A jelenlegi technológia képes arra, hogy minden tevékenységünket kövesse, sőt, pszichológiai következtetéseket vonjon le és előrejelezze a következő lépésünket. Ez persze nem csak rosszat tartogathatna a jövőnk szempontjából, ám komoly veszélyeket is rejt az, ha túl sokat tudnak úgy rólunk cégek, szervezetek stb., hogy mi magunk nem vagyunk tisztában azzal, adatainkat mire használják fel.

Egyebek mellett ez volt az egyik olyan téma, amelyet az elmúlt napokban a Budapesten rendezett Brain Bar előadói - egyebek mellett Margrethe Vestager versenyjogi EU-biztos, Ari Popper a SciFutures alapító vezérigazgatója és Vesselin Popov, a Cambridge Egyetem Psychometrics Centre üzletfejlesztési igazgatója - körbejártak.

Ari Popper - aki egy olyan innovációs vállalatot vezet, ahol 100 sci-fi íróval segítenek vállalatoknak (például Ford, Pepsi, amerikai haditengerészet) kitalálni a termékfejlesztések irányát, az innováció felgyorsítását - úgy vélte, a jelen korunk olyan, mintha a sci-fi művek életre keltek volna. Ez ijesztően is hangozhat, mert szerinte a most megjelenő technológia adta lehetőségek (az összekapcsoltság miatt) óriási erejűek.

Vesselin Popov - akinek kutatásainak fókuszában az áll, hogy hogyan lehet biztosítani az állampolgárok számára, hogy megtarthassák a kontrollt a saját digitális identitásuk felett, illetve egy több mint 6 millió felhasználó adataira alapozott előrejelzó algoritmus fejlesztője - Popperhez hasonlóan az adatokból nyerhető információ "hatalmát" hangsúlyozta, ugyanakkor annak az aggályának is hangot adott, hogy ugyan ezen okoknál fogva a kutatók előtt szűkülhetnek a lehetőségek a jövőben, ha az adatokhoz való hozzáféréseket bizonyos okokra (például üzleti titok) hivatkozva korlátozzák.

A szellem már kint van a palackból

Azt ugyanakkor mindketten megállapították, hogy "a szellem már kint van a palackból", ami ráadásul - Popper szerint - hatalmas és emiatt veszélyes is. Ezt az erőt véleménye szerint csak úgy lehet a javunkra fordítani, ha a rólunk megismerhető adatokat azok felhasználói átláthatóan és etikusan használják és kezelik. Az átláthatóság a bizalom megteremtéséhez is szükséges - jegyezte meg.

A szakember ennek kapcsán azt is megjegyezte, hogy nem tartja szerencsésnek azt a vélekedést, hogy a cégekre kell ráhagyni mindent. Popper szerint nem szabad hagyni, hogy a Sziícium-vögy vállalatai maguk döntsenek ilyen kérdésekben. Nyíltan kell ezekről a témákról beszélni. A félelem nagyon korlátozó, visszafogó energia - hangsúlyozta. Egészséges és realista optimizmus az, ami előre viheti a dolgokat - tette hozzá.

A bizalom megteremtéséhez az átláthatóság mellett egy tudósok, felfedezők bevonásával kitalált etikai kódexet kell alkotni - mondta Popper. Szerinte az már nem működik, hogy egy vállalat azt mondja, hogy a hozzá kerülő adatokat a tőle telhető legnagyobb körültekintéssel kezeli és nincs erre semmilyen szabályzata.

Popov - aki szintén amellett áll, hogy az egyéneknek határozhassák meg, hogy adataikat ki, mikor és mire használhatja - egy lehetséges megoldásként említette azt, hogy a felhasználók egy alacsony összeg fejében mondhatnák azt, hogy nem szeretnék, ha az internetes kereséseiket követnék. Ehhez kapcsolódóan felidézte a Cambridge Psychometrics Centre két éve készített kutatását, amely azt mutatta ki, hogy az emberek 26 százaléka hajlandó lenne havi 3 dollár körüli összeget fizetni azért, hogy ne kövessék le az internetes tevékenységét. (Popov a beszélgetés egy pontján azt is megjegyezte, hogy a Facebook célzott hirdetésekkel havonta felhasználónként körülbelül 1,70 dollárt keres, ami nem lenne lehetséges, ha nem követnék a felhasználók lépéseit.)

Mit kaphatunk ehhez szabályozói oldalról?

Az algoritmusok nagyszerű segítséget jelentenek, amikor meg akarunk valamit találni a neten, amit máshogy nem lennénk képesek. Ennek veszélye viszont az, hogy mi csak az algoritmusokat látjuk, illetve azt, amit vállalatok megengendnek nekünk, hogy lássunk - mondta Margrethe Vestager uniós biztos a rendezvény második napi megnyitóbeszédében. A vesenyjogi biztos szerint ez az egyik sötét oldala annak, ha vállalatok szabadon használhatják fel az adatainkat és példaként a Facebook/Cambridge Analytica botrányát említette, ahol több tízmillió amerikai adatait használták fel a 2016-os elnökválasztás manipulálására.

Ezek a vállalatok elfelejtették, hogy a technológia a jövőnket jelenti, de nem a végzetünket - hangsúlyozta a biztos kiemelve, hogy a technológiát a társadalmi értékeinknek megfelelően tudjuk formálni.

Ezek a vállalatok nagyok és erősek, de mi, mint társdalom is erősek vagyunk - hangsúlyozta a biztos, utalva arra, hogy Európában például egy 500 millió embert felölelő közös piacról van szó. Vestager szerint ez kétségtelenül fel tud mutatni akkora erőt, hogy a nagy techvállalatok is figylejenek.

Ennek most vége!

Az adatoknak vannak olyan pozitív hozadékai, amelyek jobbá tehetik az életünket - ismerte el a vesenyjogi biztos -, de fontos megérteni az adat vezérelte innováció költségeit is. Ezidáig úgy tűnt, hogy a vállalatok a szabadon heverő adatokkal azt csinálhatnak, amit akarnak. Ennek az időnek azonban vége - jelentette ki a biztos. Most már megértettük, hogy ha az adatainkat átadjuk, annak van ára, mert minden egyes alkalommal, amikor megosztjuk, annak valami értékéről le is mondunk - mutatott rá.

Ugyanakkor azt is elismerte: nincs innováció bizalom nélkül. Ezt pedig szerinte a jogszabályok és azok betartatása teremtheti meg. Ilyen eszköznek nevezte az új uniós adatvédelmi irányelvet, a GDPR-t, ami véleménye szeirnt visszaadja az emberek kezébe a kontrollt az adatai felett. Vestager szerint ez megteremtheti azt a bizalmat, amelynek megteremtése nélkül sohasem fogjuk tudni teljes mértékben kihasználni a technológia adta lehetőségeket.

Képünk forrása: Shutterstock