A hatóság bejelentése alapján a vizsgálat két teherfuvarozó szolgáltatást nyújtó vállalat - a Yunmanman és a Huochebang -, valamint a Boss Zhipin nevű internetes állásközvetítő platform ellen irányul, és célja az adatbiztonsági kockázatok kiszűrése, illetve a nemzetbizonság védelme.

A vizsgálatokról szóló bejelentés néhány órával azt követően látott napvilágot, hogy a kiberbiztonsági felügyelet elrendelte a kínai Uberként is ismert Didi Chuxing mobilapplikációinak eltávolítását a Kínában mobiltelefonos alkalmazások letöltésére használt felületekről. A másik három céget szintén felszólították, hogy a vizsgálat lezárultáig függesszék fel az új felhasználók regisztrációját. A Didi ellen pénteken indítottak vizsgálatot a felhasználói adatok begyűjtésére vonatkozó előírások "súlyos megsértése" miatt. Az adatgyűjtésre a tárolásra vonatkozó szabályokat egy júniusban elfogadott, új törvény írja elő Kínában.

Kapcsolódó

Az érintett vállalatok mindegyike a múlt hónap során jelent meg az amerikai tőzsdén. A Yunmanman és a Huochebang 2017-es összefonódásakor létrejött Full Truck Alliance 1,6 milliárd dollárt, míg a Boss Zhipin anyavállalata, a pekingi székhelyű Kanzhun 912 millió dollárt ért el az első nyilvános tőzsdei bevezetésével. A New York-i tőzsdén múlt hét óta jegyzett Didi Chuxing pedig 4,44 milliárd dollárt halmozott fel a részvényei kibocsátásával.

A 2012-ben alapított Didi 2016-ra kiszorította vetélytársát, a San Francisco-i székhelyű Ubert a kínai piacról. Az Uber ekkor eladta kínai üzletágát a kínai vállalatnak, részesedésért cserébe. Jelenleg az Uber 12,8 százalékos, a tokiói székhelyű Softbank Vision Fundja pedig 21,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a kínai vállalatban. A Didi jelenleg összesen 15 országban - egyebek mellett Ausztráliában és Oroszországban - van jelen, évi 493 millió aktív felhasználóval, és 15 millió sofőrrel rendelkezik. Az idén az első negyedévben a cég 837 millió dollár nettó bevételt jelentett.

Az utóbbi időben a kínai hatóságok egyre szigorúbb fellépést tanúsítottak a technológiai óriásvállalatokkal szemben, miután a szektor éveken keresztül gyors ütemben fejlődött az engedékeny szabályoknak, valamint a kínai piachoz hozzáférést nem kapó, külföldi vetélytársak hiánynak köszönhetően. Áprilisban a az Alibaba kínai internetes kiskereskedelmi és technológiai óriásvállalatra szabott ki rekordösszegű - 18,2 milliárd jüanos (2,8 milliárd dollár) - büntetést a kínai piacfelügyelet, amiért a vállalat a versenyszabályokat megsértve visszaélt monopolhelyzetével.