Az EU-csatlakozás utáni első két évben enyhe növekedés, de inkább stagnálás jellemezte a Kelet-Európában folyó, de a határokon átívelő kutatások számát. Átlagosan 7-9 százalékkal csökkent a nemzetközi együttműködések száma, miközben az egész államszövetségben nőtt a folyó tudományos programok száma - derül ki egy friss, a Nature magazinban megjelent kutatásból.

Ez teljesen szembe ment a várakozásokkal: a bővítéskor a döntéshozók minden oldalon abban bíztak, hogy a szovjet blokk kutatói nyugaton kamatoztathatják a tudásukat, a jó gyakorlatokat megismerve hazatérhetnek, amelyből az új tagállamok profitálhatnak. Mind a kutatói, mind a gazdasági élet bővülésére számítottak.

Kapcsolódó

A gyakorlatban viszont az történt, hogy a tehetséges kutatókat és a nagy nevű kutatókat meghívták a nyugat-európai műhelyek, egyetemek, majd ott maradtak. Idővel pedig a már letelepedett szakemberek maguk után hívták a segédjeiket, társaikat, így egyre kevesebben maradtak a kiindulási országban. Azt eredményezve, hogy lecsökkent a fejlesztések száma és tovább nőtt a tudományos életben az egyenlőtlenség.

Megdöbbentek a kutatók

A felmérést készítő Paul Nightingale, a Sussexi Egyetem kutatója szerint megdöbbentő az agyelszívás mértéke, noha maga a folyamat pár éve már érezhető volt. Az eredményeket aggasztónak nevezte.

Példaként a lengyel kutatások helyzetét említette: míg 2004-ben ezek 33 százalékában működtek együtt nyugati szakemberekkel, addig 2011-ben már csak 28 százaléknál voltak külföldi társszerzők. De az Egyesült Királyságban a 2004-es 28 százalékról hét év alatt 43 százalékra emelkedett ugyanez az arány.

Forrás: Nature/University of Sussex

 

Ők a legnagyobb agyelszívók

A feltárt adatok szerint a leginkább épp az EU-ból kifelé tartó britek csábították el a legtöbb tudóst. Fontos tényező ebben, hogy a brit kutatástámogatási rendszerben híresen könnyű forráshoz jutni - többek között ezért váltak fogalommá a brit tudós kifejezés, mert látszólag teljesen értelmetlen projektek is megvalósulhattak a fejlesztési pénzekből.

A második legnagyobb agyelszívók a németek és a franciák. Ezért nem annyira meglepő, hogy az Egyesült Királyságban jegyzett legtöbb külföldi szerző közreműködésével megvalósult disszertáció német- és franciaországi kooperáció eredménye.

Jöhet a fordulat

A jelenlegi helyzet hamarosan megfordulhat, miután az Egyesült Királyság 2019-ig kilép az Európai Unióból. A keleti tagállamok így lehetőséget kapnak kutatóik visszacsábítására, mivel várhatóan a britek csökkenni fog a kutatásokra fordítható támogatási keret. Az európai tudományos életre ugyanis gyakorlatilag mindenhol igaz, hogy a legnagyobb finanszírozók az államok, valamint az EU-n belül az uniós alapok. Megfelelő szabályozási rendszerben ismét javulhat Kelet-Európa helyzete.

Lengyelországban már számolnak is a visszatelepüléssel: abban bíznak, hogy a brexit után a kivándorolt lengyelek 20 százaléka visszatérhet szülőhazájába. A törvénykezéssel is a számukra próbálnak kedvezni, várhatóan a tudományos életet is felpezsdíti a kormány, hogy profitáljanak a brit kilépésből. Általában arra számítanak a keleti, migrációs forrás országok - így Magyarország is -, hogy a hazatérők felpezsdítik a gazdaságot, új munkahelyek jöhetnek létre.