbeszélgetések. 9 órakor a NextGen teremben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, míg a Future Innovation teremben Kovács Zoltán államtitkár előadásával indul a konferencia.
A részletes programot ezen a linken találja.
Hamarosan kezdünk!
AI Summit
Tavaly ősszel szintén a Magyar Zene Házában tartottuk az Economx AI Summit 2023 rendezvényét, a régió legnagyobb AI-konferenciáját, ahol számos rangos vendég, meghatározó politikai és gazdasági döntéshozó, valamint elismert kutatók, tudósok vettek részt.
A rendezvényről szóló tudósításainkat, cikkeinket ezen a linken találja.