Business Talks '24

– fogalmazott előadásában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Választ kell találnunk arra a kérdésre, hogy mi történik azzal a rendszerrel, ami az utóbbi évtizedekben jellemezte a világot, illetve arra is, hogy mire kell felkészíteni a hazánkat.

„A neoliberális eszmerendszernek vége van” – szögezte le Orbán Balázs, mindezt azzal magyarázva, hogy 

fenntarthatatlanná vált a nagyhatalmi berendezkedés az Egyesült Államok és Kína, valamint a fejlett és a fejlődő országok között.

Ennek eredményeként blokkosodásra, nagyhatalmi küzdelmekre, új erőközpontok, középhatalmak felemelkedésére kell számítani, és dönteni kell a nyitás vagy a bezárkózás között.

Hazánkat munkaalapú társadalomként, komplex és nyitott gazdaságként írta le a kormányfő tanácsadója, és feladatként határozta meg Magyarország versenyképességének növelése érdekében, hogy csökkentsük a függőségünket az euróövezet és az alulteljesítő Németország irányába, mert beragadunk a közepes fejlett státuszban. Hozzátéve: „a vasfüggöny egyik vagy másik oldalán sem rózsás az élet”.

Orbán Balázs arról is beszélt, hogy a Világbank mérése szerint hazánk már a fejlett országok közé tartozik, 19 ezer dollár GNI/fő befektetési értékkel, de úgy látja, hazánknak kulcsállamá kell válnia, és 2030-ra meg kell célozni a 40 ezer dollár GNI/főt szintet.

Az előadáson elhangzottak konkrét kormányzati vállalások is 2030-ra:

• a GDP arányos export érje el a 100 százalékot, a beruházási ráta pedig a 25 százalékot;
• a foglalkoztatási ráta 85 százalék legyen;
• a hazai beszállítói kör minimum 50 százalékot tegyen ki;
• minimum negyven nemzeti bajnok vállalkozás működjön;
• húszezer exportképes kkv termeljen hazánkban (jelenleg 12 ezer exportál érdemben);
• a profitegyenleg-hiány lenullázódjon.

Nagyjából lakosságarányosan az Európai Uniós források huszadát hozza csak el Magyarország, a források lehívhatóságát jellemzően az országok versenyképessége határozza meg – mondta Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa.

A közvetlen uniós források alacsony kihasználtsága kapcsán, a Horizont Európa programokkal kapcsolatban Rottenbacher Ádám, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet ügyvezető igazgatója elmondta, a Horizont teljes költségvetésének a fél százalékát tudja Magyarország elhozni. Kiemelte: a Horizont Európa az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja, amely a 2021 és 2027 közötti időszakra szól.

A program 95,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A források alacsony lehívása régiós probléma, hasonlóan kevés forrás jut nem csak Magyarországnak, de Csehországnak is, tette hozzá.

A magyar cégek többek között azért nem pályáznak eleget, mert hiányosak a nemzetközi kapcsolataik és információhiány jellemzi a vállalkozásokat – mondta Fellegi Áron, az EuroAtlantic Zrt. alelnöke. 

Példaként elhangzott, hogy az innováció egy rendszeres eleme a pályázatoknak – mondta Petri Bernadett, hozzátette a zöld átállás területén Magyarország meglepően jól teljesít, de az Országos Onkológia Intézet is például 300 százalékkal több forrás tudott lehívni.

Javaslatok között a kerekasztal résztvevői megfogalmazták: hogy a cégek vegyék végig a vállalkozásaik fejlesztési koncepcióit és ezután nézzék át az aktuálisan elérhető brüsszeli pályázatokat.

Az elmúlt évtized hazai támogatási környezetében a vállalati szektor széles skálán mozgó támogatások közül válogathatott, mind a hazai, mind az uniós források tekintetében – mondta előadásában Fellegi Áron. Az EuroAtlantic alelnöke szerint 

ezer milliárdos nagyságrendben kaptak támogatást a hazai cégek.

A gazdasági környezet megváltozott a háború és az energiaválság miatt, ezért a magyar pályázati piac beszűkült, de a nehéz helyzet ellenére megjelenő lehetőségek biztosan nem fogják tudni lefedni teljes egészében a piaci igényeket. Emiatt érdemes a közvetlen uniós források irányába fordulni. Széles kedvezményezetti kör kaphat iparágakon átívelő finanszírozási lehetőséget, amely jelentős tényező a versenyképességben.

Ezeknek a brüsszeli forrásoknak a legnagyobb erénye a kiszámíthatóság, ismerjük az előző kiírás formáit is, tehát nagy valószínűséggel előre lehet következtetni a feltételrendszerre és az elbírálás szempontjaira is.

A horizontális szakpolitikában a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a társadalmi fejlődés a főbb irányvonalak. A pályázni kívánók gondolkodhatnak termékinnovációban, eljárásinnovációban, marketinginnovációban, illetve szervezési innovációban. A pályázás során pedig hangsúlyosan figyelni kell arra, hogy az innovációs tartalmat megjelenítsék a dokumentumokban.

Az EU folyamatosan törekszik az innováció ösztönzésére, ennek kapcsán a következő pályázati programokkal találkozhatunk:

• Horizon Europe
• Digital Europe
• European Defense Fund
• Connecting Europe Facility
• LIFE
• Innovation Fund
• IPCEI

Fellegi Áron szerint ezekre a programokra a magyar piaci szereplőknek mindenképpen érdemes figyelni.

2011-ben már volt Magyarország az Európai Unió soros elnöke, most pedig egy újabb soros elnökségre készülünk – mondta Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Ez az elnökség nem olyan mint 2011-es volt, mert nem kell kapkodni, alaposan jól előkészítve tudják az uniós elnökség tematikáját, fókuszait előkészíteni. Trió elnökségek vannak most, ez azt jelenti, hogy másik két országgal, a spanyolokkal és a belga partnerekkel van Magyarország egy ciklusban, tette hozzá Kovács Zoltán.

Az államtitkár a magyar prioritások között említette a versenyképességet. Konzervatív, kereszténydemokrata, pragmatikus és megújulást hozó formában lehet erről beszélni. Az oktatástól a befektetésekig be fogják mutatni, hogy hogyan lehet másképp is gondolkodni a versenyképességről. Kiemelte: 

az Európai Unió versenyképessége egyébként is megbillent, az elmúlt időszakban a válságok miatt, és az uniós pénzek visszatartása pedig további problémát jelent Magyarország számára.

A soros elnökség alatt 200 program szerepel a prioritások között. Többek között 17 informális miniszteri csúccsal és egy informális európai csúccsal és egy informális politikai közösséggel is készülnek. Az unió valós problémáiról fognak egyeztetni, be akarják mutatni a magyar jó gyakorlatokat. A rendezvények zöme a Várkert Bazárban lesz, de szerepet kap a Magyar Zene Háza is. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlása kapcsán pedig elmondta: fontos Budapest megközelíthetősége. Erre is komoly hangsúlyt kell helyezni, példaként említette, hogy a WizzAir duplázni fogja a Brüsszelből érkező járatait.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban elmondta: 

A 2021-2027-es forrásokról azt mondta, hogy későn indult el a források kifizetése, Magyarországnak járó források nagysága 21,8 milliárd euró.

Délelőtt két teremben zajlanak az előadások, pódiumbeszélgetések. 9 órakor a NextGen teremben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, míg a Future Innovation teremben Kovács Zoltán államtitkár előadásával indul a konferencia.

A részletes programot ezen a linken találja.

Hamarosan kezdünk!

Tavaly ősszel szintén a Magyar Zene Házában tartottuk az Economx AI Summit 2023 rendezvényét, a régió legnagyobb AI-konferenciáját, ahol számos rangos vendég, meghatározó politikai és gazdasági döntéshozó, valamint elismert kutatók, tudósok vettek részt.

A rendezvényről szóló tudósításainkat, cikkeinket ezen a linken találja.