Kifektetésben Magyarország és Csehország az élen
Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója azzal kezdte a konferencia utolsó kerekasztalbeszélgetését, hogy
Magyarország egy korlátozott méretű piac, ezért ha valaki többet akar termelni vagy befektetni, akkor mindenképpen az országhatáron kívülre kell mennie.
A piac mérete rendkívül meghatározó, például nem Lengyelország jár az élén a kifektetések tekintetében a GDP arányában a régióban, hanem Magyarország és Csehország.
Több nyugati országban azonban ennél is jóval magasabb ez az arány, Ausztriában például 60 százalék. A kifektetések során azt tartja a legnagyobb veszélynek, hogy nincsenek tisztában minden információval, illetve az integrálás is nagy veszélyforrás lehet, nagyon sok pénzt el lehet ezzel veszteni.
Szekeres Viktor, a Gloster Infokommunikációs Nyrt. elnök-tulajdonosa szerint bármikor lehet úgy érezni, hogy már kinőttük a piacunkat, ez iparágonként változik, a technológiai ipar például önmagában is egy nemzetközi környezetben zajlik. Egy hasonlattal úgy érzékeltette a kifektetés után létrejövő helyzetet, hogy
nem mindegy, hogy a Balatonon hajózunk vagy az Atlanti-óceánon.
Meglátása szerint szerencsés valahol az EUrópai Unióban elkezdeni a kifektetést, a csatlakozással együtt ugyanis lezajlott egy jogharmonizációs folyamat.
Szabó Zsolt, a BDO Corporate Finance igazgatója szerint a magyar kkv-knak már megvan ahhoz a tapasztalata, hogy exportáljanak, számukra egy gyorsítópályát teremthet a nemzetközi terjeszkedés. Nyugat felé terjeszkedni azért lehet előny, ha például elég innovatív vagy, mert kevésbé árérzékeny az ottani piac.
Az elmúlt 30 évben a Balatonnak kellett „magához térnie”
Északnyugat-Magyarország speciális földrajzi helyzetben van, a rendszerváltás körüli gazdasági folyamatok pedig egy cezúrát jelentettek – mondta Czunyiné Bertalan Judit a régióért felelős fejlesztési kormánybiztos.
A régiós megyeszékhelyek a 90-es években jól fogtak hozzá a helyi gazdaságfejlesztéshez, a Balatonnak kellett inkább magához térnie az elmúlt 30 évben, amellett, hogy komoly kérdéseket vet fel, elbírja-e egyáltalán a fogyasztók által kívánt turisztikai fejlesztéseket. Szerinte messziről szép, ami látszik, de belülről más problémák vannak, egyfajta lakmuszpapírként működik a régió: ha az európai gazdaság lefelé mozdul, akkor a régió is.
Területfejlesztési szempontból kell egy felelős a Balatonnak, ezen már dolgoznak a minisztériummal.
Megindult a városi infrastruktúra fejlesztése, az állami infrastruktúra beruházások azonban évekig, sőt sok helyen évtizedekig elmaradtak, azóta ez elindult, de nem lehet ezeket a lemaradásokat gyorsan behozni. Ez a térség úgy dinamikus, hogy klasszikus értelemben vett tudományegyeteme nincsen, az újkori alapítású egyetemeken inkább a gyakorlatorientált képzés, a piaci igényeknek megfelelő oktatás zajlik.
Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke szerint fontos arról beszélgetni, hogy jót tesznek-e a sajtóban megjelent cikkek a balatoni magas árakról.
A Balaton ma már egy európai szintű turisztikai célpont, szinte európai szintű fizetésekkel.
Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbi miatt a dolgozók közül nagyon sokan el is hiszik azt, hogy már ennyit is érnek. A feldolgozóiparban azokat a kisvállalkozásokat is kellene támogatni, akik közvetlenül a turistáknak értékesítenek, finanszírozása oldalról így még vannak hiányosságok.
Navracsics Tibor: Regionális dráma zajlik
„A magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal”
– jelentette ki Navracsics Tibor a konferenciát megnyitó előadásában, melyben a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a regionális szintű támogatási politika fontosságát hangsúlyozta az Európai Unióban jelenleg érvényesülő központosított struktúrával szemben.
A miniszter példaként Budapest és Pest vármegye közti különbséget hozta fel: az egy főre jutó GDP uniós átlagának a 158 százalékát termeli ki Budapest, míg Pest vármegye mindössze az uniós átlag 65 százalékán működik.
Észak-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon pedig „regionális dráma zajlik”.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent.
A területfejlesztési miniszter ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez nem pusztán magyar sajátosság, a régiónk minden államában elsősorban a fővárosok és a vonzáskörzetük fejlődik.
Az új magyar területfejlesztési politika, ami nagy-, közép- és kisvárosi vonzáskörzetekre, illetve a perifériákra osztja majd hazánkat, a régiós szintű felzárkózásban segíthet majd Navracsics Tibor reményei szerint.
Előadásában kiemelte azt is, hogy
2014 és 2020 között hazánk az európai uniós források 98 százalékát tudta lehívni, ezzel a második helyen végzett a Csehország mögött (98,2 százalék),
és jóval megelőzte az utolsó helyezett Dániát (73,6 százalék).