Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
„Nehéz optimistának lenni”
Kónya István szerint az „óvatossági motívum” a legfontosabb tétel a megfigyelt jelenségek mögött. A Corvinus Doktori Iskolák vezetője a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a háztartások különböző sokkok – ami lehet tartós jövedelmi sokk vagy amikor megnövekszik a bizonytalanság a környezetükben, például az aggregált bizonytalanság – hatására többet takarítanak meg.
Az általános gazdasági bizonytalanság a legfontosabb,
ami például a magas infláció következtében alakulhat ki. Kónya elmondása szerint nehéz optimistának lenni, nem lát gyors és látványos kilábalást ebből.
Pásztor Szabolcs szerint a közgazdaságtanban gyakran elmarad, hogy milyen a háztartás, amire épül a modell.
Ennek következtében alakul ki Magyarországon egy konzervatív költekezési megtakarítási szemlélet
– fogalmazott az Oeconomus kutatási igazgatója, aki szerint ezt a régmúlt is magyarázza, amikor is piactagadó, túlzott fogyasztást befeketítő szemlélet alakult ki, ami az idősebb korosztálynál megmaradhatott. Ezért nem biztos, hogy jelentősen meg fog indulni a fogyasztás az infláció mérséklődése esetében. Ha háború van a kontinensen belül, a fogyasztók kétszer meggondolják a költéseiket. A magyar fogyasztó a bővülő forrásokra úgy reagál, hogy kézzel fogható eszközökben takarít meg – ingatlanokban.
„Magas a költségvetési hiány”
– jelentette ki Pogátsa Zoltán. A közgazdász szerint nem szerencsés, hogy a magyar költségvetés ennyire „áfa-nehéz”, ugyanis válságok idején mindig bezuhannak az áfa-bevételek. A kiadási oldalon az a legnagyobb tényező, hogy magasak a kamatok – az a kérdés, hogy milyen ütemben lehet ezeket csökkenteni. Annak pedig objektív korlátai vannak, hogy gyorsan jöjjenek le a kamatok. „Megduplázódott a kockázati felár, a magyar energiapolitikai kitettség hatalmasan nagy” – mondta Pogátsa Zoltán, aki úgy véli, hogy a geopolitikai konfliktusok sűrűbbek lesznek, ami szintén nem segíti a kockázati felárakat.
Kónya István szerint a munkajövedelmet is elfogyasztjuk.
A fogyasztási adó preferálása esetén az a helyzet, hogy nem az a fő érv, hogy a munkát segítjük, és a fogyasztást csökkentjük, hanem hogy azt könnyebb behajtani.
A Corvinus Doktori Iskolák vezetője elmondta azt is, hogy 3 százalék körül tartották a magyar költségvetési hiányt, ami nem egy jó szám – Kónya szerint inkább politikai, mint gazdasági döntés, hogy mennyi lesz a hiány, ami a prioritásoktól függ, attól, hogy mit fognak vissza jobban.
Aki többet fogyaszt, az több adót is fizet – viszont a társadalom nagy részének alig nőtt a fizetése
Az áfabevételek növekedéséhez újra kellene indulnia a keresletnek, a bérekhez kötődő bevételek kapcsán pedig az volt meglepő az elmúlt két évben, hogy milyen gyorsan nőnek a nominálbérek
– kezdte az egyik pódiumbeszélgetést Pogátsa Zoltán közgazdász.
A társadalom alsó 70 százaléknak viszont szinte semmit nem nőtt a fizetése,
állampapírt is csak a felső három jövedelmi tizedben lévők tudtak venni, az egyenlőtlen elosztás így hátráltatja az áfabevételek beindulását.
Szerinte a zöld átalakítás jelei már megjelentek, de kell még látni a következő egy-két évet, a beinduló strukturális változásokat, hogy lássuk a valódi gazdasági hatásokat.
Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője arról beszélt, hogy ők is készítenek makrogazdasági felméréseket: a májusi adatok azt erősítik meg, hogy
az anyagi helyzetükben már éreznek javulást az emberek, a háztartások nettó pénzügyi vagyona is tudott emelkedni nominálisan.
A hiánycél tartása egy mérföldkő volt régen, az elmúlt időszakban azonban extrém szituációk voltak, amelyek ezt a mutatót időlegesen háttérbe szorították. Az teljesen egyértelmű, hogy miért fontos mégis egy bizonyos szint alatt tartani ezt a mutatót, például nemzetközi hitelminősítő intézeteknél is egy fontos indikátor.
A fiskális politika mozgástere nagyobb lesz 2025-re a kamatkiadások szempontjából, a kérdés az, hogy a fogyasztás milyen mértékben tud majd visszaépülni.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar költségvetésben az áfabevételek 45 százalékot képviselnek, a cseheknél viszont például csak 20-25 százalékot. Ez azt üzeni, hogy
lehet dolgozni viszonylag alacsony szja mellett, de ha valaki fogyaszt, akkor már több adót kell fizetnie.
Gazdasági stabilitás csak pénzügyi stabilitás mellett érhető el a régi közgazdaságtan tankönyvek szerint, de ez most más világításba került az elmúlt időszakban. Az Oeconomusnál összeállítottak egy háromszöget (zöld átállás – felfegyverkezés – költségvetési egyensúly), de egyszerre nem lehet mind a hármat megvalósítani.
Ő maga a költségvetési fegyelem híve, azonban meg tudja érteni azokat az országokat, ahol először megfinanszírozzák a gazdasági fejlődést, majd ebből dolgozzák le utólag a hiányt.
Elérendő eredmények vannak a kormány előtt, útkeresés zajlik jelenleg, a következő években fogjuk meglátni, hogy mennyire érnek be azok az elképzelések, amik most az asztalon vannak.
Nagy Márton: Az a lényeg, hogy mennyi autót adnak el, és abból mennyi az elektromos
A hazai vállalatok konjunktúraindexe sem jó, és az emberek sem érzik, hogy egy másik rezsimben vagyunk, hogy megtörtént a fordulat
– mondta előadásában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki rögtön fel is tett egy kérdést: „de miért nem érzik, hogy már nincs gazdasági válság, hogy kilábaltunk, s hogy már nincs infláció?”
A miniszter válasszal nem szolgált, annyit tett hozzá, lehet, hogy „még frissek a sebek”, és nem tudtunk elég gyorsan visszapattanni. Ugyanakkor leszögezte, az infláció már a múlté, nem látunk inflációs feszültséget a termelői árakban, és az élelmiszereknél sem.
Nagy Márton 2,5 százalékos gazdasági növekedési célt nevezett meg 2024-re.
Szerinte hat területet kell helyreállítani:
- a fogyasztást,
- a beruházási aktivitást,
- az exportaktivitást,
- a munkaerőpiacot,
- az ikerdeficitet (a költségvetési hiánnyal),
- valamint a hitelpiacot.
A fogyasztást az egyensúlyig kell felhúzni, de a tárcavezető szerint az embereknek elegük van a Covid és az infláció utáni sokkból, elkezdtek fogyasztani, a turisztikai számok durva növekedést mutatnak, és saját bérükből fogyasztanak.
Nagy Márton elmondta,
a legfontosabb európai gazdasági adat, hogy mennyi autót adnak el, és abból mennyi elektromos.
Semmi más nem mozgatja a magyar export számait sem, az elektromos autózáson múlik, hogy Európa talpra tud-e állni – tette hozzá.
Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormányzat továbbra sem támogatja a kínai autókkal szembeni uniós védővámot, mint ahogy a német gazdaság sem akarja azt. Ugyanakkor amíg Franciaország elektromos töltőállomásokat fejleszt, addig Németország kicsúszik ebből. Szerinte az elektromos autózás a jövő technológiája.
Nagy Márton előadásáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Virág Barnabás: Nem arról kell beszélgetni, hol kéne állnia az alapkamatnak
Egyre ritkábban hallhatjuk egy mondatban a növekedés és egyensúly kifejezéseket, arról azonban még annál is ritkábban esik szó, hogy ebben mi a szerepe jegybankoknak
– mondta előadásában Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki szerint „a gazdasági siker receptje a stabil egyensúly és a folyamatos növekedés”.
Az elmúlt évtizedek gazdasági változásai és a jegybankok szerepének átalakulása középpontba helyezték a növekedés és egyensúly fenntartásának fontosságát. Virág Barnabás szerint a 2020-as évtized a korábban megszokott nyugalom helyett összetett kihívásokkal szembesítette a gazdaságokat:
a jegybankok számára a stabil növekedés és pénzügyi fenntarthatóság mellett a társadalmi, környezeti és területi kérdések is kulcsfontosságúvá váltak.
„Nem arról kell beszélgetni, hogy az alapkamatnak hol kellene állnia, sokkal inkább a hazai országkockázati felár szűkítésére kell helyezni a fókuszt a gazdaságpolitikában” – szögezte le előadásában, hozzátéve, hogy fontos feladat, hogy a stabilitást erősítsük, a felárat szűkítsük, mert
„100 bázispontos csökkentés 1500 milliárdos megtakarítást eredményez”.
Virág Barnabás előadásáról itt olvashat bővebben.
Kihasználták Ausztria közelségét
Az Ausztria közelségét élvező térség olyan szerencsés helyzetből tudott indulni, hogy nyelveket jól beszélő dolgozói munkakört alakított ki
– mondta Balogh László, a VGP Magyarország üzletfejlesztési igazgatója, aki korábban Győri Ipari Park vezetője is volt. Szerinte az Audi is ilyen helyzetbe csöppent bele, erre tudtak építeni. Balogh szerint a régiógazdaság is ki tudja használni az Audi jelenlétét, többek között a Széchenyi Egyetem is sokat köszönhet a gyárnak.
A kiszolgáló parkok szerepe kifejezetten fontos, ugyanis a vállalatok életében a megfelelő helyszín megtalálása elsődleges szempont, így az iparágnak fontos szerepe van.
Le kell győzni a szezonalitást a Balatonon
A Balaton sajátossága, hogy a szezonalitás ellen küzdenek, amelyet Pach Gábor szerint még egyelőre elbírnak. Elmondta, hogy
június 15. és augusztus 30. között a Balaton Magyarország második legnagyobb városa,
mivel a turizmus gyorsan fejlődik, és a szórakozni, pihenni vágyóknak optimális célpont. A Balatoni Kör elnöke azonban beismerte, hogy akadnak problémák, ugyanis közigazgatásilag nincs a Balatonnak gazdája, és hosszútávú koncepció kialakításához elengedhetetlen foglalkozni ezzel és megoldást találni.
Egyébként erről beszélt a konferencián Czunyiné Bertalan Judit fejlesztési kormánybiztos is: területfejlesztési szempontból kell egy felelős a Balatonnak, ezen már dolgoznak a minisztériummal.
Ahol több a csapadék, ott az árak is megugrottak
Az agráriumot olyan gazdasági indikátorok mozgatják, mint a termőföld, vagy az időjárás
– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Az éghajlat fontossá vált, ami abból is látszik, hogy Nyugat-Magyarországon – ahol több csapadék jellemző – a termőföldek árai jelentősen felértékelődtek az elmúlt 4-5 évben. A jobb minőségű keleti térségekben nincs csapadék, de Hollósi Dávid szerint még így is jó adottságai vannak az országnak. Elmondta, hogy
a mezőgazdaságnak társadalompolitikai szerepe is van.
Szerinte konszolidáció lesz, 5-10 év múlva jóval kevesebben fognak ezzel foglalkozni. Az állattenyésztéssel egyre kevesebben akarnak foglalkozni, kevesebb az állattartó üzem, de ezzel ellentétben állattenyésztési kibocsátás növekszik.
A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart csak együtt szabad kezelni
Agrárgazdasági szemszögből kiemelten fontos a jó minőségű termőföldek és a csapadék mennyisége – ebből a szempontból nagyon jó adottságai vannak a régiónak, elég csak a Mezőföldre vagy a Kisalföldre gondolni
– fogalmazott Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
A Dunának szerinte meghatározó szerepe van, nyugaton inkább az üzleti gondolkodás, míg keleten a lokálpatrióta felfogás a jellemzőbb.
Meglátása szerint az ágazat nem áll készen arra, hogy banki forrás nélkül fejlesszen, ezért nagyon fontos, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a bankok, illetve kockázati tőkére is szükség lehet.
A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart ma már nem lehet külön kezelni, csak együtt szabad róluk gondolkodni.
A Balkán és Nyugat-Európa felé is lehetne nyitni, és már most is vannak olyan cégek, amelyek majdnem készen állnak erre.
Legolvasottabb
Mindjárt megszűnik az Ügyfélkapu: mutatjuk, mit kell tennie
Lebuktak: manipulálták a lottót, kőkeményen lecsapott a hatóság
Addig szorongatta az utasokat a Ryanair, amíg irtózatosan ráfázott
Nekik már fizetnek, hogy ne használják az áramot csúcsidőben
Hatalmas a készültség! Csecsemőrablás miatt riasztották a rendőröket
Hatalmas lángok Újpesten, ötszáz négyzetméteren minden megsemmisült
Vége a csalásnak, már ezzel sem trükközhetünk
Vörös vonalon táncol a kormányfő, keményen megbüntethetik érte
