A 2008-as válság óta a pénzügyi és befektetési piacokat a kockázatkerülés és a passzivitás jellemzi. Az ingatlanpiaci lufi kidurranása olyan mértékben sokkolta a befektetőket, hogy vagyonuk igen jelentős részét a kockázatmentesnek hitt állampapírokba fektetik. A bátrabbak esetleg kockázatosabb feltörekvő piaci állampapírokat néznek ahol 2-3 százalékkall magasabb hozamot tudnak elérni. Ám mind a részvénypiacokon, mind az árupiacon igen markáns visszaesés látszik a forgalomban.

Na de mik is ezek a kötvények, amit mindenki annyira szeret és mennyire biztonságosak ezek a papírok valójában?

Kötvényekkel gyakorlatilag az egész világon kereskednek, a legnépszerűbbek közé tartoznak a 10 éves és a 3 hónapos határidejű államkötvények. Európában a legnagyobb forgalmat a frankfurti német és a londoni Liffe tőzsdén kereskedett angol papírok produkálják, míg a tengeren túl az amerikai, a kanadai illetve a japán papírokra mutatkozik a legnagyobb érdeklődés.

A kötvénypiacok mindig is a legforgalmasabb piacnak számítottak a pénzügyi világban ez talán annak is köszönhető, hogy az állampapírpiacon mindegyik ország állama garanciát vállal a saját maga által kibocsátott papírokra és ez által a legtöbb biztosító társaság, nyugdíjalap és még sok más alapnak jelentős részét képezik ezek a termékek.

Ahogyan a kockázatkerülés növekszik egyre népszerűbbek a kötvények a kisbefektetők körében is. Ez a tény az árfolyamokon is tükröződik, hiszen a fejlett országok szinte mindegyikében soha nem látott magasságokban van az állampapírok ára. A hozamok a fejlett országokban világszerte 1% alatt mozognak még 10 vagy akár 30 évre is kapnak kölcsönt egyes államok 3 százalékos hozam alatt, amellett hogy államadósságuk a történelemben nem látott szinteket ostromolja. A legtöbb fejlett piaci ország legyen szó Amerikáról, Japánról, vagy Angliáról olyan mértékű hiteleket halmoztak fel, amiknek visszafizetése szinte teljesen ki van zárva.

Az államadósság konszolidálása háromféle képen történhet:

  • Első az adók által befolyt bevétel növekedésén keresztül, azaz a gazdaság hirtelen növekedni kezd, és így több adót fizetnek be a cégek és az állampolgárok, vagy egyszerű adóemelésen keresztül.
  • A másik variáció a pénz leértékelésén keresztül, azaz inflációt gerjesztve.
  • Végül létezik egy harmadik variáció, ez a legkevésbé kedvelt. Az államcsőd esete, hiszen ebben az esetben egyik pillanatról a másikra tűnik el a hitelezők pénze.

Egy biztos. Mind a három esetben a hosszabb távú hozamoknak emelkedniük, az árfolyamoknak pedig esniük kell. Ennek következtében pedig a legbiztonságosabbnak hitt állampapírpiacok ilyen árfolyamok mellett valójában a legveszélyesebb pénzügyi termékek.

A hozamok várható emelkedését, azaz az árfolyamok esését a Solar Capital Zrt.-nél több féle lehetőségen keresztül is meg lehet játszani, ezáltal megvédve pénzünk értékét vagy akár profitálva is a kivételes történelmi helyzetből.

 

Hont András